Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-25 / 12. szám
AZ ERZSÉBETVÁROS, gyűlésnek, hogy az elnöki tisztségre a kijelölő bizottságnak, tekintettel arra, hogy a kór eddigi nagynevű elnöke Barabás Béla lemondott, oly férfiut kellett keresni, ki erős függetlenségi érzületénél, tekintélyénél és jellem- ázilárdságánál fogva egyaránt alkalmas arra, hogy körűnk elnöke legyen. A kijelölő bizottság választása dr. Lovászi Márton országgyűlési képviselőre esett, azért azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy a pártkör elnökéül Lovászi Mártont válaszsza meg. A zajos éljenzés és helyeslés után Földiák Gyula elnök határozatikig kimondta, hogy a kör elnökévé dr. Lovászi Márton országgyűlési képviselő egyhangúlag megválasztatott és felkérte Gilányi János gazdát, hogy egy küldöttség élén keresse fel az uj elnököt, értesítse őt a közgyűlés határozatáról és kérje őt fel a közgyűlésen való megjelenésre. Czipauer János ezután még bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kandidáló bizottság a tisztikar összes tagjaira és a választmányi tagokra nézve megtette a maga javaslatát, melyet a közgyűlés elé terjeszt és a melyet B. Virágh Géza titkár felolvas. A közgyűlés Czipauer János indítványára a kandidáló bizottság által ajánlott listát teljes terjedelmében elfogadta és ennélfogva egyhangúlag megválasztattak : Titkárnak : B. Virágh Géza hírlapíró. Ügyésznek: Bernfeld Izsó dr., ügyvéd. Gazdáknak : Gilányi János tanár, Friem- rich Ferencz m. hivatalnok. Pénztárosnak: Horn István bankigazgató. Ellenőröknek: BalKányi Simon bankbizományos, Ladányi Miksa dr bankigazgató. Jegyzőknek : Sámson Aladár máv. hivatalnok. Vargha László tanító, dr. Asztalos Domokos post. táv. hiv., Forschner Zsigmond m. hivatalnok. Könyvtárosoknak : Szerencse József, Vágó Aladár. Választmányi rendes tagok lettek : Balogh László füszerkereskedő, Barcza B. Ferencz róni. kath. hitoktató, Battenberg Lajos miniszteri titkár, Blonder Lajos asztalos-mester, Bonyhárd Mór dr. orvos, Borovszky István asztalos^ mester, Borsos Péter dohánygyári hivatalnok, Czekkel Ferencz füszerkereskedő, Czipauer János ács-mester, Csongor György tanár, Derekassy László dr. orvos, Erdélyi Mihály bankigazgató, Fedor Csák János építőmester, Fodor Miklós dobozgyáros, Földes Géza polg. isk. igazgató, Földiák Gyula bankár, Fülöpp Károly műépítész, Gonda Samu hivatalnok, Gröber Lajos kosárgyáros, Halász Hubert vállalkozó, Hamar István theol. igazgató, Havas Tivadar m. hivatalnok, Horváth Gyula dr. orsz. képviselő, Jagasich Kálmán nyug. hadbiztos, Jajczay János vendéglős, Ivaszap Dezső csemegekereskedő, Kauser József műépítész, Kerekes Ignácz bankigazgató, Kérész- | tesi Samu ev. ref. lelkész, Kerécz Ferencz vendéglős, Kilián Tibor dr. ügyvéd, Kimer M. Vilmos r. t. vezérigazgató, Kiss Ernő nagy- kereskedő, Ivohn Gábor nagykereskedő, Kováid Emil nagyiparos, Kovács Antal nyugalmazott kúriai biró, ifjabb Kovács Béla doktor ügyvéd, Kovács Emil evangélikus református lelkész, Kovács Zsigmond nagyiparos, Ledermann Dávid gyáros, Meister Endre gyáros, Mester Sándor m. hivatalnok, Molnár Lajos hazai villamos részv. igazgató, Nyegruss Gyula nagykereskedő, Perényi János háztulajdonos, Pikier Károly czégvezetö, Rajna Ignácz hit. börzeügynök, Reich Bernát kiskereskedő, Róth Pál dr. ügyvéd, Rózsay Kálmán asztalos mester, Römer Gábor füszerkereskedő, Sebök Zsigmond iró, Semsey János máv. főellenör, Serényi Miksa ékszerész, Silbermann Pinkász szabómester, Simkovits Jenő máv. raktárfönök, Somogyi Lajos dr. ügyvéd, Stein Miksa dr. ügyvéd, Steiner Márkusz m. hivatalnok, Strausz Adolf nagyfuvaros, Száva János elemi isk. igazgató, Szendeff’y Aladár dr. orvos, Szentbe Lajos gyógyszertár-tulajdonos, Szutrély Arisztid dr. takarékpénztári ügyész, Szutrély István tanár, Schaffer József dr. ügyvéd, Schubert Arnold gyógyszerész, Thirring Károly mérnök, Tisch Gyula m. hivatalnok, Udvary István asztalosmester, Uhrik Gyula dr. orvos, Walkó Rezső dr. orvos, Varságh Zoltán dr. gyógyszerész, Vas Emil hivatalnok, Weisz F. Mór kereskedő. Póttagok: Benkö Samu hivatalnok, Dömötör Elek füszerkereskedő, Guttmann Manó faszobrász, Iker Nándor czipészmester, Kossá János vendéglős, Dr. Sebemmel Emil posta- és táv.