Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-01 / 26. szám
9 József, a politikátlan községi demokrata párt elnöke, hanem a függetlenségi és 48 as párti jelölt mellett beszélt és szavazott. Hát ez nem politika!? És hozzászólottak még a szeretett képviselő, a megváltás előtt álló gázgyári direktor: dr. Morzsányi Károly; felemelte kimagasló személyét a virilista demokrata, a házkezelők nábobja, dr. Leitner Adolf és igazat adtak dicső — de már a dicsőülés utján haladó — Heltai Peren ez nek és helveslőleg ki akartak zárni a jelölésből csak azért, mert ők nem politizálnak, a más politikai meggyőződés alapján állót. És a községi demokrata párt ekkor tanügyi kérdésekben közügyet szolgált. És a községi demokrata part ekkor programmjához híven nem politizált. Igaz! Demokrata politikát nem gyakorolt : mert ehhez ezek az urak nem értenek. Ehhez a politikához erkölcsi magasság és egyéni korrektség kell. A kiknek azonban mindegy bármi van a programmban, csak ők maradjanak a pro- tekeziók útjában, azoknál mindegy, hogy az ő politikájuk demokrata politika-e vagy pedig pimasz politika. Mi azonban ezt is megjegyezzük. A fővárosi törvény revíziója. A beérkezett vélemények közül ma az alábbiakat közöljük : Dr. Bródy Ernő orsz. képviselő. A fővárosi törvény reformjának be kell következnie, hogy a főváros képviselőtestülete végre is megközelithetöleg kielégítse azokat az igényeket, a melyeket a lakosságnak lcg- elhagyatoltabb, legszegényebb, legszorultabb része vele szemben támaszt. Maga ez a kérdés annyira megérett, hogy csak részletkérdésekben lehet már egy-egy uj eszmét megpendíteni; a födolog, a lényeg pedig ben foglaltatik a . demokrata-párt programmjában, a mely a szervezet, a hatáskör, a pénzügyi önállóság szempontjából felöleli a megoldásra váró j problémákat. A főváros képviselőtestületének azonban az uj törvény megalkotásáig sem szabad tétlenül szemlélnie azt a nyomort és szenvedést, mely a szegényebb néprétegeket árként elborítja és a melynek Csimboraszójaként a lakás-kérdés emelkedik ki. A munkásházak építése éppen olyan kötelessége, mint szigorú A ni'czenás-dc. iiokraia Múltja mellékes, jelene a fö. Ez pedig rózsás. Van nagy üzlete, tekintélye és pénze. Szereti magát a pártfogóra kijátszani. Részletuzsorán szerzett ezreivel bőkezűen dobálódzik közczélokra. Puritánsága a demokrata-táborba viszi, a hol szívesen fogadják a meczenást. A választási kasszát ö tömi meg, a városatyaságért ö fizet a pártkasszába, zászlót mindenkinek ö csináltat, banket-költsé- get ö visel. Ekképen nagy jogokat gyakorol a pártban. Szabad pénzt adnia, szabad gondolni, a mitakar, csak kimondania nem szabad ; meg van neki engedve, hogy szóba álljon a függetlenségi párti öcscsével. De eszébe ne jusson, véleményt mondani a vezér urak egyik-másik cselekedetéről. Mert akkor olyan kedvességeket vágnak a meczenás ur fejéhez, hogy elájul tőlük. Fő a pártegység, és a balekdemokratának éppen úgy kell éretnie, mint a szellemi vezéreknek. Elvégre is a pénz nem jogezim a közéleti szereplésre. Legfeljebb oda szabad adni az ily szerepléshez másoknak. A meczenás-demokrala számára a párlszahályzat ezt a parancsot állítja lel: »Maulhalten und weilerzahlen!« És részlet- uzsorás ő demokralasága fizet tovább, mint a köles és hallgat, mint a dinnye a fűben. FÜGGETLEN BUDAPEST. kötelesség az is, hogy a készülő lakbér-szabályzat megszüntesse — hogy csak a legkial- tóbb esetet mondjam azt a példátlan gyakorlatot, mely a dunántúli egygyermekrendszert akarja meghonosítani a fővárosi bérkaszárnyákban. Törvénynyel, vagy törvény hiányában, de végre is uralkodnia kell annak a szo- cziális lelkiismeretnek, a mely mindig és mindenben egyedül és kizárólag a köz érdekét tartja szem előtt! Dr Mangold Ármin. Az 1872 : XXXVI. t.-cz. uralma alatt a törvényhatósági bizottság soha sem volt a fővárosi lakosság többsége bizalmának a lelétemé- nyese, s most sem az, minek fényes bizonyítéka azon tény, hogy a túlnyomóan függetlenségi érzelmű fővárosi lakosságnak községi képviselői legnagyobb részt nem függetlenségi pártiak. Mindaddig, mig a választási jog nem a törvényes feltételek fenforgásától, hanem mindezeken felül az egyes választó polgárok jelentkezésétől is függ, mindaddig, mig a jog elismerése az uralkodó párt kebeléből kirendelt összeíró bizottság elnökének diszkréeziójára bizatik, s mindaddig, mig a megválasztandók felére nézve a szenvedő választási jognak előfeltételét vagyoni czenzus is képezi, ellenben az összeférhetetlenség akadályul éppenséggel senkinek sem szolgál, a főváros az igényidéinek és szükségleteinek megfelelő községi képviselői testületre nem szállíthat, pedig nyilvánvaló dolog, hogy önkormányzati joga illuzoriussá válik, ha azt nem az arra hivatott lakosság többségének manda Iá ri us a i gyakoro 1 j á к. Nagyot lendítene kétségkívül a jelenlegi fél szeg helyzeten az, ha az országgyűlési és községi választási jog azonosittatnék s mindenki cselekvő és szenvedő községi választási joggal felni háztatnék, a ki országgyűlési képviselői választási joggal bir, ámde ez csak a végleges megoldásnak elodázását jelentené. Ettől eltekintve akkor, a midőn a pártunk a programmjában bentlevö egyenlő, titkos és általános választási jogol megvalósitandónak hirdeti, minden egyéb tekintettől eltekintve, más alapra fektetett választási reform nem is képzelhető. És legkevésbé a községi, pláne fővárosi választási jog 'erén. A fővárosban a nemzetiségekre nem kell tekintettel lennünk, a munkás nép tud magyarul irni s olvasni, nem létezik legtávolabbi indok sem arra, hogy bárkitől is a választói jog el- vonassék. Sót mi több, ez kiterjesztendő a nőkre is. Már az 1871. XVIII. t-cz. 40. §. és az 1886. XXII. t.-cz 36. s 38. §Tai is részesítik a nőket birtokuk alapján bizonyos megszorításokkal az aktiv községi választási jogban, sőt az utóbb említett törvényezikk 32 §. passzív virilista választói jogot is ád a meghatalmazottjuknak. Mindez azonban nem elvhii intézkedés, mert a meghatalmazott a meghatalmazónak utasításait tartozván követni, a meghatalmazó jogán kell, hogy ö önmaga is gyakorolhassa azon jogokat, melyeknek meghatalmazottja általi gyakorol- halása kifogás alá nem esik, nem indokolható továbbá, miért tagadtassék meg pl. a tudori oklevél birtokosnőjétől a községi választási jog, a mely az öröklött ház tulajdonosnőjét megilleti. A nők az elemi iskolaügy, a betegsegélyezés, a szegényügy, a közegészség s számos más dologhoz jobban értenek, mint a férfiak s azért ők a legújabban pl. Finnországban szerzett tapasztalatok alapján a régi községi törvényünkben elfogadott ebi álláspontnak fejlesztésével községi választási joggal igenis bátran felruházhatok. Különös gond fordiltandó a választási névjegyzékek pártatlan összeállítására; az összeíró küldöttségekbe, melyeknek tagjai szenvedő választási joggal azon választáson, melynek névjegyzékét összeállították, ne bírhassanak, az illető kerületi elöljáróság rendelje ki 2—2 tisztviselőjét, működését kell, hogy a választó közönség saját bizalmiférfiai állal ellenőrizhesse, eljárásának szabályozása a bizonyítási eljárással és Ítélethozatal módjával és a jogorvoslati