Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-23 / 51. szám
II. évfolyam. 1907. Deczember 23. 51. szám (AZ ERZSEKETVAROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................... ... .. ... 10 korona. Fé l évre ... ... ................... ... ... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. Előfizetési felhivás! A »Független Budapest« 1908. évi január hó 1-én harmadik évfolyamába lép. Tisztes múltra tekinthetünk immár vissza, és ez a múlt lelkesít bennünket a jövő reánk váró nagy küzdelmeire. Kitartó hűséggel követtük azt a czélt, a melyet programmunkban hirdettünk és ennek a czélnak elérésére — hogy Budapest székes-főváros nagygyá, gazdaggá, magyarrá legyen — nem tértünk le soha kijelölt irányunktól. Ennek köszönhetjük, hogy a »Független Budapest« ma megerősödve, lelkes előfizetői táborra támaszkodva, folytatja harczát azok ellen, a kik a hazafias politikát a városházáról kiküszöbölni igyekszenek, a kik még ma is feláldozzák a közérdeket saját önző érdekeiknek és a kik másfél éves gazdálkodásukkal helekergették a fővárost az anyagi csődbe, melyből a fővárost csak államsegéllyel és a polgárság zsebére irányuló felemelt községi adóval tudnák kiragadni. Ez a körülmény egymagában igazolja a »Független Budapest« létjogosultságát, melyet az előfizetők és olvasók nagy száma is szankcziónál. De mentül nagyobb lesz előfizetőink tábora, annál hatalmasabban fog szavunknak visszhangja kelni, és annál könnyebben és sikeresebben érhetjük el kitűzött czélunkat. Fizessünk hát elő a »Független Budapest«-re, kávéházakban, vendéglőkben kérjük, követeljük a »Független Budapest«-et. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona. \z előfizetési pénzek a kiadó- hivatal czimére küldendők: Budapest, VII., Rottenbiller-u. 5/A. Az adóemelés. Befejezett dolog, hogy a községi demokrata finánczbölcsesség nem tud más módot a csaknem 4 millió koronára rugó hiány fedezésére, mint a községi pótadó és a házbérkrajczárok felemelését. Észszerű restrinkcziók helyett a sok felesleges kiadási tételek közt, felfelé srófolják a községi közszolgáltatást. es jól vigyázzunk, ez az adóemelés nem a szocziális érdekek szemmeltartásával log keresztülvitetni, akként, hogy a széles néprétegek meg- kiméltessenek az uj terhektől és csak a tehetősek vonassanak nagyobb adó alá a progresszivitás igazságos elvének a megvalósitásával, hanem rideg általánosítással, uniformis adóemeléssel. Igazán érdekes megfigyelni, hogy a községi demokraták táborában az adóemelés körül is mily külömböző árnyalatok alakulnak ki. Ott van a nagy virilista- és háziur-többség, melyhez a nem háztulajdonos üzleti emberek is tartoznak, a kiket Vázsonyi annak idején, a mikor még nem keveredett közi bük, bankszabadelvüek- nek nevezett. A bankszabadelvüség lovagjai azt hangoztatják a jogegyenlőség és közteherviselési egyenlőség szent nevében, hogy mindenkire, a | legszegényebb lakosra is kiterjedjen az adóemelés. Viszont a régi demokrata törzskar, mely szerepléshez egyéb hatalmi eszközök hiányában csupán csak népboldogitó jelszavak és demokratikus programm segélyével jutott, a kispolgárság bizalmának elvesztésétől félve, az adóemelést is a radikális politika értelmében akarja keresztülvinni. Maga Vázsonyi és testórsége úgy kontemplálja az adóemelést, hogy csak a 100 korona évi adónál többet fizetők adója emeltessék, még pedig az állami adó összegének növekedte nyomán progresszív módon Ha már mindenáron kell az adóemelés, hát ily formában még a legenyhébb, mert legalább nem rak újabb terhet a vagyontalan néprétegek vállára. Persze így sem fogadható el az adóemelés józan észszel “és igazságosan. A magasabb adót fizesse a vagyonosabb polgárság, mely kevésbbé érzi, melv el is bírja inkább. Igen ám, csakhogy a demokratának csúfolt községi párt nagy többségében olyan ház - és telektulajdonos s más egyéb nvárs- polgári elemből áll, mely szintén a vitam et sanguinem, sed avenam non elvére esküszik. Ott ülni a fővárosi kormányzati