Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-15 / 15. szám

áll rendelkezésre, s ha a munkától agyon- csigázott szegény ember családjával a vasárnapi napot a szabadban akarja eltölteni, vagy heti keresményének egy tekintélyes hányadát emészti fel a költség, vagy igen fárasztó és hosszas gyaloglás árán juthat csak a friss levegőhöz. E fejezetnél nem hagyható megemlítés nélkül, hogy a főváros helyi közlekedési vállalatai egyáltalán semmit se tesznek arra nézve, hogy a közönségnek igényeit e részben kielégítsék. Még a mai drága vitelbérek mellett is köztudomásúlag a leg- vontatottabb módon bonyolódik le tavaszszal és nváron, vasárnap és ünnepeken a »zöld«-be való közlekedés, és a ki egyszer megpróbálta, mit jelent vasárnap este a Zugligetben, Hűvösvölgyben, vagy akár csak a Városligetben villamos kocsit kapni, a ki végig szenvedte az ilyen alkalmakkor szokásos tolongás és veszekedés keserveit és lenyelte az elmaradhatatlan gorombaságokat, a melyeket a villamos megostromlása közben a bősz utasok egymás fejéhez vagdosnak, az nem igen fog újból vágyódni a zöldbe. Pedig ennek nem kellene igy lennie. Milliós vállalatok, mint a milyenek a mi villamosaink, rendelkeznek oly eszközök felett, hogy minden különös megerőltetés nélkül képesek volnának a legnagyobb vasárnapi forgalmat is fennakadás nélkül lebonyolítani. Ha nem elég nagy a kocsiparkjuk, ám tessék nehány száz kocsival szaporítani. A hol milliók hevernek házakban, értékpapírokban és készpénzben, olt nehány milliót be lehet fektetni közlekedési eszközökbe is. Legfeljebb egy-két százezer koronával kevesebbet fognak a tisztelt társaságok évente a tartalékalapba utalni.

A tarifák megalkotásába való beleszóláson kívül tehát a székesfővárosnak még abban az irányban kell főleg ellenőrzést és ingerencziát gyakorolnia, hogy a forgalom gyorsan, fennakadás nélkül, a közönségre nézve kényelmesen, tehát a kellő forgalmi eszközök üzembeállításával bonyolilassék le. E részben sem hallgathatjuk el, hogy eddig- elé a főváros ezt az ellenőrzést csak igen lanyhán gyakorolta. Közúti vállalataink már a menetrendet is teljesen önkényesen, a ma- guk szeszélye szerint, nem pedig a közforgalom igényeihez képest állapítják meg. Sem a forgalom megkezdése reggel, sem a menetek befejezése este, sem pedig a közlekedő vonatok száma nem felel meg Budapest nagyvárosi jellegének. Reggel későn kezdődik, este korán befejeződik a forgalom, és a kocsik egész napon át nem közlekednek elég sűrűn. Közúti vállalataink üzleti politikája ugyanis az, hogy mentői csekélyebb forgalmi apparátussal, mentői nagyobb forgalmat bonyolítsanak le, a mi gyakorlatban úgy fest, hogy kevés a kocsi, kevés a személyzet, de a kocsik mindig telve vannak és a személyzet agyon van csigázva. A hatóságnak kötelessége tehát a menetrend megállapításába is befolyni olyan irányban, hogy az éjjel bizonyos órájáig, — ha akár korlátoltabb mértékben is — tartassák fenn a forgalom, és hogy a kocsik gyors egymásutánban közlekedjenek. A tarifa és a menetrend szigorú

felülbírálásával érheti csak el a székesfőváros, hogy a mai drága, de a rossz közúti közlekedés helyébe olcsó és jó közlekedés lépjen. (Folyt köv.)

Hírek.

Függetlenségi pártélet.

Tisztnjitás aг V. kerületi Függetlenségi Körben. Április 7 én tartotta meg a Lipótvárosi Függetlenségi és 48-as Kör évi rendes közgyűlését, a melyen dr. Mangold megnyitó beszéde után, a melyben rámutatott a kör műit évi tevékenységére, megejtették a választásokat. Tiszteleti elnök: dr. Szatmári Mór, elnök: Tószegbv Imre lett. Igazgató-alelnökökké ezeket választották : dr. Lázár Nándor, dr. Mangold Ármin, Mendi L. Gyula, Neugebauer Sándor és dr. Votiski Antal. Az igazgatóságba kerültek: Bossányi István, Csapó Ferencz, ifj. Deutsch Manó, Drucker Géza, Fellner Leó, dr. Forbál Imre, dr. Freund Lajos‘ dr. Meller ízsó, Molnár oalám, Löderer Béla, Beteld Antal, dr. Rózsa Vilmos, Sándor Pál igazgató, Schall Antal és Kövér Károly. Főtitkár: dr. Várkonyi Oszkár, ügyvezető titkár : Vértes Károly, főjegyző: Fejér Gábor, pénztáros: Fodor Adolf, háznagy: dr. В leier Vilmos, ügyész pedig ifj. dr. Farkas Gyula lett. A régi választmányt, dr. Freund Lajos kivételével, a ki az igazgatóságba kérőit, újra megválasztották. Freund Lajos helyébe Székely Miksa került a választmányba.

Uj függetlenségi pártkor a fővárosban. Vasárnap április 9-én délután a Hungária-körut 101. sz. vendéglőben mintegy 300 választópolgár jelenlétében megalakult a Budapesti VI. kerületi Kültelki Függetlenségi és 48-as párt. A gyűlésen, a melyen Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő elnökölt, a főváros valamennyi függetlenségi köre képviseltette magát s megjelentek azon Horváth Hyula, Holló Lajos és dr. Hennán Ferencz országgyűlési képviselők is. Sümegi üdvözlő beszéde után Patsch József ügyvezető elnök a szervező bizottság működéséről való jelentését terjesztette elő. A gyűlés azután a Piazza Viktor előterjesztette alapszabályokat változtatás nélkül elfogadta. A tisztikart választották meg ezután. Diszelnökök lettek: gróf Batthyány Tivadar és Holló Lajos, elnök Sümegi Vilmos, társelnökök Adamek Ferencz, Révhegyi Iván, Kreszalek Béla. Piazza Viklor, Bohner Ferencz és Majtiny Márk lettek. Ügyvezető elnökké Patsch Józsefet, titkárrá Rozsics Gézát, jegyzőkké Kronberger Józsefet. Nimpfer Istvánt, Fekete Gézát és Seltsam Jánost választották. Pénzátros: Menkhardt Imre, jogtanácsos, dr. Kovács Elemér, könyvtáros Harangozó Károly lett. Ellenőrök tettek : Sugory Ernő, Hoffbauer Károly, Gsipkai Jónás, Krezsniczky Márton. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek : Szekerka Zoltán, Frick Ádám és Kardos József. A megválasztottak nevében Sümegi Vilmos mondott köszönetét s egyben gróf Batthyányi Tivadar üdvözletét tolmácsolta, a ki más irányú elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg az alakuló közgyűlésen. Holló Lajos országgyűlési képviselő ezután nagy, leik s beszédben összetartásra és fáradhatatlan tevékenységre buzdította a tagokat, mert az uj párt csak igy felelhet meg annak a magasztos czélnak, a mely létrehozta. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, majd Sümegi elnök berekesztette az ülést.

Súlyos vádak egy városatya ellen.

Rendkívül érdekes beadvány fogja foglalkoztatni a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör választmányát legközelebb meg1 ártandó ülésén. A választmányhoz ugyanis több mint 30 aláírással ellátott beadvány érkezett, melyben az aláírók — tekintélyes kerületi polgárok — arra kérik a függetlenségi pártkör választmányát, hogy Nessi Gyula városi bizottsági tag ügyében, ki a panaszos beadvány szerint y)örökséget eltitkol!«, hogy a megadóztatást elkerülje, és ennek folytán a kincstárt és a főváros adópénztárát is önző érdestből megkárosította, hívja fel a polgármester figyelmét arra, hogy Nessi Gyulát, ki edd igeié az adó- kivetö bizottságnak tagja volt, erre a par excellence bizalmi funkezióra — mint bizalmi állásra teljesen érdemetlent -- többé ki ne jelölje. Utána járván a beadványban foglaltak lényegének megtudtuk, hogy Nessi Gyula, ki nemrégen egy kéményseprői jogot örökölt, melynek értéke a legilletékesebb egyének kijelentése szerint bármelyik fővárosi gyógyszertári jognak az értékét is meghaladja, e kéményseprői jogot 200 mondd kettő száz

