Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-12 / 32. szám
1907. Augusztus 12. 32. szám. П. évfolyam. (AZ ERZSÉBET'VAROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre .................. ... ... 10 korona. Fé l évre ... ... ... ... ........... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5 A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők: VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 88—98. Rut játék. Budapesten rettenetes husdrágaság van. A drágaság egyik oka a vásárpénztár. De nemcsak a fogyasztóközönség érdekét sérti ez az intézmény, hanem panaszkodnak ellene a gazdák, a mészárosok és hentesek és az állatkereskedők is. Szóval a vásárpénztár a közérdekre kétségtelenül károsnak bizonyult. A főváros tanácsa átlátván a helyzetet, elhatározta hogy gyökeresen segit a bajon. Minthogy pedig a magánvállalkozás mellett egészséges állapot egyáltalán nem remélhető, a vásárpénztárat házi kezelésbe akarja venni, megtévén ezzel az első lépést a közczélu üzemek kommunalizálásának az utján. Hogy pedig a vásárpénztárral kapcsolatos érdekeltség, tehát mészárosok, kereskedők, állat- tenyésztő gazdák, sőt az állatkereskedelem képviselői is a vásárpénztár kezelésébe befolyhassanak és az intézményből ekképen az autonómia hasznos elemei ne hiányozzanak, az uj vásárpénztárat vegyes alakulat gyanánt akarja létrehozni. A forma részvénytársaság volna, négy millió korona alaptőkével. Ehhez a főváros 2,200.000 koronával, tehát az alaptőke nagyobb felével járul, hogy biztosítva legyen számára a túlsúly. Az alaptőke hátralévő 1,800.000 koronánvi részét pedig aláírás utján akarja összegyűjteni az érdekelt iparosok, gazdák és kereskedők körében. Az aláírás augusztus hó 1-én kezdődött és e hó 15-én zárul, tehát jelenleg folyamatban van. A tanács ez igen üdvös és dicséretes tervét a régi vásárpénztár a legrutabb maki- nácziókkal iparkodik meghiúsítani abban a reményben, hogy ha a városi részvény- társaság létre nem jön. továbbra is fosztogathatja majd az érdekeltséget és közvetve a fogyasztó közönséget. Es a lapok közül akadnak segítőtársai e hitvány iizelmekhez. Ma itt, holnap ott helyez el a vásárpénztár sokat emlegetett igazgatója egv-egy hirt, mely az érdekeltség elriasztását czélozza a jegyzéstől. Hallhatjuk nap-nap után, hogy a vásárpénztár rossz üzlet, a mely csak lV20/o-°t jövedelmez, ne dobja hát oda a pénzét senki sem ily részvényekért. Persze e kis jóakaratu figyelmeztetések adósak maradnak aunak a magyarázatával, hogy miért ragaszkodik a régi társaság oly csökönyösen ehhez a rossz üzlethez. Nem hiányzanak a napi bulletinek sem, melyek a részvényjegyzés sikertelenségét adják tudtul nagy diadalmasan. Hogy eddig összesen csak pár fillért jegyeztek; hogy nem bolondok az emberek, a pénzüket a kútba dobni; hogy a hentesek tönkremennek, ha vásárpénztári részvényeket vesznek és a mészárosok felett megkondul a csőd halálharangja. ha nem Saborszkv ur marad a marhahus-Napoleon. Sőt azt is világgá kür- töltette ez a magyarországi marhapotentát, hogy az uj részvénytársaság nélküle meg sem élhetne és ezért őt hívta meg igazgatójául. () azonban nem hajlandó kötélnek állani. Hintsetek hamut a fejetekre, ó szerencsétlen mészárosok, tartsatok gyászmisét, szánandó hentesek! Saborszkv, a nagy, a dicső, nem akar többé igazgató lenni. Kiüt Budapesten az örök Nagypéntek, soha többé egy falat húst nem eszünk. Saborszkv nélkül tehén nem ellik, borjú nem szopik, juh nem legel, sertés nem hízik, mészáros nem vág, hentes nem szúr. Vegetáriánussá válik a világ, tönkremegy az állattenyésztés, elpusztul a gazda és becsukja a boltot egész Magyarország. És remegő ajakkal rebegni fogja a kis gyermek, mihelyt ajkán az első szó