Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-18 / 46. szám

milHTLh-N bCüapest. 2 szén az újabb időben megszokhattuk, hogy a városi érdekek elhanyagolá­sának vádjával akarnak hangulatot csinálni itt is, ott is a kormány politi­kája ellen. Már az ipari szeszkoniin- gens megváltása miatt hónapokkal ezelőtt — a mikor még a kormány­elnök szándéka nem is volt részle­tesen ismeretes — a spirituszmillio- mosok meghuzatták a vészharangot. Nagvvárad városa már memorandum­ban tiltakozott is a kontingens meg­váltása ellen, és tudomásunk szerint a székesfővárosi közgyűlésben is ké­szül hasonló akczió. Ugyancsak a Wekerle-féle adóreform éllen is azzal az igaztalan váddal agitálnak a kor­inán}' ellenségei, hogy a reform indo­kolatlan terheket ró a városi elemre a földbirtokosok javára, és el lehetünk arra készülve, hogy ezt a fegyvert is fel togja használni Vázsonyi tábora, hogv a fővárost szembe-helvezze a kormány nyal. Őrlési forgalom, szesz­kontingens, adóreform pedig egytől- egyig az országos politika nagy kér­dései, melyekhez semmi köze egy olyan fővárosi közgyűlésnek, mely teljes absztineneziát fogadott a poli­tikát illeltőeg. E demokrata játék szitája igazán nagyon átlátszó. „Nem politizálunk" kiáltással távol tartja magát ez az uj renddel szemben ellenséges indulatu városházi többség minden oly mani- fesztácziótól, melyből kitűnhetnék, hogy az ország szive: Budapest székes- fővárosa is együtt dobban az ország nemzeti érzületével. De viszont hir­telen politizálásra adja magát ugyanez a közgyűlés, mihelyest mód és alka­lom kínálkozik, a gyűlölt kormánvt vagy a gyűlölt függetlenségi pártot oldalba vagy hátba támadni. A nemzet aspiráczióival szemben a „nem politizálunk" hideg vértjét ölti magára a demokratának csúfolt város­házi többség. De ez aspirácziók ellen, ezek képviselőinek kisebbítése és az ellenük való akadékoskodás czéljából nyomban leteszik a vértet és kezűkbe ragadják a legkíméletlenebb politikai ellenzék pallosát. E kétszínű játék mestere, a modern terézvárosi Janus hiába szövi ügyesen a politikai intrikái hálóját. Bengali fénynyel világit be a cselszövénybe híveinek minden egyes kirohanása. Az ő politikai absztinencziájuk már régen hazug czégérnek bizonvult. A fővárosi törvény. A főváros törvényhatósági közgyűlése leg­közelebb választja meg a jövő évre politikailag legfontosabb bizottságát: a központi választ­mányt. A központi választmány intézi a képviselő­választásokat. Ő végezteti a választók összeírá­sát, ő rendeli ki a választási elnököt s a szava­zatszedő bizottságok tagjait. A központi választmány politikai bizottság, s természetes dolog, hogy a közgyűlés demo­kratákat fog küldeni ebbe a bizottságba. A fő­város kilencz választókerülete közül Italnak füg­getlenségi képviselője van. Kétharmada a vá­lasztóknak függetlenségi. Hallatlan visszásság, hogy a többségében függetlenségi választókerü­leteknek választási dolgait demokraták intézzék. Most is visszásság ez, a melynek következ­ményei beláthatlanok, de a visszásság még növe­kedni fog. A függetlenségi párt politikai okokból nein tűrheti, hogy a törvényhatóságban a demokraták maradjanak többségben. Nem tűrhetjük azt, hogy az általános választójog életbeléptekor a törvényhatóság demokrata többsége ossza be az uj választókerületeket, ez állapítsa meg a szavazó körzeteket s ez végezze az általános vá­lasztójog alapján a választók összeírását. A fővárosi választókerületek uj beosztásáról a fáma már is bolondnál bolondabb demokrata tervekről tud beszélni. A függetlenségi part meg­törésére azt tervezik a demokraták, hogy a Belvárost eltörlik, a három budai (függetlenségi) kerületből kettőt csinálnak s az. óbudai kerü­lethez osztják a pesti partról a külső lipótvárosi gyárakat. (Az építendő uj híddal magyarázzák ezt a kapcsolatot.) A fővárosi függetlenségi pártnak létérdeke, hogy a demokraták kezéből kiszabadítsuk a városházát. A /óvárosi törvény revíziója s ennek alapján uj községi választások még az álta­lános választási jog életbeléptetése elölt feltétle­nül szükségesek. És ha ennek akadálya van, követelnünk kell az Andrássy Gyula gróf belügyminiszter által a képviselőházban megígért részleges re­víziót: a virilizmus eltörlésével s az összefér- hetlenség szigorú megszabásával. A virilizmus eltörlése s komoly összefér- heilenséyi paragrafus meg fogja tizedelni a demokraták sorait. Ezért kell követelnünk, hogyha a főváros fejlesztéséről szóló törvény s az uj fővárosi tör­vény között nem lehet megcsinálni a kapcsola­tot, a fejlesztésről szóló törvénybe be kell vennünk az összeférliellenségi szakaszt. Ki lehet és ki kell mondani, hogy úgy ebből a fej­lesztési törvényből folyó szerződési és számadási viszonyra, valamint a régiekre nézve is az össze- férhetlenség elve alkalmazandó és pedig akkép (,ez hiányzik a fennálló törvényben), hogy az í összefért)ellenség kiterjed a szerződéses