hatalom terített asztalánál, az jó, de ne adj isten, hogy megenKrónika. A miből sok van Budapesten. xAz ország szive, szép Budapestünk különös vonzó erőt gyakorol az ország valamennyi letört, tönkrement emberére. Bukott vidéki kereskedő, szilencziumos ügyvéd, fegyelmileg elcsapott hivatalnok az ország minden részéből itt \erödik össze. A kétes exisztencziák Mekkája tudvalévőleg Amerika. Budapest egy közbenső stácziója a Mekka felé való vándorlásnak. Utolsó kísérletét itt teszi meg a tönkrement ember, mielőtt végkép és vieszavonhatlanul elhagyja hazáját. És az iparszabadság szent nevében Budapest tele van úgynevezett kontárokkal. A Balmazújvároson csődbe ment vaskeres- kedö a fővárosban kávémérést nyit, a mucsai volt bérlő czipőboltos lesz, Kerekesegyházáról idejön az elcsapott járásbirósági irodatiszt és apósától kapott pár száz koronán fehérruba- tisztitó-műhely tulajdonossá lesz. A nagy hajótörésből megmentett roncson a fővárosban próbál exisztencziát alapítani a pályájáról le- siklott vagy leszorított ezernyi sorsüldözött, és a fővárost tekinti révnek, melyben idejének hátralévő napjait nyugalmasabban, vagy legalább nem éhezve és nélkülözve fogja leélni. Ezért van az, hogy a főváros kisebb kereskedelme jórészt kevéssé megalapozott, és nem igen szolid kezekbe került, ezért van oly sok változás a boltosok személyében és ezért ved- lenek át derűre-borúra a czégtáblák. Kevés a régi autochton kereskedő, mindenesetre sokkal kevesebb, mint a város nagyságához és lakosságához mérten indokolt. Budapest ugyanis nem fejlődött természetszerű növéssel, hanem hirte- lenül mesterséges beavatkozással tétetett nagygyá, úgy hogy nem volt rá idő, hogy benne igazi városi középosztály kifejlődhessék. Ez az oka annak, hogy ebben az ifjú és teljesen modern nagyvárosban az üzletek nem a természetes szükségletekhez képest szaporodnak, hanem ötletszerüleg. A szaporodás m.etho dúsa rendszerint ez: látja egy vidékről ideszakadt ember, kinek zsebében a nagy debacleból még néhány forint megmaradt, hogy valamelyik utczasarkon egy ilyen vagy olyan jó üzlet van, melynek gazdája megél a vállalatából. Nosza kapja magát és a szomszédban nyit ugyanilyen bőitől, ha ugyan magát a régi boltost ki nem stájgerolja a helyiségéből. xA forgalom most máikét üzlet között oszlik meg, mely azonban a felényi forgalomból l'ennállani nem tud és csak tengődik a hol lassú, hol gyorsabb, de egészen biztos halál felé. Budapest üzleteinek jó fele ilyen kiválóan szolid »alapítás«. Különösen nagy az elszaporodása az olyan üzleteknek és vállalatoknak, a melyek valami uj czikket árulnak, vagy valamely újdonsággal foglalkoznak. Az első e nemű vállalatok szépen prosperálnak, de csakhamar mágnesként vonzzák a vállalkozó szellemű kontárokat, a kik a jó példától felbátorítva, sietnek hasonló vállalatokat nyitni. Az ily üzletnyitási iparban valóságos divatok vannak. Valamikor minden Pestre feljött vidéki letört alak ingatlanforgalmi és pénzügynökségi irodát nyitott; később a fehér- nemütisztitókat favorizálták, majd a czipőboltok kerültek sorra s nemkülönben a férfidivatüzletek, hogy a kávémérésekről meg ne feledkezzünk. Újabban a kávéházalapitási düh öltött amerikai méreteket és elmondhatjuk, bogy a legnagyobb gazdasági pangás korában ez a kávéháznyitási és adásvételi üzlet csodálatos nagy forgalmat tudott felmutatni. Most legújabban azonban a kávéházvállalkozási lázat kiszorította egy még ragadósabb betegség, t. i. a mozialapitás, melybe sok kávés is beleesett. Ma már több a »mozi« a székesfővárosban, mint az iskola és ha így megy tovább, nemsokára több lesz a mozgófényképtragédiákat produkáló sötét kamara, mint iskolásgyermek. Nem csekély kedveltségnek örvend ugyancsak — ha a jelek nem csalnak — a kabaretalapitás és a sok varietén kívül ma már vagy 6 ily kis kaberészinházban vegyitik a kellemeset a szellemessel. x\ faczér artista, a ki a varietéből is kikopott már, ma kapja magát és átvedlik úgynevezett kabaré-konferanciérré, a ki a külváros