koiona értékűnek tüntette fel, holott az ö kéményseprői kerülete több mint (500 házból áll, melyek egyike a Gozsdu-ház egymaga évi 1700 koronát fizet neki kéményseprés czimén. Ez olyan súlyos krimen, mely megtorlás nélkül nem maradhat. A mit a panaszos beadvány követel, annak teljesítése még korántsem bün- hödés az elkövetett Ilimért. Sokkal súlyosabb beszámítás alá esik Nessi Gyula eljárása, aki elveszítette minden jogát arra, hogy a közbizalom letéteményeseinek sorában helyet foglalhasson. És mit fog szólni vájjon ehhez saját pártja? Vázsonyi Vilmos ur mulassa meg eré- lyét, a mikor egy saját pártjabeli ember bűnös cselekménye kerül napfényre, és sújtson le a vétkezőre még akkor is, ha az egész Ehrlich- tábor áll védelmére az ö hűséges csatlósának.

Automobil-bérkocsik Budapesten. A

fővárosi tanács elkészíttette az uj bérkocsi szabályrendelet tervezetét, mely két lényeges reform megvalósítását kontemplálja. Az első az • automobil-bérkocsik létesítése, a másik a taxaméter bevezetése. Automobil-bérkocsi egyelőre csak 50 fog engedélyeztetni, és ezekre nézve a taxaméter kőtelező. Ellenben a lovas bérkocsik tetszésük szerint alkalmazhatják a taxamétert vagy sem. A bérkocsik összlétszáma 1371 kocsiban van megállapítva. Az uj szabály- rendelet alapján tudomásunk szerint már több vállalkozó foglalkozik az automobil-bérkocsik felállításának eszméjével, úgy hogy a szabály- rendelet életbeléptetésével egyidejűleg már 50 automobil-fiakker is fog a főváros utczáin benzinbüzt árasztani és embereket tiporni. Mindenesetre gondoskodni kell már megelőzőleg a gyorshajtási tilalom erős szigorításáról.

Az uj állami főgimnázium az Erzsébetvárosban. Öl éve lesz az őszszel, hogy az országgyűlés megszavazta a VII. kerület külső részébe tervezett főgimnázium felépítésének költségeit. Ez alatt az idő alatt miniszterek jöttek-mentek, de az uj gimnázium számára szükséges alkalmas telket csak 1906. év tavaszán tudták megszerezni. Most hogy a lelkek vétele megtörtént, a gimnázium felépítésére már azért is égető szükség van, mert a jelenleg egy roskadozó bérliázban elhelyezett gimnázium a Damjanich-utcza 43. sz. alatt egyáltalán tarthatatlan állapotban van. Az ezer főre menő tanuló ifjúság ez idő szerint két bérháznak épített házban van széjjelszórva, sötét, alkalmatlan, kicsiny szobákban. A ház valósággal roskadozófélben van úgy, hogy minden szünidőben, sőt most legutóbb is nagyobb javítást kellett eszközölni rajta s úgy a lépcsőház, mint az egyes osztályok megtámasztására évek óta már több vaggon vas-sint kellett felhasználni. E tarthatatlan állapotok megszüntetése végett kívánatos volna, ha a közoktatásügyi minisztérium még az idén elkezdetné az építkezést, a mi annál is inkább lehetséges volna, mert az építkezési engedélyt a főváros éppen a napokban megadta. Az uj gimnázium telekvételét egészségi szempontból igen szerencsésen oldották meg. A telek közvetlen szomszédja a Jézus szent szive zárda négyholdas kertjének, hol 1875. évben életének utolsó nyarát töltötte Deák Ferencz. A gimnázium telkének czéljára megvásárolták az István-ut 69. és 71. számú régi rozoga házakat, a melyeket természetesen lebontanak, s az ezekhez tartozó kerteket a gimnáziummal kapcsolatos internátus és intézeti korcsolyapálya részére pedig a velük párhuzamban, a villa- negvedben fekvő Abonyi-ulcza 16. és 18. számú üres telket, melyek összesen 3400 négyszögöl területitek. Az oly régóta vajúdó gimnázium ügye ezzel egy hatalmas lépéssel jutott előbbre, de nem szeretnők, ha a folytonos huza-vona nemkülönben a Korb és Giergl építészek által kidolgozott meg nem felelő tervek módosítása hátráltatná, hogy az uj gimnázium fontos rendeltetésének mielőbb átadassák.

Gyár és föüzlet:

Budapest, VII., Szövetség-utcza 37.

Gvűjlőtelepek a székesfőváros minden részében. — .Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.