rendszerrel együtt kiépítendő olyképen, hogy feltétlenül biztosillassék annak elérhetése, miszerint minden jogosított a választói névjegyzékbe bevétessék és senki abban fel ne vétethessék, a kit a jog erre meg nem illet. Ez azonban csak úgy biztosítható, ha minden községi polgár csak egy választói kerületbe tartozik s azon visszásság is megszűnik, hogy valamely polgár esetleg fekvő birtoka vagy helytelenül bemondott lakás alapján ennek segélyével követtetett el a legtöbb visszaélés — önmaga másíthassa meg azt a választási kerületet, melybe voltaképen tartozik, olyanra, a melyben szavazni vagy megválasztatni kíván. Létezik pl. oly választókerület, melynek név- jegyzékéből a bíráló választmány tavaly 300-nál több oly egyént töröltetett, a' ki rendes lakhelyére való tekintettel más kerületbe volt áthelyezendő, és ennek daczára mégis sok száz és száz oly polgár bentmaradt jogtalanul a listában csakis azért, mert az a való körülmény, hogy az illető nem ezen, hanem más kerületben lakott, kettős helyhatósági bizonyilványnyal nem volt igazolva s ezen jogtalanul felvett egyének száma a pártok leszavazott hívei közötti különbözetnél sokkal nagyobb volt. Az efféle s egyáltalában minden visszaélésnek gyökeresen eleje veendő s ez csak akként lehetséges, ha minden polgár csak egy kerületbe, t. i. abba vehető fel, a melynek kerületében lakik és ezenfelül minden, úgy az ósszeirási, valamint a választási eljárás során elkövetett és a választási jogszabályokba ütköző visszaélés erős büntetőjogi megtorlással (szabadságvesztéssel is és a politikai jogok felfüggesztésével is) sujlatik. A választás kerületenként történjék, minden közigazgatási kerület több választási kerületre osztassák fel és az illető választási kerületben csak az bírjon szenvedő választási joggal, a ki abban rendesen lakik. A végből, hogy a közérdek rovására senki se lehessen a törvényhatóság tagja, az összeférhetetlenség szigorúan és igazságosan szabályozandó, a fővárossal való szerződési viszony nemcsak, hanem bármely fővárosi vagy állami fizetéses állásnak viselése is képezzen összeférhetetlenségi okot. Bakkara-Jáz. Igazán sajátszerü, hogy olyan nagy zajt csapnak a bakkara ellen. Hogy az tönkretesz kis és nagy exiszíencziákat, megrontja az erkölcsöket, elvonja az embereket a munkától stb. Nos, akármennyire furcsának tetszik, mi ellentmondunk a közvéleménynek és mindenkivel szemben bebizonyítjuk, hogy a bakkara igenis hasznos, lélekemelő, erkölcsnemesitő dolog. Csak az Erzsébetvárosi Kaszinóra kell néznünk és állításunk be van bizonyítva. Ott a bakkara a fővárosnak négy bizottsági tagol adott. Két rendes tagot, köztük a bakkara elnököt, akarom mondani, kaszinóelnököt és két póttagot, két jeles, a közélet terén páratlan érdemeket szerzett férfiút, a kik valamennyien a legközelebbi törvényhatósági gyűlésen hatalmis filippikákat fognak tartani a bakkara fontossága, hasznossága, erkölcs- nemesitő volta mellett. Csak a gyenge, a szenvedélyes embernek káros a bakkara, Az okos embernek használ. Ne gondoljátok, hogy az Erzsébetvárosi Kaszinó elnöke Lakkozik. Szó sincs róla. О okos ember. Bohém ember. Kedves ember, ü csak nézi a bakkot. Egy fillért se tesz a bakkasz- talra. Soha kártya nincs a kezében. 0 felemelkedik a bakkaszlalra, az növeli öl nagygyá, a közélet jelesévé. Nem kártyázik, csak szinte le lehet olvasni arczárói mintha mondaná: »Fiaim, csak bakkozalok.« Mert a bakk az erő, az igazság, az élet. így van az, hogy akár a bankár, akár poinleur csapja ki a kis slágert vagy a nagy slágert, nem a játszók nyernek, hanem a pinka
