Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-18 / 11. szám
AZ ERZSÉBETVÁROS. javára a különböző szerződések szerint sajnos — kis körre szorítkozik és a székes- fővárosnak sok esetben nincs módjában a közérdeknek az üzleti szempont alá való rendelését megakadályozni. Igazán a közönség szolgálatára a közczélu üzem csak akkor áll. ha e közönség összességének, vagvis magának a községnek a tulajdonában van. i A második fontos szempont, melv a köz- j ezélu üzemek kommunizálását javasolja : pénzügyi. Ezek az üzemek ugyanis egytől- egyig igen nagy hasznot hajtanak és a főváros a legesztelenebb tékozlást követi el. a mikor ezeket a jelentékeny jövedelmeket az ablakon kidobja. A székesfővárosnak zilált pénzügyi helyzetében ezekre a hő jövedelmi forrásokra feltétlenül szüksége van, sőt a különféle kísérletek, javaslatok és tervek, melyek a főváros háztartásának rendbehozatalát czélozzák. egytől-egyik meddők fognak maradni mindaddig, a inig a közczélu üzemek dús bevételeinek bőség szarujából nem a főváros pénztárába hullik a kincs. A közczélu üzemek községivé léteiének kérdése legaktuálisabb a légszeszvilágilásrn nézve annálfogva, hogy a légszesztársasággal fennálló szerződés 1910 ben lejár. E szerződés értelmében a székesfővárosnak 1908., tehát a jövő év végéig nyilatkoznia kell az iránt, vájjon a társaság légszeszgyárait megváltja-e. A fővárosra nézve igen terhes szerződés ugvanis a következő rendelkezéseket tartalmazza: Jogában áll a székesfővárosnak a szerződés lejárata alkalmával a) a nyilvános utczai világításra nézve vagy általánosságban uj világítási módot alkalmazni, b) vagy becsáron át- illetőleg megveszi a területén levő összes légszeszgyárakat minden részei- és felszerelvényeivel, c) vagy végre a szerződést ugyanazon feltételek mellett, melyek a jelenlegi szerződésben megállapitvák, további 10 évre meghosszabbítja. A három eshetőség közül melyik a fővárosra nézve a legkedvezőbb ? Ez a problémája a légszeszügynek, melynek megoldása nagy körültekintést igényel. Mert kétségtelen, hogy a légszeszvilágitásnak egyszerűen községi üzembe átvétele, tehát a légszeszgyárak megváltása pur et simple a legtermészetesebb megoldás volna, csakhogy [ itt fölmerül a fiinancziális szempont, a melyet éppen a jól felfogott községi szocziál- politikának mellőznie nem szabad. Ha ugyanis a megváltás maga oly áldozatokat róna a fővárosra, a melyek a légszeszgyártásnak városi üzembe való rentabilitását veszélyeztetnék és tehát végeredményben a megváltás csak újabb megterhelését jelentené a főváros költségvetésének, úgy a jelenlegi pénzügyi viszonyok között a légszeszgyárak megváltásáról le kellene mondani még ama fontos szocziálpolitikai elv félretolásával is, hogy a közczélu üzemek rendeltetésüknek teljesen csak községi kezelés mellett felelnek meg. Mert a községi szocziálpolitika első és főtétele mindig az marad, hogy a közterhek szaporítása lehetőleg elkerülendő. A kérdés alapos eldöntéséhez teliát megvizsgálandó a megváltásra szükséges összegek magassága, a megváltandó üzemnek városi kezelésben várható jövedelmezősége és csak ezen adatok birtokában lesz eldönthető az a kérdés. ! vájjon a megváltás előnyös e a fővárosra nézve, avagy más valamely módozat. A légszeszvilágitás nagy fontossága a villanyvilágítás rohamos elterjedése mellett is szembeszökő. Azt látjuk ugyanis, hogy a gázfogyasztás mindenütt, a hol a villany- világítást használatba vették, fokozatosan növekszik. Magyarázata e jelenségnek az, hogy elsősorban is a légszeszfogyasztás az Auer-égők feltalálása óta a magánhasználatra kétségtelenül alkalmasabb és olcsóbb, ugv hogy mind szélesebb néprétegek veszik igénybe a gázvilágitást. A világitó gáz az alsóbb néposztályoknak is hozzáférhetővé tehető, a mi a külföld nagyobb városaiban meg is történt, részint ingyenes installáczió- val, részint pedig gázautomaták felállításával. Innen magyarázható, hogy öt év leforgása alatt, 1899-től 1904-ig az alábbi városok gáz- fogyasztása mily tetemesen növekedett: 1899 1904 Hamburg évi gázfogyaszl ása fejenkint 71 ra3 83 in3 Kopenhága ,. 102 .. 1-23 ,. Kőin „ „ 87 ,. 96 „ Stockholm .. ,. 76 ,. 