Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-25 / 12. szám

4 mények közöli fel kell állítani. (Nagy éljenzés.) Es én azt hiszem, bár nem vagyok a kormány ter­veibe beavatva, hogy ha a mi kormányunk az 1917-en túli állapotra vonatkozólag is tárgyal Ausztriával, ennek a tárgyalásnak is az a kitűzött czélja, hogy 1917-en túlra az önálló vámterületei minden ármány ellen biztosítsa. A mi a másik kérdést illeti, én nem hiszem, I hogy volna egyetlen függetlenségi képviselő, a ki | a bank meghosszabbítását csak egy nappal is meg- j szavazná. (Zajos helyeslés.) Minekünk tisztelt uraim, j a mostani viszonyok közt különösen két pszicho­lógiai állásponttól kell tartózkodnunk: az egyik a kishitűség, a másik az elbizakodottság. Mindkettő káros veszedelem, kárhozatos baj. Az elmúlt pofi- ; tikai rendszer a kishitűséget rendszeresen táplálta a nemzetben, és ez okozta azt a nagy dermedtsé- j get, mely a nemzetet megbénította. Es épp úgy óvakodnunk kell az elbizakodottságtól is. De mi haladunk a magunk utján, nem adunk fel semmit az elveinkből, hanem a mint a körülmények en- j gedik, az elvek megvalósítására fogunk törekedni­Én ezt a megtiszteltetést ugv fogom föl, hogy ez kötelesség, mely elöl elzárkózni nem lehel, itt munkálkodni, harczolni, dolgozni kell. Ha nem nvujthatnám is azt, a mit tőlem várnak, de a mit nyújtani képes vagyok munkában és küzdelemben, azt nyújtani is fogom. Dr. Lovászi Márton elnök mindenkire mélyen ható, zajosan megéljenzett szavai után Földiák Gyula felkérésére elfoglalta az elnöki széket, átvette az ülés vezetéséi és tárgyalás alá bocsájtotla a Havas Tivadar által benyújtott határozati javaslatot, melyekhez hozzászóltak Schubert Arnold, Székely László, Földiák Gyula, majd Havas Tivadar és végül Dr. Lovászi Márton, a ki ehhez a kérdéshez a következő­képen szólt : Tisztelt közgyűlés! Magam is azt hiszem, hogy ez a határozati javaslat módosításra szorul. Ugyanis a végén vannak azon pontok, melyekben ki van fejezve, hogy a pártkör mit kér. Én ezt a hatá­rozati javaslatot ebben a részében föltétlenül átdol- ! gozandónak tartom, hogy határozottan mondja ki a pártkör, hogy a vámközösség 1917-en túl ne tartson és a nemzeti bank 1910-ben felállítandó. Kérem a tisztelt közgyűlést, tessék tehát ehhez az indítványhoz hozzájárulni és kimondani, hogy e határozati javaslatot elvben elfogadjuk, de a választ­mányt utasítjuk, hogy azt, mivel a dolog sürgős, a legrövidebb idő alatt szövegezze meg és a küldött­séget, melyet Kossuthoz vezetnénk, szervezze. A közgyűlés ezen indítvány értelmében a határozati javaslatot elfogadta, mely után Földiák Gyula a következőket hozta a közgyűlés tudo­mására: Lgy felvilágosítással tartozom szolgálni. Tegnap tartottunk egy értekezletet, a melyben arról volt szó, hogy abban az értelemben forduljunk a Ház­hoz, a melyben én elnök urat fogadtam és aposz­trofáltam, és a melyre ő oly szép szavakkal reflek­tálni szives volt. Mi már a küldöttség czélját rész­letesen- kidolgoztuk és holnapra összehívtunk sür- I gönyileg egy bizottságot, hogy ott azt feldolgozzuk. Tehát azt ajánlom, méltóztassanak az elnök ur indítványát elfogadni azzal, hogy a holnap összeülő kerületközi bizottságnak adassék ki megszövegezés végett. A közgyűlés Földiák Gyula jelentését tudo­másul vette. Ezután tárgyalás alá került Gonda Samu V. tag által benyújtott indítvány : Tekintettel arra, hogy gr. Andrássy Gyula bel­ügyminiszter ur már ismételten ünnepélyesen ki­jelentette, hogy a fővárosi reform törvényjavaslatot legközelebb a ház asztalára teszi és megelőzőleg a kerület vezetőit egy ankéten meghallgatja, de ez a közviszonyok nagy kárára még mindeddig meg nem történvén, indítványozom: küldessék ki a közgyű­lésből egy bizottság, mely a fővárosi törvénv- I eformálását a körünk által a főváros tanácsánál benyújtott „postulatu mok" lehetőleges tekintetbe vételével a minister urnái szorgalmazza és az illető ankétnek legközelebbi egybehivását kérelmezze. AZ FHZSKRKTVÁHOS. Az indítvány a közgyűlés által egyhan­gúlag elfogadtatott és a bizottság kiküldése az elnökségre bizalott. Ezek után Dr Ladányi Miksa kért szót: Igen tisztelt közgyűlés! Az elnök ur szavaiból és a titkár ur jelentéséből hallottuk, a mit a kör múlt esztendőben végzett. Hallottuk annak a haicz- nak egyes részleteit, mely a múlt évben egyszer dicsőséggel, egvszcr vereséggel zárult. De mindez őlv szerény szavakban, hogy teljesen eltűnt előttünk az a munka, a mit a tisztikar kifejtett. Akkor Földiák Gyulát és Somogyi Lajost nem szalonkabálban lát­tuk. hanem sárban-porban. munkában, tűzben,reked­ten. fáradtan. Mi. a kik ezeket láttuk, nem vehetjük ezt az elnöki és titkári jelentést a nélkül tudomásul, hogy ki ne fejezzük ilyen munka után, melynél még a vereség sem az ő munkájukon és fáradozásukon mull, az elnökségnek, a tisztikarnak és sok polgár­társunknak a közgyűlés igazi meleg köszönetét ne szavazzon. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Dr. Lovászi Márton a közgyűlés hatá­rozatából kifolyólag kimondta, hogy a párt, az elnökség és tisztikar és egyes polgártársak, de különösen Földiák Gyula és Dr. Somogyi Lajos iránt igaz köszönetét kifejezi. Ezután Bródi Lajos következőkép szólt: Nem azért szólalok fel, hogy ellene szóljak a tisztelt előttemszólónak, de meg akarom magyarázni, midőn az igen tisztelt uj elnök urat először van szerencsém üdvözölhetni körünkben, hogy miért van az, hogy ilyen sok tag közül csak talán vagy 3U0 ember jelent meg a közgyűlésen. Ennek két oka lehet. Az egyik az hogy a távollevők oly nagy bizalommal viseltetnek a megjelentek iránt, hogy az ügyek intézését nyugodtan bízhatták rájuk. De másrészt oka lehet a polgárság nemtörődömsége, melyet a kör kebelében előfordult hibákra lehet tán visszavezetni. De ha voltak is ilyen hibák, azt mon­dom : spongyát rá, remélve hogy a tisztikar a jövő­ben többet iparkodik elérni a kör érdekében. Egy nagy iró mondta : „Ne nézd uram hogy ő német, hisz őt is te alkotód." Én is azt mondom az elnök urnák: Ne nézd uram, hogy csak ennyien vagyunk mert ha ő a zászlót fennen lobogtatja, mi mint egy ember állunk melléje. Nem nagyon régen volt, hogy nem találtam a VII. kerületben függetlenségi polgárt még keresve sem, ma pedig egy intésre ezren és ezren jelennek meg. Én abban a remény­ben távozom innen, hogy erre a függetlenségi pártra szebb jövő virul. (Éljenzés). Majd felszólalt Blonder Lajos: Tisztelt közgyűlés! Engedjék meg, hogy' néhány szót szóljak én is. Ezelőtt mintegy másfél évtized­del volt a Józsefvárosban egy függetlenségi kör. Az egyetlen függetlenségi kör volt akkor Budapesten. Alig volt nehány tagja. Ebben a körben felállott egy­szer eg\' szónok és azt mondta : „Sziklába vetjük a magot, de a mag jó." És ime a mag kikelt. Ez a szónok Lovászv Márton volt. Évtizedek múltak el azóta, hogy útjaink szétváltak. Lovászv más irány­ban halad, én is más irányban haladtam. Most, hogy ismét összetalálkoztak útjaink, kifejezem azon re­ményemet, hogy ha ő akkor, a mikor a remény a diadalra oly kevés volt, el tudott jönni közibénk oly sűrűn, ma annál inkább el fog járni körünkbe, mikor a győzelem reménye kecsegtet. (Éljenzés). A volt tisztikar nevében Földiák Gyula szólt: 1 isztelt közgyűlés! Én az elnökség, a vezetősé és a tisztikar nevében köszönetét mondok különc sen Dr. Ladányi barátunknak, mert tudom, bog a köszönet jól esik még az önzetlen munkásnak i: Ezen elismerés csak serkentés lesz nekünk a jövőr nézve is, azt hiszem, mi a kötelességünket úgy fog juk teljesíteni, hogy az előbb hangoztatott spongyár nem lészen szükség. A magam részéről nem tudtar alkalmazást rá a múltban sem (Dr. Bródy. Néma pei sonam). ... és azt hiszem nem lesz rá sziiksé a jövőben sem. Én kívánom, hogy ez a kör dolgoz zék, mert itten az akarat megvan, csak legyen hozz erő, mikor az akarat végrehajtásra kerül. Meri ha tarozni könnyű, de tenni nehéz. 1 La önök azt akar ják, hogy ez a kör viruljon, erre csak egy mód van a munka, a munka, a munka párosulva kitartássá es egyetértéssel. Ha önök egyetértenek, akkor ez kör okvetlen győzni fog. Éljenek a VII. kerületi fiic getlenséglek. (Hosszantartó éljenzés és taps). A közgyűlés tagjai hallani óhajtották dr. Somogyi Lajost, ki következőket mondta : Tisztelt közgyűlés! Igazán megtisztelő rám nézve ez a nem keresett, de megkapott szeretet. Egyet azonban konstatálok, hogy hála Istennek megértet­tük egymást. Ebben a megértésben fejlesszük tovább a munkát. (Szűnni nem akaró éljenzés). Ezután dr. Lovászy Márton emelkedett fel­szólalásra : Miután a tárgysoroz it ki van merítve és fel­szólalni senki sem kíván, a közgyűlést be kell zár­nom. Előbb azonban szólni fogok azokról az im­pressziókról, melyeket ma önök között szereztem. Az önök hangulata olyan lelkes, hogy biza­lommal tekinthetünk a jövőbe. Ez nem vert had­sereg, hanem olyan hadsereg, a mely a jövőben győzni akár és győzni fog. Arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy őrizzék meg ezen lelkesedésüket, vigyék ki magukkal az. életbe és törekedjenek arra, hogy a kör számottevő politikai faktor legyen. Kö­szönöm szives érdeklődésüket. A közgyűlést bezárom. Az elnöki zárszó után a pártkor tagjai továbbra is együtt maradtak, mert a márcziusi nagy napok emlékére a körben aznap este lakoma tartatott. Egy év története. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör választmányának évi jelentése, melyet a már- czius hó 17-diki közgyűlésén előterjesztett B. Yirágh Géza, titkár. Mélyen lisztéit közgyűlés 1 Az érzések sokfélesége viharzik át lelkűn­kön, a mikor beszámolni akarunk párlkőrünk lefolyt évi működéséről. Egy esztendő múlt el azóta, a mióta reménynyel és bizalommal tel­ten pártkörünk fennállásának első esztende­jéről számoltunk be és most itt állunk, hogy az elmúlt esztendő folyamán történt minden ténykedésünkért helyeslésüket avagy elítélésü­ket vegyük osztályrészül. Az elmúlt esztendő küzdelmes esztendő volt és ott kezdődött* a mikor sötét fellegek tornyosultak hazánk ege fölött. A kormányhatalom egy alkotmányelle­nes minisztérium kezében, mely a népjogot és a szabadságot lábbal tiporta; a mely a gyülekezési jogot béklyóba verte, a’ sajtósza­badságot a régi czenzurás állapotba vissza- sülyeszteni iparkodott. Pártkörünk is súlyosan megérezte az alkotmányellenes kormány intéz­kedésének bénító hatását és volt idő, a mikor pártunk és körünk legtitkosabb és legbizalma­sabb könyveit és irományait magánlakásban kellett elrejteni, mert félő volt, hogy a kor­mányhatalom törvénysértéseinek lánczolatát a körünk ügyeibe való jogtalan és indokolatlan beleavatkozásával tetézni fogja. De fellélegzett az egész magyar nemzet, a mikor 1906. április 9-én elhárult a fenyegető veszedelem rólunk és az alkotmányellenes minisztérium helyét a mai nemzeti kormány vette át. Ez a nagy esemény közelről érintette pártunkat és körün­ket is. Az a férfiú, a ki a nemzet és királya közötti béke helyreállításában elsőrendű szere­pet vitt, a ki felé akkoron az egész ország szeretettel és hálával fordult: az Barabás Béla volt, a mi körünk elnöke. A mit egy hálás nép ily nagy embernek bálaképen juttathat, azt megkapta Barabás Béla május hó 8-án e kerülettől, a mikor is egy nappal és egy éjjelen át tartó választási harcz után páratlan lelkesedéssel és Budapesten soha nem látott tüntető szeretettel kerületünk országgyűlési képviselőjévé óriási többséggel meg választatott. Barabás Béla megkapta megérdemelt jutalmát és a mi pártunk méltán örülhetett és büszkéi-

Next

/
Thumbnails
Contents