megcsendül; gyere haza Saborszkv, minden meg van bocsájtva! Hát hiába minden okvetetlenkedés és erőlködés, hasztalan minden aknamunka és marhavásár-poézis. Saborszkv urnák menthetetlenül és végkép befellegzett. A régi dicső vásárpénztár-társaság a Nirvána végtelenségbe merül és nincs többé szalmaszál, melybe Saborszkv belekapaszkodhatik. Még ha a részvényjegyzés, mely most folyik, nem is teremtené elő a teljes összeget, akkor is meg kell és meg fogjuk csinálni az uj vásár- pénztárt. Krónika. Tanulmányút. (A székesfőváros számos tisztviselője külföldre utazott tanulmányútra. Egyike a kenyérgyártást, másika a kolbászkészitést, harmadika a lakbéreket, negyediké az összes közgazdasági intézményeket tanulmányozza. Ezenkívül még egy pár tisztviselő van tanulmányúton.) Alapos most már a remény, hogy a székes- főváros összes bajai rövidesen véget érnek. A különböző drágaságok megszűnnek, a számos nyomorok eltűnnek, a gyakori uzsorák szétfosz- lanak. E szerint véget ér: a kenyérdrágaság, a husdrágaság, a tej drágaság, a kőszéndrágaság, a lakásdrágaság, és minden egyéb czikk drágasága, a melyre az embernek a megélhetéshez okvetetlenül szüksége van. Nem lesz többé lakásnyomor, valamennyi ágyrajáró szobaurrá, szobaur főbérlővé, főbérlő háziúrrá vedlik. A liázbéruzsorás ingyen men- helyet nyújtó szamaritánussá, a pékboltok ingyenkenyér-osztogató helyiségekké, a mészárszékek népkonyhákká alakulnak át, és oly szocziális jólét üt ki az egész vonalon, hogy még a villam- vasuti kalauzoknak is jut pecsenyére. Mindezt az üdvös változást pedig egy igen egyszerű dolog idézi elő. A főváros most a nyárban egyszerűen szélnek ereszti tisztviselői karának egy részét, és a székesfővárosi pénztár költségén kéjutazásokat rendeztet velük, mely utazások egyrészt, mivel nyáron, másrészt, mivel nem az utazók saját pénzén, harmadszor, mivel oly messzire történnek, ahová az illetők a maguk erejéből soha el nem jutnának: tanulmányútnak neveztetnek. E tanulmányutak sorozata az eredmény megjelölésével a következő: X. fogalmazó ur, a katonai ügyosztályból elmegy Londonba a kenyérsütést tanulmányozni. Négy beli tanulmányozás után jelenti, hogy Londonban egyáltalán nem sütnek kenyeret, és az emberek a húst csak angol mustárral eszik. Y. tanácsjegyző ur a pénzügyi ügyosztályból Párisban tanulmányozza a kolbászkészitést. Hat heti szorgalmas kutatás után expresszlevélben beterjeszti jelentését, kifejtvén, hogy egy szem kolbászt sem tömnek a franczia metropólisban, mert a kóser virsli Pestről jön, más kolbászt pedig Párisban mikroszkóppal se talált. Ellenben tanulságos értekezést küld be a párisi kabaret- stilusról, mely egészen elüt az unalmas német berlini fajtától. Z. tanácsnok a lagúnák városába: Velen- czébe megy tanulmányozni a lakáskérdést. Több hét telik el, mig megszokja az olajba főtt húst, ekkorra azonban kitapasztalja, hogy Velenczében a szegény családok egyáltalán nem laknak sehol, mert állandóan koldulással vannak elfoglalva az utczán. A patriczius- és dogé ivadékok pedig palotáikat nem adják bérbe az olcsób néposztályoknak. Ellenben utánzandónak mondja a lagúnák intézményéi, a mennyiben a viz sokkalta olcsóbb mint az aszfalt, keramit és gránitburkolat és az a jó tulajdonsága van, hogy ha egy utczát el is emelnek, a viz a Dunából könnyen pótolható. W. közoktatásügyi tanácsjegyző Kopen- liágába rándul a vásárpénztár-ügy tanulmányozására. Sikertelen fáradozás és kutatás után kinyomozza, hogy a dánok gyönyörű nemzeti költészete vásárpénztár nélkül fejlődött és igy nincs mit jelentenie a kopenhágai Saborszkiról. T. építésügyi fogalmazó Stockholmban tanulmányozza a szocziális várospolitikát. Az antialkoholista kongresszus éppen akkoriban tartott