vagy I számadási viszonyban álló részvénytársaságok (gáz- és villamosvilágitási társaságok) igazgató- sági tagjaira, helyi képviselőire és alkalmazottaira. A fővárosi függetlenségi párt joggal várhat e kérdésben támogatást az országos független­ségi párttól. ff. Számon kérjük a demokratákat. Már egy éve múlt, hogy a »polgári fiig- gellen demokrata községi párta kibocsátotta programmját s a jövő hónapban már egy éve lesz, hogy hatalmukba kerítették a város­házát. Programmjuk megvalósításához meg­van a törvényhatósági bizottságban a több­ségük. Lássuk tehát, hogy mit alkottak V Az első programmpontjukban követelik a törvényhatósági bizottság mai szervezetének gyökeres reformját. Ezt követeli a programm­juk, de hát akkor miért fáznak annyira a fővárosi törvénv revíziójától, miért dolgoznak kézzel-lábbal a revízióról szóló törvényjavas­lat mielőbbi tárgyalása ellen. Követelik a virilizmus eltörlését. De csak a papiroson, a programmban, mert az élet­ben, a gyakorlatban odahatottak és odahat­nak, hogy Andrássy Gyula gróf belügyminisz­ter ne váltsa be a képviselőház színe előtt tett azt az Ígéretét, hogy a virilizmust ellörlő s az összeférhetlenséget szigorúan szabályozó törvénynovellát fog mihamarabb benyújtani. Az összeférhetlenség szigorú szabályozása, ez nem tetszik nekik, ezért késik s azért marad el Andrássy törvénynovellája. Nézzük a többi programmpontukat. A kövezetvám fokozatos megszüntetésére mit tettek a demokrata urak? Az állami hidak vámjának eltörlésével miért hallgattak el? Az ingyenes népoktatás behozatalára tet­tek-e valamit? A gyógyszerészeti jog városivá tételével miért hallgattak el? Az iskolaszékek hatáskörének kiterjesz­téséről miért nincs többé szó ? A kisiparnak a város részéről való tá­mogatására mit tettek? lés a betterment intézményéről ugv-e nem engedik meg a szót a demokrata háziurak és telektulajdonosok ? Hol az ingyenes élelmiszervizsgáló in­tézet ? Mi történt a kisárusok zaklatásainak el­kerülésére ? Csináltak-e valamit, hogy meggátolják az élelmiszerek mesterséges megdrágítására irá­nyuló összebeszéléseket! Mit tettek a kis exisztencziák lakásviszo­nyainak a javítására, a lakások egészségtelen béremelkedésének megakadályozására ? Semmit sem tettek, semmit sem próbál­lak meg. A nagy szavakat a legkisebb tett se követte. Nagy programmjuk. megvalósítá­sához egy év alatt hozzá se fogtak. Azt hiszszük. hogy a polgárság is már megelégelte a demokrata korszak boldogságát. Rovás. Benedek János Hajdúböszörményben kije­lentette, hogy Kossuth Ferenczet továbbra is vezérének tekinti. De hát akkor mi lesz Vá­zsonyi val ? Benedek János és Hock János megalakít­hatnák a kétlelküek pártját. A vidéken füg­getlenségiek, Budapesten demokraták. Azt is mondta Benedek Hajdúböszörmény­ben, hogy a függetlenségi pártot el nem hagyja. Mit szólnak ehhez az óbudai demokraták? A költő álma. Azt olvassuk, hogy Bene­dek János országgyűlési képviselő s a tóvárosi demokrata párt egyik vezére ellen, a mikor hajdúböszörményi beszámolójáról elhajtatott, czigányok támadták meg. A czigányok táma­dására megvadult lovak oly sebesen iramodtak tovább, hogy a czigányok nem tudták utolérni. Néhányszor utána lőttek a kocsinak, de a go­lyók szerencsére nem találtak. így beszélte el azt Benedek János Budapesten. A mi hajdú­böszörményi alkalmi tudósítónk azonban azt jelenti nekünk, hogy nem czigánvgolyók voltak azok, a mik a képviselő ur füle mellett elsivi- lottak, hanem a függetlenségi lelkiismeret golyói. Vázsonyi bolyongásaiban a legújabb az, hogy a darabontokkal együttesen napilapot in­dit. Kabos Ede lesz a lap szerkesztője. így va­lósul meg a darabontok segedelmével Vázsonyi álma: a királyi, a császári demokráczia. Bárczy István — gyöngyvirág! Azt ol­vassuk, hogv Bárczy István polgármestert a Gyöngyvirág Társaskör elnökévé választotta. Ha a polgármester ur gyöngyvirág, mit keres a mákvirágok között? Az ország a függetlenségi eszme mellett. Beszámolók. Barabás Béla, a nagykőrösi kerület országgyű­lési képviselője vasárnap beszámolót tartott. Л nagy­gyűlés Barabás beszédét nagy éljenzéssel fogadta és az iránta érzett legteljesebb bizalmának és ragasz­kodásának adott kifejezést. Sátoraljaújhelyen a függetlenségi párt gyűlést tartott, a melyen Búza Barna országgyűlési képvi­selő beszámoló beszédet mondott. Л beszámolót lelkesen fogadták. Múzsa Gyula, a dunapataji kerület országgyűlési képviselője, vasárnap Kiskőrösön beszámolót mon­dott. A párt bizalmat szavazott képviselőjének és meleghangú táviratban üdvözölte Kossuth Ferenczet, Wekerle Sándort és gróf Apponyi Albertet. Nemes Bertalan országgyűlési képviselő szom­baton Gönczön és vasárnap Abaujszántón számolt be választóinak. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott a képviselőnek és a bizalomról Kossuth Ferenczet táviratilag értesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents