Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-25 / 12. szám
II évfolyam. 1907. márczius 25. 12. szám. ERZSÉBETVÁROS Budapest székesfőváros és különösen a VII. kerület érdekeit felölelő —— város - politikai és társadalmi lap —:■ Л VII. kerületi függetlenségi- és 48-as párt, valamint a »Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártkör« hivatalos lapja. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre .. 10 korona, l éi évre ... ... - 5 A polgárság szava. Az „Erzsébetváros“ részére irta* Or. Lovászy Márton, orsz. képviselő. Budapest, márczius 28 A főváros polgársága beleszól a maga hatalmas szavával a gazdasági kiegyezés ügyébe. Nagyon helyesen; a mikor megnyilatkozik az egész or- szág. nem maradhat el a főváros sem. Azok a derék vidéki gyülekezetek, a melyek márczius 15-ikén hangos, emelt szóval követelték a gazdasági Inggel- lenséget, többnyire gazdákból, földművelőkből állottak, a kik jól tudják azt, hogy a gazdasági függetlenség, legalább átmenetileg, reájuk nézve esetleg bi- zonvos nehézségekkel, rázkódtatások kai járhat. És mégis ott állanak a gazdasági függetlenséget követelők táborában, az első sorban. A főváros polgárságára nézve ezek az aggodalmak fönn nem állanak. Mindenki tudja, hogy a gazdasági függetlenségből a magyar fővárosra hárul a legtöbb előny. A mikor arról van szó, hogy föl fog virulni a magyar ipar, a magyar kereskedelem, akkor Főszerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: В VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Almássy-tér 17. természetes, hogy a felvirulásból a főváros az oroszlánrészt veszi ki magának. Kormányunk a gazdasági lügget- lenséget csak ugv vívhatja ki, ha a küzdelmében a közvélemény őt erőteljesen támogatja. Nézzünk csak át Ausztriába, mi történik ott: tartomány- gyűlések, iparkamarák, népgy ülések sorra nyilatkoznak és követelik az osztrák kormánytól, hogy erélyesen védje meg Ausztria érdekeit. Meg is látszott az osztrák kormány magatartásán az osztrák közvélemény nyomása. Szó sincs róla, a mi kormányunk is derekasan megállta a helyét, pedig nálunk a közvélemény megnyilatkozása éppenséggel nem volt olyan hangos és olyan nyomatékos, mint Ausztriában. Az eddigi tárgyalások eredménye negatív; de ha azt akarjuk, hogy pozitív legyen, nekünk is oda kell államink a mi kormányunk mögé. Meg kell azt tudnia Ausztriának és a hatalomnak, hogy az a szó. a mit a magyar kormány a kiegyezés ügyében kimond, az egész, osztatlan magyar közvélemény szava. Csak úgy lehet Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágli Géza czimére küldendők : VII., Almássy-tér 17. Telefon 88—98. , annak az ti súlya, a melv az óhajtót eredményt biztosítja. x\z országos közvélemény irányításában, főként a gazdasági ügyek terén, a főváros polgárságát meggyőződésem szerint a vezető szerep illeti. Eddigelé a fővárosi polgárság ezl a vezető szerepet nem vette igénybe. Nem kutatom most ennek okait, de tudom és értem azt, hogy a jövő alakulásaiban a főváros polgársága nem mulaszthatja el azt, hogy az ől megillető vezetést meg ne ragadja. Végre is, az ország gazdasági erői itt halmozódnak 1Ö1 és innen áradnak szét az országba; Ausztriával és a külfölddel szemben is gazdaságilag Budapest képviseli Magyarországot. Vagyon, üzleti szellem, intelligenczia itt tömörül. Es ez a sok erő mind csak arra szolgáljon, hogy a külföldi, kivált az osztrák termelést