92 .. Boroszló 42 59 „ Düsseldorf ,, ,, 75 " 87 „ Bréma ,, ,, „ 73 „ 100 „ Ezekkel a külföldi városokkal szemben Budapesten, az össztermelést véve alapul, az évi gázfogyasztás fejen kint csak 54 m3. Világos tehát, hogy a légszeszfogyasztás fővárosunkban még jelentékenyen gyarapítható és éppen abban rejlik a községi szocziál- politika ez irányban való hivatása, hogy a légszeszvilágitást a lakosság szegényebb rétegeinek is hozzáférhetővé tegye. Igaz ugyan, hogy a külföldi nagy gázfogyasztásban lényeges szerepe van a tetemesen nagyobb ipari légszesz-szükségletnek, viszont azonban az is bizonyos, hogy a fővárosi ipar várható nagy föllendülése nálunk is nagy fogyasztót biztosit a gáztermelésnek a jövőben. Annyi bizonyos, hogy a gázvilágitásnak olv monopol- szerű kihasználása, mint a melyet a légszesz- társaság a múltban űzött, minden körülmények között ki lesz zárva a jövőben. Mert még akkor is, ha a főváros meg is újítaná a szerződést a társasággal, feltétlenül gondoskodnia kellene arról, hogv az árak oly alacsonyan szabassanak meg, hogy a szegényebb néprétegek is használatba vehessék a gázvilágitást. másrészt a mind jobban terjedő villanyvilágítás természetes konkurrencziája is feltétlenül nyomni fogja a légszesz árait. A közel jövő tehát mindenképen az olcsó gáz jegyében fog álla ni. Ez a megfontolás még indokoltabbá teszi, hogy a gázgyárak megváltásának kérdésével tisztára a finan- cziális szempontot vegyük szemügyre. A közérdek a maga jogos igényeit a gazdasági erők szabad versenyében feltétlenül érvényre fogja juttatni, mihelyest megszűnik a gázgyárak szerződésszerűen biztosított monopolizált helvzete. Hírek. Olvasóinkhoz! Köszönjük olvasóinknak azt a szives készségét, melylyel e lap becsületes czéljait és szándékait megértvén, és azóta megismervén, oly hihetetlen nagy számmal sereglettek már eddig is előfizetőink táborába. Minden újabb előfizetőben egy-egy újabb elszánt hívét üdvözöljük elveinknek, törekvéseinknek, egy-egy újabb erősségét annak a küzdelemnek, melyet e lap vív meg az uralkodó korhadt városi rendszer ellen. Vannak lapunk olvasói között még többen, a kik lapunkat megindulása óta rendesen kapják, azt meg is tartják, ezekhez szól a mi tisztelettel teljes kérésünk : Ha rokonszenveznek elveinkkel és lapunk további rendes küldéséi kívánják, küldjék be előfizetésüket kiadóhivatalunk czimére. De csupán ezzel ne tekintsék feladatukat befejezettnek. Az a nagy eszme, melyet lapunk igyekszik megvalósitani, csak úgy fog győzni, ha lapunk minden olvasója egy-egy apostolává, terjesztőjévé lesz azoknak az eszméknek, melyek e lapban kifejezésre jutnak. Kávéházakban, vendéglőkben, a hová rendesen eljárnak, kérjék, követeljék az »Erzsébelvárosu-t. Isméi őseink, barátaink körében ajánlják, térj észszék e lapot. Es ez a lap tántorithatatlanul fog küzdeni abban az irányban, melyet megindulásakor maga elé tűzött, és a hívek lelkes tábora buzdítani, erősíteni fog bennünket. Hazafias tisztelettel „Az Erzsébetváros“ szerkesztősége és kiadóhivatala. VII. Almássv-tér 17. szára. Lovászy Márton a VII kerületi függetlenségi és 4S-as pártkör uj elnöke. Mire e sorok napvilágot látnak, a VII. kerület független polgárságának uj vezetője lelt Lovászy Márton országos képviselő személyében. A pártkor tagjainak osztatlan bizalma és szeretete emelte Lovászy Mártont a díszes állási a, melyben kitűnő tehetségét bőségesen lesz alkalma érvényesíteni. Lovászy Márton a VII. kerületben nem uj ember. Régtől fogva lakója és választója e kerületnek, a kerületi függetlenségi mozgalmakban mindig tevékeny részt vett és a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor megalapítása körül szerzett érdemei elismeréseid Batthyány Tivadar gróffal együtt a pártkör még 1905-ben tiszteleti tagjává választotta. Hogy a párt elnöki tisztét Károlyi István gróf respektálandó okokból el nem fogadhatta, egyértelműen nyilatkozott meg a pártkör bizalma Lovászy Márton iránt, a ki mint kerületi ember, de mint az országos függetlenségi párt egyik oszlopos tagja is egyéniségének vonzó szeretetreméltóságával és kiváló képességével nagy népszerűségre tett szert. Barabáis Béla helyébe tehát Lovászy Márton ült és most tőle várja a kerület mindannak megvalósítását, a mit Barabcis Béla reá örökségül hagyott- Lovászy Mártonnak nagy segítségére lesz. a párt igazgatásában az a körülmény, hogy kerületi ember, a ki ismeri a viszonyokat, az embereket, tudja e kerület igazi érdekeit és kívánalmait és bizonyára rajta lesz, hogy öregbítse a kerületi függetlenségi párt körül szerzett érdemeit, melyek őt most erre a díszes tisztségre juttatták. Ä „Zugló és Környéke Függetlenségi és 4S-as Partköre“ méltó módon ünnepelte meg 1848. márcz. 15-dikének meg- emlékezetét. A Szentgyörgyi-féle vendéglő összes helyiségeit zsúfolásig megtöltötte a főváros régi, lehet mondani legelső függetlenségi érzelmű területének hazafias polgársága. Az emlékünnepélyt az »Alsóvárosi Közművelődési Egyesület« zenekara vezette be a »Szózat« eljátszásával. A közönség felállva vele együtt énekelte a nemzet e felséges imáját. Ezután Keresztesi Samu lelkes és emelkedett megnyitó beszéde következett. Az ünnepi beszédet Hamar István, a Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártkörének társelnöke tartotta. Utána dr. Vadász Aladár a »Talpra magyar«-t szavalta el. A zárószót Földiák Gyula, a VII. Gyár és toüzlet: Budapest, VII., Szövetség -utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