-hivat , Steiner László kereskedő, Székelv László tanár. Dr. Ladányi Miksa és Schubert Arnold megválasztatásuk ellen ugyan szabadkoztak, de a közgyűlés azt nem fogadta el. Egyben tudomásul vette a közgyűlés, hogy Dobieczky József nyug honvédezredes ismételt felkérésre sem volt hajlandó, respektálandó okokból, a kandidáló bizottság által neki felajánlott v. tagságot elfogadni. B. Virágh Géza titkár felolvasta Havas Tivadar és társai által benyújtott indítványt, mely következőképen szól: Határozati javaslat. A darabont-korszak harsonái naponként hamis híreket és hazugságokat hoznak nyilvánosságra. Ily hamis és a közönség félrevezetésére szánt hir, nézetünk szerint az, hogy a függetlenségi párt és annak bizalmából áz ország kormányában résztvevő illusztris vezéreink a gazdasági önállóságot húsz esztendőre el akarják okázni. Mi igazi függetlenségi és 48-as polgárok ezt nem hiszszük. és mert nem hisszük, kifejezésre akarjuk juttatni rendithet- len bizalmunkat a függetlenségi és 48-as pártvezére: Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter ur iránt. Meg vagyunk győződve, hogy a függetlenségi párt programmjának keresztülvitelét elodázni nem fogja és az Ausztriával való tárgyalásokat vagy félbe fogja szakítani, vagy legfölebb 1917. évre Magyarország gazdasági önállóságát meg fogja teremteni. Bizalommal a függetlenségi és 48-as párt és annak vezérei iránt, a VII-ik kerületi függetlenségi és 48-as kör a többi országos pártokkal való együttműködést szívesen látja az alkotmány helyreálitása és biztosítása terén, de határozottan állást foglal az ellen, hogy a függetlenségi és 48-as törekvések, különösen a gazdasági önállóság áldozatul dobassák oda az együttműködésért. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as kör a gazdasági önállóságot kívánja, erre törekszik, ettől el nem tér és kimondja : í. a gazdasági önállósághoz rendületlenül ragaszkodik ; 2. bízik az országos függetlenségi és 48-as párt rendithetlen programul hűségében ; 3. kifejezést ad ez érzületéről a függetlenségi és 48-as párt vezére, Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter ur iránt egy eléje vezetendő, a kerület polgáraival kiegészítendő, nagy számú küldöttség utján. Benyújtják: Budapest, 1907. márczius 13. Havas Tivadar, Dr. Somogyi Lajos, Földiák Gyula, Dr. Walkó Rezső, Gonda Samu, Silbermann Pinkász, Sámson Aladár, Borovszky István, B. Virágh Géza. Ezen közben érkezett meg a pártkor tagjainak zajos éljenzése közepette Dr. Lovászi Márton, az újonnan megválasztott elnök, kit Földiák Gyula elnök következőképen üdvözölt: Van szerencsém üdvözölni á kör nevében a mélyen tisztelt képviselő urat, kit egyhangú lelkesedéssel választottunk meg a kör elnökévé. Midőn ezt megcselekedtük, . oly férfiú iránt 3 nyilatkozott meg a mi bizalmunk, a ki eddig is a függetlenségi eszmék kivívása tekintetében a legnagyobb tüzpróbát kiállotta és mi csak azt kívánjuk, hogy most, a mikor a tulajdonképeni harcz veszi kezdetét és mi a zászlót a kezébe adjuk, álljon elénk azzal az elvvel, hogy ennek az országnak az érdekei csak úgy vannak biztosítva, ha az önálló vámterületet 1917-en és az önálló nemzeti bankot 1910-en túl egy nappal sem halasztják Bizalommal üdvözöljük a mélyen tisztelt képviselő j urat és jó jelnek tekintjük a jövőre nézve is, hogy oly időben választottuk meg, a mikor csatasorba készül állni az egész ország, és a midőn a mi szép márcziusi ünnepünket készülünk megtartani. Tartsa meg az Isten a mélyen tisztelt képviselő urat az egész ország és pártunk dicsőségére. Földiák Gyula elnök üdvözlő szavai és a pártkör termét zsúfolásig megtöltő tagok lelkes éljenzése után az uj elnök, Dr. Lovászi Márton vette át a szót; Mélyen tisztelt uraim! Nem tagadom, hogy midőn ezen pártkör vezérférfiai tudomásomra hozták azon megtisztelő hirt, hogy engem óhajtanak elnökké választani, sokáig töprengtem azon, hogy ezt a megtiszteltetést elfogadjam-e? Éreztem annak megtisztelő voltát, de éreztem erőimnek cse kélységét is és, hogy itt oly nagy feladatok hárulnak a vezetőkre és az elnökre is, a melyeknek, ha meg nem tudunk felelni, akkor a kört nagyon súlyos helyzetnek teszszük ki. Ennek a pártkörnek a helyzete, tisztelt uraim, sokkal kedvezőtlenebb, mint az ország többi függetlenségi pártköreinek. Az or- I szágban szerteszét a függetlenségi pártkörök a diadal érzetét hordják kebelükben, de mi a vereség érzetét érezzük. (Egy hang: Meg nem érdemelt.) De hát, tisztelt uraim, ok-e ez az elcsüggedésre, ok-e ez arra, hogy a küzdelemmel felhagyjunk, ok-e ez arra, hogy a szervezetet, mely oly csodamódon jött létre, mert öt év előtt még keresve sem lehetett találni függetlenségi embert a VII. kerületben és ma már oly hatalmas pártköre van, hogy ezt a szervezetet, melyet lelkes férfiak tüzbuzgalmukkal hoztak létre, szétzülleni engedjük? Hiszen a függetlenségi eszme és törekvés, mely 400 éves, sok és nagy vereséget szenvedett, olyanokat, a melyek megrendítő ütközetszámba mentek; átszenvedtük Trencsént, átszenvedtük a majtényi fegyverletételt, átszenvedtük Világost, és a függetlenségi eszme mégsem halt meg, hanem él és élni fog mindaddig, mig Magyarország függetlensége biztosittatik. (Éljenzés és taps.) Mégis el kell ismernünk, hogy az olyan pártkör helyzete, mely nem a kivívott diadal, hanem a vereség emlékét viseli, fölötte súlyos. De ez csak kötelességünket súlyosbítja, hogy kezdjük a munkát élűiről, és folytassuk azt szakadatlan, ernyedetlen, kitartóan, mintha a küzdelem előtt állnánk, szervezkedni, tagokat gyűjteni, összetartani, lelkesíteni kell. és igy a közel jövőre a diadalt előkészíteni. Mert én szégyenletes dolognak tárnám azt, hogy a mikor oly sok küzdelem után az ország legnagyobb része hatalomra juttatta a függetlenségi eszméket, akkor ez a kerület, az ország e legnagyobb kerülete csak utána kullogjon a többi kerületeknek. Ezt a szégyenfoltot le kell mosni még pedig nagy kitartás és szervezkedés által. De, tisztelt uraim, van még egy másik körülmény is, melynél fogva nehezebb a helyzetünk, mint más függetlenségi pártköröké. Itt a fővárosban jobban, mint vidéken el vannak terjedve bizonyos divatos jelszavak, melyek versenyre kelnek a mi eszméinkkel. A mi eszméinket össze lehet foglalni egy szóba: Szabadság. Ezzel szemben hangoztatták azelőtt a szabadelvüséget, most pedig a demokratizmust, szocziálizmust. Nekünk mindezekkel az áramlatokkal szemben fel kell venni a harezot, mert a mi jelszavunkban benne van a szabadelvü- ség, a demokráczia és a nemes értelemben vett szocziálizmus. (Lelkes éljenzés és taps.) És mindenkor nyíltan kimerem mondani : a ki a mi szabadságjelszavunkkal külön jelszót gördít szembe, az reakezionárius (Hoszantartó zajos helyeslés es taps.) Ezért tehát nagy munka is vár ránk itl a fővárosban, hogy a sok hangzatos jelszó által megtévesztett embert a mi jelszavunk hóditó varázsával ide vonzzuk a mi zászlónk alá, felvilágosítsuk őket tévedéseikről hogy az ő utjok nem a szabadság, hanem a reakezió útja. A mélyen lisztéit elnök ur volt szives pár aktuális témát felhozni. Nekem semmi okom sincs ezek elől elzárkózni. Az én meggyőződésem az, hogy a külön vámterületet, 1917-ben minden körül-