közvetítse a magyar fogyasztóval? Budapest mindig csak Becsnek kereskedelmi fiókja maradjon? A gazdasági függetlenség első sorban Budapest emanczipálasát jelenti Bécsnek befolyása alól. Budapest igazán csak akkor lesz az ország gazdaKrónika. Egy reklám-alapitvány. A humanizmust nem ócsároljuk. A jótékonyság a legszebb emberi erények egyike. De csak a csendben, zajtalanul gyakorolt jótékonyság, mely magában hordja a jó tett jutalmát. A nagy garral hirdetett, dobra vert jótékonyságot utáljuk és megvetjük. Ez már nem jótékonyság, hanem reklám a jótékonyság ezégére alatt. A legújabb reklám-alapitvány, mely e gondolatunkat vetteti velünk papírra, még emennél is különb. Iskola-alapitványt csinál valaki a saját nevénj — a mások tői összegyűjtött garasokból. Mi ez ? Minek nevezzük ezt'? Komikum ez, humbug, avagy csakugyan nagylelkű adomány? Mind a három együtt. Komikus humbug-adomány. Mert komikum is van benne, humbug még több, no meg elvégre mégis csak adomány És az igazság meg a tisztesség nevében tiltakoznia kell az alapítványt elfogadónak az alapítvány elnevezése ellen. Ha az alapitó sajátjából tenné ezt, még akkor is vétkezne a jó Ízlés ellen, de ha — mint ebben az esetben is — másoktól összeszedett garasokból teszi akkor e szemfényvesztő népszerüséghajhászást pellengérre állítani erkölcsi kötelességünk. Cher ven Flóris ki r. főigazgató ur fogadja el és köszönje is meg az alapítványt, de világosítsa fel Ehrlich G. Gusztáv urat, hogy csak olyan iskolai alapítványt fogadhat el, mely az igazság és a tisztesség jegyében fogant. * Bárczy Menenius vagy a közérdek — és a gyomor. Jó Bárczy István, vagy a hogyan nevezni szeretném, a modern Menenius Agrippa, megtalálta a módját, hogy a törvényhatóság a jövőben nagyobb érdeklődést tanúsítson a közügyek iránt. Egyszerű e mód, mint Ko- lombus tojása. Menenius Agrippa meséjét alkalmazza a valóságban, és a kik beteges vagy korgó gyomruk miatt eddigelé a sokáig elhúzódó törvényhatósági gyűlések legvitálisabb közügyéit is indolencziával kisérték, a kik megszöktek a közgyűlésről a vacsoráidé közeledtével, azokat is maradásra tudja immár bírni — Bárczy Menenius. A közgyűléseket mostanában csak a kisebbségben lévő ellenzék böjtöli ki mindvégig, a demokrata háziurak és bankdirektorok pedig előbbre valónak tartják gyomrukat a közügyek- nél és a közgyűlésekről 7 óra tájba az egész egyszerűen megszöknek. És Bárczy Menenius, a kitűnő taktikáju hadvezér átlátta, hogy ebből még baj is keletkezhetik, mert felmerülhet a tárgyalás vége során még olyan kérdés is, melyben a teljes létszámú kisebbség többség lesz az elpárolgott többséggel szemben és ez nagy szégyen, nagy csapás lenne rájuk. Hát jó Bárczy Menenius intézkedett. Hogy gyomorlázadás ne legyen a jövőben, bnfjél rendeztet be a közgyűlési terem egyik szomszédos helyiségében, a hol nemsokára már vidáman lakmározhatnak és koczczinthatnak egymással a mi »nagyságos« demokratáink. Ki lesz adva a jelszó: szökni szabad — de csak a buffetbe, a honnan aztán — ha szavazásra kerül a sor — parancsszóra — mint a rajok bevonulni kötelesek. És ez igen jól volna igy, ha a mi nagyon éhes demokratáink a buffetben jóllaknának. De az ö étvágyuk olyan nagy, hogy a buffet őket ki nem elégítheti. Ha a jó Bárczy Menenius most már azt kisütné valahogy, hogy a közszállitásokat és közmunkákat is a buffet tálalja fel, az volna aztán csak az igazi — demokrata buffet.
