Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-12 / 32. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. 3 tása is van. Ez a város annyira szűkében van tereknek és parkoknak, melyekben a kőtöme- gek szürkeségétől elfáradt szem egy kis üde, zöld szint láthat és a folyton port szívó tüdő kissé friss levegőhöz juthat: hogy azt a gyönyörű parkot, mely a város közvetlen közelében, mondhatnék ma már belsejében terül el, s a melyet az állatkerl foglal el, a közönség épülésére feltétlenül fenn kell tartani. Az állatkert területéből, sajnos, nagyobb részeket kihasítottak az üzleti vállalkozás czéljára. Ösbudavára jelentékeny területet foglal el, a czirkusz szintén lefoglal egy darabot és a vendéglő czéljaira szolgáló kerthelyiség nemkülönben elvont az állatkerttől elég jókora területet. Most kár volna e felett rekriminálni és csak akkép tehető jóvá a hiba, hogy ezen területekből akkora jövedelmet verjen ki város, a mely javára szolgál az állatkertnek. Ösbudavára oly népszerű és kedvelt mulatóhelylyé nőtte ki magát, hogy most már helytelen volna ezt a főváros képével egybeforott helyiséget beszüntetni. A czirkusz, mint egyetlen hasonló nemű szórakozóhely egy nagy városban szintén helyénvaló, a vendéglő pedig tekintélyes bérösszeget biztosit a városi pénztárnak. Ösbudavára szerződése mostanában jár le. Arra kell tehát törekednie a fővárosnak, hogy az uj szerződés- kötés alkalmával e területet mentői jobban fruktifikálhassa, és ezt a fiskális szempontot kell előtérbe helyezni a másik két bérletnél is. E három bérlet oly tekintélyes jövedelmet hajthat, hogy abból az állatkert igen szépen fentarlható, vagy legalább is a fentartás költségeinek tekintélyes része megtérülhet. A fővárosnak az állatkertet gyökeresen restaurálnia kell. Az épületeket jó karba kell helyeznie, és az állatállomány lényeges szaporítására nagyobb összeget kell szánnia. Mindenesetre egy hozzáértő egyéniséget kell kiszemelni, a ki az állatkert élére állittatik vezetőül. E személyiségnek nem kell éppen hires zoológusnak lennie, de legyen benne némi kommercziális érzék és gyakorlati tapasztalat arra nézve, hogy a közönség érdeklődését miként lehel felébreszteni az állatkert iránt. A resztauráit és állatokkal benépesített állatkertet azután igen olcsó áru belépti dij mellett a nagyközönség rendelkezésére kell bocsájtani. Legyen ez a belépődíj legfeljebb 20 fdlér, és akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy kis ügyességgel a fővárosi közönséggel megkedveltetjük az állatkertet, úgy, hogy a nagy látogatottság révén belépődíjakból is tetemes összegek fognak befolyni. Budapesten vasárnap vagy ünnepnap 25 30.000 emberre bizton számíthat egy a kor színvonalán álló szép és érdekes állatkert, és hétköznap is jut majd 2— 3000 látogató. Ezekből a belépti dijakból és a bérjövedelmekből bizonyára fedezni lehet majd az állatkert nagyobb kiadásait, úgy, hogy a főváros háztartására tetemes áldozatot nem fog róni ez az intézmény. Csak kezdetben nem szabad visszariadni a befektetésektől, a melyek rövid idő múlva busásan megtérülnek. A mi Berlinnek a Zoologischer Garten, Pá- risnak a Jardin des Plantes, Londonnak a maga óriási állatkertje és Bécsnek Schönbrunn, az legyen Budapesten a fővárosi állatkert: ben- szülött és idegen számára való érdekes és tanulságos látványosság. Budapest újabb széninség küszöbén. Még élénk emlékezetében van mindenkinek a múlt télen beköszöntött roppant széninség. Nemcsak, hogy a szén ára szökött fel ijesztő magaslatra, de voltak idők, a mikor napokon ál a szó legszorosabb értelmében egyáltalán nem lehetett szenei kapni, és az emberek fával és más egyéb mesterséges tüzelőeszközökkel voltak kénytelenek a téli hideg ellen valahogyan védekezni. A viszonyok azóta sem a szénpiaczon, sem a vasúti szállítás terén nem változtak, és fájó szívvel megjósolhatjuk, hogy a következő télre ujabbi széninségtől kell tartanunk. Módunk volt a szénpiacz néhány legelőkelőbb vezéralakjának véleményét a közelgő állapotról megismerni, és ez a vélemény vajmi kevéssé vigasztaló. A hazai széntermelés maga a legnagyobb nehézségekkel küzd. Az egész produkczió már le van kötve szerződésekkel a jövő őszig az ipar- vállalatok és a M. Á. V. számára, és a szénbányáknak a szerződésileg szállítani kötelezett mennyiségek kiaknázása is óriási gondot okoz a félelmetes mérveket öltő munkáshiány miatt. A lakosság egy rétegében sem öltött akkora mérveket a kivándorlás, mint a bányamunkások körében, a kiknek igen nagy részét igen magas munkabérek ígéretével csábítják ki különösen a porosz és az osztrák bányák. A magyar szénbányavállalatok redukált munkáslétszámukkal képtelenek a szükséglet mérvét megközelítő termelésre, úgy hogy örülnek majd, ha valahogy le tudják szállítani a M. Á. V.-nak és a nagy gyáraknak az eladott szénmennyiségeket. A lakosság tüzelési szükségletére ennélfogva magyar szén alig fog rendelkezésre állani. A mi pedig a porosz szenet illeti, mely eddig a házi szükségletet legnagyobb mértékben fedezte : e tekintetben is lehető legrosszabbak a fogyasztás kilátásai. Az óriási nagy ipari konjunktúra Németországban amúgy is rengeteg szénmennyiségeket abszorbeáltat, úgy hogy a kivitel számára a rendesnél kisebb feleslegek fognak rendelkezésre állani. Ennél is nagyobb akadály lesz azonban a szállítás nehézsége. A kassa- oderbergi vasút, de sőt maguk a porosz államvasutak is már most is roppant nagy szállítási nehézségekkel küzdenek, és még az a porosz kőszén is, mely Oderbergig eljut, onnan Budapestre csak gyéren és nagy késedelmekkel fog érkezni, mivel a kassa-oderbergi vasúton kell szállítani Zsolnáig, ez a vasutvállalat pedig egyszerűen képtelen a szénforgalmat mai berendezése mellett lebonyolítani és már most is, a nyár kellő közepén csak nagy megszorításokkal képes az áruforgalmat közvetíteni. Valamivel jobb ugyan a helyzet a magyar államvasutakon, a mennyiben egyrészt a termés jóval kisebb a múlt évinél, másrészt vagy 2500 vagonnal több teherkocsi áll rendelkezésre a múlt évi vagonparknál és a pályaberendezések is némileg kiépültek és megbővültek a megszavazott vasúti beruházási hitel felhasználása folytán. Mindazonáltal még távol áll a M. Á. V. is attól, hogy az áruforgalom sima lebonyolítására akár csak gondolni is lehetne és különösen a tömeges és rohamos szénszállítást Északmagyarország felől Budapestre a szükségnek megfelelő mértékben győzhesse. Budapesten a szénkészletek ma se nagyok és legfeljebb 2—3 heti szükséglet kielégítésére elegendők. A hideg idő beálltával ez a készlet fél hónap alatt elfogy és a vasutakon hozott szénnel még normális időjárás mellett sem lesznek rendszeresen pótolhatók. Ha pedig a hideg időjárás vagy hófúvások folytán — mint a múlt évben történt — nagyobb forgalmi zavarok fognak beállani, úgy könnyen abba a helyzetbe juthat a főváros, hogy ismét szén nélkül áll és megismétlődnek a múlt évi mizériák, a mikor egy lipótvárosi gazdag ur egy zsák szenet gummirádlison vitt haza, hogy otthon a vacsorát meg lehessen főzni. Ily auspicziumok mellett minden tényezőnek vállvetve azon kell dolgoznia, hogy most még a nyári meleg és kisebb vasúti áruforgalom idejében mentői több kőszenet halmozzanak fel a fővárosban. Elsősorban gondoskodjék mindenki, a ki teheti, hogy a saját háztartásában szükséges tüzelőanyagot már lehetőleg most beszerezze. A székesfőváros hatóságának pedig a hatósági szénraktárak felállitási munkálatait haladéktalanul folyamatba kell tennie és a tervbe vett szénkészlet beszerzését meg kell kezdenie és nagy erélylyel folytatnia. Még ezen elővigyázati intézkedések mellett is el lehetünk készülve, hogy télen kifogy Budapesten a szenünk és igen nagymérvű széndrágasággal kell a lakosság széles rétegeinek megküzdenie. De legalább ne érjen senkit szemrehányás, hogy óvatossággal és előrelátással nem igyekezett a jókor megjósolt széninség csapásait enyhíteni. A székesfőváros tanácsa nagy érdemeket szerezhet, ha e figyelmeztetésünket idejekorán megszívleli és a szükséges előkészületeket mentői nagyobb szénkészletek beszerzésével már a nyár és az őszelő folyamán megteszi. Mert elvégre nem okvetetleniil sziikéges a gőz és a villamosság korszakában, hogy egy modern világváros lakosságának fagyoskodnia kelljen azért, mert abszolúte nem tud tüzelő anyaghoz jutni. A széninség állandósulásának szomorú specziálitására igazán nem vágyik egy polgára sem ennek a szép fővárosnak, bármily nagy legyen is a lokálpatriotizmusunk. Ha Bécs el tud lenni széninség nélkül, talán mi is megpróbálhatjuk, hogy ezt a csapást valamikép elkerüljük. Az ország a függetlenségi eszme mellett. Függetlenségi pártszervezés. A gyergijószentmiklósi függetlenségi és negyven- nyolczas párt múlt vasárnap a polgári kör helyiségében értekezletet tartott, a melyen elhatározták, hogy a pártot újjászervezik. Karczagon a függetlenségi párt közgyűlést tartott, a melyen pártelnökké megválasztották Sándor Mihály földbirtokost. A közgyűlésen jelen volt Ábrahám Dezső, a karczagi kerület képviselője is. A máramarosmeggei függetlenségi és 48-as párt vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen a párt tagjai csaknem teljes számmal megjelentek. A gyűlésen a párt intenzivebb szervezését beszélték meg és ezzel kapcsolatban tárgyalták az alapszabályok módosítását. Beszámolók. Irsag József, a gyalui kerület függetlenségi párti orsz. képviselője, múlt vasárnap kerületébe utazott, hogy választópolgárai előtt beszámolót tartson. Irsay először Szászfenest kereste fel, a hol a nagy számban összegyűlt választópolgárság egyhangúlag bizalmat szavazott a képviselőnek. Irsay vasárnap Magyar- fenesen mondott beszámolót. A választópolgárság lelkesedéssel fogadta képviselőjét és éljenzéssel szakította meg beszámoló beszédét. Markos Gyula, a peéri kerület orsz. képviselője, e hónap 11-én, vasárnap, Nyúl községben beszámoló beszédet tartott. Választókerületébe elkísérte Csépán Géza orsz. képviselő is. Függetlenségi nagygyűlés. Jagics József a vármegyei függetlenségi párt elnöke kezdeményezésére a baranyavármegyei függetlenségi és 48-as párt szeptember hó 22-én Pécsett nagygyűlést tart. A nagygyűlésen részt vesznek a vármegye összes orsz. képviselői is, a kik közül többen ez alkalmat fogják felhasználni arra. hogy a politikai helyzetről nyilatkozzanak. * V értanutmlék-leleplezés. A képviselőházat meghívták a Székely-Szent- Mihályon 1848-ban az oláhok által legyilkolt vértanuk síremlékének leleplezésére. A képviselőház elnöki hivatala fölkéri a kegyeletes ünnepen részt venni szándékozó országgyűlési képviselőket, hog3r részvételüket mielőbb jelentsék be a képviselóház elnöki hivatalában. KOVALD fest,tisztit! Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
