Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-10 / 23. szám
о nem azt a következtetést kell levonni, hogy csak az egyik hibás, hanem azt, hogy egyik sem törődik elveivel, hanem mindegyik csak személyes érvénvesülhetése érdekében törtet, duzzog, tömjénez és átkozódik. Ezen az állapoton segíteni kell. Az országos párt megmutatta az utat az egvbeolvadásra. O«/ r Magát az olvadási processzust mar a polgárságnak kell végrehajtania. És ennek egy módja van; mindegyik kerület intézze el saját otthonában a házi perpatvarát oly módon, hogy agitálással rázza fel a polgárságot s a mint a közös elv megmozdította az azonosan godolkodókat, tekintet nélkül a múltakra a jövendő érdekében egy pártkötelékbe, egy abroncsba kell őket szorítani, hogy az elvek tekintetében ne mutathasson az ellenfél a széthúzásra, meit ennél nagyobb gyengesége nincsen a har- czos táboroknak. S ha a tömegek egybeolvadtak, kénysze- riteni fogja tudni a polgárság, hogy a bizottsági tagok is egybeolvadjanak és megalkossák az egységes szervezetét a fővárosi függetlenségi bizottsági tagoknak. Mert erre a jövendő szempontjából nagy szükség lesz; mert erőt csak ugv tud képviselni a képviselő, ha mögötte egységes tábor áll, s a polgárság csak úgy tudja megvalósítani akaratát, ha az egységes elvet képviselők egységesen cselekesznek, egyöntetűen járnak el. Nem az egyéni érvényesülés a fontos, hanem az elvek képviselete és megvalósítása. Az egvének érdeke alárendeltje a pol gárok összérdekének és a becsületes, elvhü képviselőnek meg kell találniok az utat arra, hogy hasonló elvű képviselőtársával a|választási keretek daczára, sőt ellenére érvényesüljön. Lent a polgárságnak egybeolvadni, fent a képviselőknek egy szervezetbe egyesülni, igy van jól. Es ennél a munkánál a legtapasztaltabbnak kell a legtöbb tanácscsal, a legerősebbnek a legtöbb energiával, példaadással, útmutatással előljárni, mert ezt követeli a közéi dek, a párthüség és a becsület. Oszlályhaicz Jákó Ugyan beszéljünk már egyszer nyíltan Nem a régi klikkurak vedlettek át demokratákká, hanem az előbbi kis demokrata ellenzék lett a klikkek labanczaivá. Micsoda demokraták azok, a kik a szegény utczaseprőtől sajnálnak 40 fillér béremelést. Talán Hadocza, Morzsányi, Hűvös, Heltai, Hüttl és a többi régi városi nagyhatalmasság vezetteti magát Rácz Dezsőtől és Willheim Adolftól ? Kisiparos János: Meg a Thék Endre és a Madary Gábor nagyságos ur tanácsot kér egy demokrata asztalostól városi dolgokban ? I)r. Demokrata Aladár. Magukkal nem lehet beszélni. Maguk a haladás ellenségei, sötét lelkű reakcziósok, a népjogok elárulói, fekete lovagok, jezsuita csuhások, a kik nem értenek a dologhoz. Tartsák hát a szájukat, ne tolják az orrukat komoly dolgokba! Még csak az kellene, hogy egy lakatoslegény és egy asztalosmester oktasson ki bennünket az igazi demokracziaról. Maguk menjenek a műhelybe kalapálni és gyalulni, a nép baját mi, népbarátok fogjuk gyógyítani. A véleményükre egyáltalán nem vagyok kiváncsi, mert én demokrata vagyok. Éljen az egyenlőség és fogják be a szájukat! FÜGGETLEN BUDAPEST. Fővárosi pártunk szervezése. A fővárosi függetlenségi párt megalakult, él és működik. A pártszervezés munkája azonban még nincs befejezve, szervezetünk még nem teljes. Pedig teljessé kell tennünk. Ez a czél, a miért a kerületek függetlenségi pártjai egységes fővárosi függetlenségi párttá egyesültünk. Ha csonka a fővárosi függetlenségi párt szervezete, nem töltheti be hivatását, nem telelhet meg annak a nagy várakozásnak, a melyet a szervezkedés megindításakor tápláltunk. A főváros valamennyi függetlenségi pártját, valamennyi szervezetét egyesítenünk kell egy kötelékben. Ha ez sikerül, akkor lesz ennek a köteléknek súlya, jelentősége, szerepe, működési tere, hivatása és akkor működése nyomában a siker. Valamennyi függetlenségi szervezet egyesítése nem könnyű dolog, de mennél nehezebb e feladat, annál hálásabb, annál hazafiasabb. Kitűnő elnökségünknöz méltó szép feladat. A feladat megoldása nem lehetetlen, mert elvi ellentétek sehol sem forognak fenn. Többnyire személyi súrlódások, kerületi, helyi körülmények okozták egyes kerületekben a szakadást. Van kerület, melyben a függetlenségi párt azért van több részre szakítva, mert nem együtt alakult, nem egy bölcsőben ringott s a képviselőválasztásnál külön jelöllek zászlaja alatt csoportosult. Ha igaz függetlenségiek, egy függetlenségi táborba való terelésük még akkor sem lehetetlen, ha a jövőre nézve újra külön jelöltek ambicziói is követelnek érvényesülést. Ha igaz függetlenségiek, nem maradhatnak ki kötelékünkből, de mi ne utasítsuk őket vissza. Ha a kerületben pártsurlódás a választás után keletkezett, akkor a központi szervezetünknek úgyszólván élethivatása a viszálykodó felek mindegyikét hevonni kötelékünkbe. A csonkán képviselt kerületek csonka képviseletét nem nézzük szívesen, nemcsak azért, mert kerületük csonka — tehát kevésbé — értékes képviseletét jelentik, hanem azért is, mert arra emlékeztetnek minket, hogy az ő kerületi cson- kaságuk miatt egész fővárosi szervezetünk csonka és igy működésűnk béna. A len forgó ellentétetek elsimítását az időre s központi pártvezetőségünk bölcseségére s tapintatára kell bíznunk. De az ellentétek elsimulásáig is be kell vonnunk szervezetünkbe az egymással szemben álló pártcsoportokat Ez a hazafias hivatásunk. Ezzel szolgáljuk a fővárosi s az országos pártérdeket. A fővárosi függetlenségi pártnak országos pártérdekből való hivatását képezi az, hogy egyesítő kötelékének az egymással dulakodó leiekre való kiterjesztésével elejét vegye az elvi jelentőségűvé válható pártszakadásnak, egyes pártcsoportoknak a függetlenségi pártból való kilépésének. De müködhetünk-e eredményesen, ha széthúzó elemeket, egymás személyes ellenségeit, egymással czivódókat behocsátunk magunk közé ? Az elnökség tapintatától függ, hogy a mi alkotó munkánk szintere ne legyen kerületi személyes vagy elvi harczok porondja. Sajnálom, hogy választmányi ülésünk nem fogadta el azt az indítványomat, a melyet itt ismétlek, mert most is csak ebben látom a megoldást. Azt indítványoztam, hogy a fővárosi függetlenségi párt választmányában minden kerület hivatalos (a kerület függetlenségi országgyűlési képviselője által annak elismert) függetlenségi pártja öt tagot küldjön. Ezek a hivatalos párt küldöttei. Ezenkívül a kerületnek minden többi pártszervezete, köre, egyesülete, akár tartozik a hivatalos függetlenségi párthoz, akár nem, küldjön a központba egy vagy két tagot, úgy azonban, hogy ezeknek száma ne haladhassa túl a négyet, vagyis kevesebb legyen a kerületi hivatalos párt képviseleténél, így például а VII. kerületbeli függetlenségi párt küldene a központba 5 tagot, a kerületbeli függetlenségi kör (habár azonos a párttal), de mint ilyen 4-et s ha a kerületben még alakul második vagy harmadik függetlenségi kör, e négy helyre nézve egymással osztoz- kodniok kell. Tervezetem szerint а IX. kerületre nézve ekkép alakulna a kérdés: a Ballagi Aladár képviselő által képviselt IX. kerületbeli hivatalos függetlenségi párt küld 5 tagot a központba. А IX választókerület azonban négy városrészből (Ferenczváros, Kőbánya, Tisztviselőtelep, Rákosfalva) áll és több függetlenségi köre van. Ha Ballagi hivatalos pártja a maga öt választmányi mandátumát akkép osztja be, hogy a kerület e széRagozására már tekintettel van, akkor szehb a dolog, de ha csakis egy vagy két városrészre lennének tekintettel, akkor a hivatalos öt küldött között nem képviselt városrészi szervezett pártok és körök a maguk kebeléből küldik ki а IX. kerületre még eső négy tagot. De csak négyet, még ha négynél több szervezet van is. Ily módon nem maradhat ki központi kötelékünkből, a minthogy nem szabad kimaradnia a »Ferenczvárosi független polgárok köre« képviseletének. Külön kérdés az, hogy birjanak-e képviseleti jogosultsággal azok a kaszinók, a melyek alapszabályaik szerint nem függetlenségiek, de a melyek a függetlenségi lobogó diadalraj uttatásának főtényezői voltak, mint például a belvárosi Saskör, az I. kerület szabadpolgári kör, a józsefvárosi kaszinó. Szerintem, ha függetlenségi tagjaik igénylik a fővárosi függetlenségi központban való képviseletet, azt tőlük megtagadnunk nem szabad. E szerint az I. kerületben igy alakulna a helyzet: a Szebenyi Antal dr. által képviselt hivatalos függetlenségi párt küld a választmányunkba öt tagot, a szabadpolgári kör és a Kasics-féle I. kér. függetlenségi kör összesen küldhet négy tagot. Ha a szabadpolgári kör külön képviseletre nem tart igényt, mert tagjai által már úgy is képviselve van a hivatalos függetlenségi párt öt küldöttje között, központunk az I. kerületre még eső 4 helyet mind odaadhatja Ivasicsék körének. Ha azonban Szebenyiék-Plathyék is fognak függetlenségi kört alkotni, az az uj kör a 4 helyen már osztozkodni fog a szabadpolgári körrel és a Kasics-féle függetlenségi körrel akár saját megállapodásuk, akár központi döntés szerint való számarányban, így vélném én összeegyeztethetőnek a kerületi hivatalos párt jogos szupremácziójának érdekét, a kerület függetlenségi kisebbség érdekének a magasabb pártérdek által mellőzhetle- niil szükségesnek parancsolt követelményeivel. A kerületi küldöttek számát most már tízre emeltük s ha még emelnünk kellene, e nagy szám el ne riasszon senkii tervezetemtől, mert a sikeres működés érdekében választmányunknak úgy is több albizottságra fog kelleni {'eloszlani. Ajánlom még egyszer megfon tolásra indítványomat. Sejfer László.
