Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-18 / 46. szám
II. évfolyam. 1907. November Is. fO. szám (AZ ERZSEHETVAROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. M&gjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ...................- — — 5 Fő szerkesztő: I)r. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5 A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VI!.. Rottenbiller-utcza 5 A. Telefon 71—53. Politika a közgyűlésen. A községi demokratapárt tudvalevőleg feltalálta azt a jelszót, hogy a városházán nem kell politizálni. Szüksége volt erre a jelszóra választási kortesfogásuk mert jól tudta és érezte a demokratapárttá átvedlett klikkek és panamisták koalicziójának fővezére, hogy azokkal a politikai elvekkel, melyeket ennek a koalicziónak túlnyomó része vall. népszerűségre számítania nem lehet. Hiszen a városházi községi koaliczióban ott vannak a legidültebb szabadelvűek, a legjavithatatlanabb darabontok s a külön politikát folytatni törekvő ó-demokraták. Közös politikai vonása ennek az összeverődött társaságnak csak az a íéltékenykedő gyűlölet, melylyel az egész tábor az uj rend ellen, a győzedelmes koaliczió- val szemben, főleg pedig a függetlenségi párt ellen viseltetik. Minthogy pedig a képviselőválasztások eredményéből kitünőleg a fővárosi választópolgárság túlnyomó része is a diadalmas függetlenségi elvek mellé sorakozott, Vázsonyi szükségesnek látta azt a taktikai fogást, hogy nem helyezkedett szembe nyiltan ezekkel az elvekkel, hanem kiadta a jelszót, hogv a városházán nem politizálunk, hanem csak községi politikát csinálunk. Ezzel a lógással, valamint a korhadt választási eljárás, szerint lehetséges választási manőverrel a „nem politizálunk14 jeligéjű klikk koaliczió tényleg győzelemre jutóit a községi választásoknál és sikerült a fővárosi képviseletben becsapni az ajtót az országszerte diadalmas függetlenségi párt előtt, melynek csak kevesebb szánni hive tudott bejutni a városatyák közé azokból a kerületekből, a melyeknek választói fel nem ültek a „nem politizálunk“ hazug jelszavának. Ho«v azonban milv komolvan vette о ^ Vázsonvi és a köréje sereglett koaliczió a politika kizárását a városházából, azt számos tény és tünet élénken illusztrálja. Ily tünet merült fel most legutóbb is a főváros szerdai közgyűlésén. Az történt ugyanis, hogv egv bizottsági tag, Herczfeld Frigyes, a kenyérdrágaság ürügye alatt erős filip- pikát tartott, a mi végeredményben nem egyéb, mint egy politikai vitakérdésnek bevitele a fővárosi közgyűlési terembe. Teljes higgadtsággal és objektivitással akarjuk az ügyet feltárni. Távol áll tőlünk, hogy az őrlési forgalom kérdésében pro- vagy kontra-állást foglalni akarnánk és készségesen elismerjük, hogy a felszólaló városatya: Herczfeld Frigyes, a ki az őrlési íor- galomnak lelkes szószólója és mint ilyen, buzgó tevékenységet fejt ki a sajtó és az egyesületi élet terén, közgyűlési beszédében is nagy szaktudással és a meggyőződés tiszteletreméltó hevével képviselte álláspontját. Mindamellett nem tagadható, hogy ezzel az interpelláczióval ismét kisérlel történt arra, hogy a főváros közgyűlése a kor- niám/nyal szemben leendő állásfoglalásra birassék reá. Az őrlési forgalom tárgyában ugyanis az uj kiegyezés megmaradt azon a negativ állásponton, a mely a mezőgazdasági érdekkörök óhajainak meg- felelőleg érvényesült már a Bánffv Badeni-íele kiegyezésben. Az őrlési forgalom Széli Kálmán idején a mezőgazdasági érdekeltség kívánságára eltöröltetett, s ezzel a malomipar elesett attól a kedvezménytől, hogy vámmentesen hozhasson be a Balkánállamokból olyan szerb és román búzát, melvet lisztté őrölve a külföldre exportál. A malomipari érdekeltség meg nem szűnt azóta az őrlési forgalom visszaállítását sürgetni, ámde az uj kiegyezés megmaradt az őrlési forgalommal szemben a negativ állásponton. Ezzel szemben akarná most mozgósítani a malomipari érdekeltség a fővárost és erre szolgált Herczfeld Frigyes beszéde a kenyérdrágaságról. Nem egyedül álló eset ez, hogy a demokrata többség a közgyűlés sán- czai mögül lövöldöz a kormányra. Hi Krónika. Monológok II. A nem inkompatibilis. Igazán nagyszerű, a mit ezek az ifjú semmiháziak müveinek. Hogy egv gázdírektor inkompatibilis legyen ? Már miéit? Azért talán, mert a közel jövőben el kell dőlnie, hogy hány millióval többet vagy kevesebbet kap a gázgyár, ha egyáltalán lesz valami a dologból. De hisz éppen azért vagyok én a világon, és azért vagyok inkompatibilis, hogy ne legyen semmi a megváltásból. Egyszerűen nevetséges, hogy én csak azért ne tölthessek be egy szinekurát, mert ez a városatyai méltóságba ütközik. Ilyen dilemmát felállítani az ember elé ! Hiszen miért vagyok befolyásos városatya, ha nem azért, hogy dús javadalmazásu állásokat kapjak? Igazán csak hülye ember állíthatja fel az inkompatibilitási tant. Mert mért lesz az ember városatya? Ugy-e, hogy a zsíros falatok kedvéért. És mért hullanak zsiros falatok az ember ölébe? Hát meri városatya. Ez a két dolog tehát nem, hogy nem ! fér össze, hanem egyenesen egymásból folyik, I szorosan egymáshoz tartozik, csak úgy, mint a vasuti tarifához a refakezia, a közlekedéshez a pausálé, Lányihoz KristólTy. Az inkompatibilitás tana először történelmileg is szamárság. Soha kulturnépnél a gazdasági ténykedés nem diszkvalifikálta az embert a közéletben. De logikailag is abszurdum. Mert ugyan mennyivel lesz szegényebb a székesfőváros, b a egy város atya b ár me ly zsir о s tan t i é m eket húz is a gázgyártól, a villamostól és egyelninnen? Hogy talán ez a kis lantiéin befolyásolná az embert, a mikor az illető vállalatok zsebérdeke kerül napirendre a bizottságban és közgyűlésben ? Ugyan ki lesz oly kicsinyes, hogy nehány hitvány ezer forintért meggyőződése ellen szavazzon? Már azaztán igazán csak természetes, hogy ez a meggyőződésem rendszerint az illető vállalatok érdekével kvadrál. Először, ■ mert a vállalatoknak mindig igazuk van; de i meg aztán egész tekintélyes nagy jövedelmem csupa ilyen ezer forintokból tevődik össze; végre pedig kinek mi köze a meggyőződés í belső rugóihoz? Különben egyenesen jogot szereztem ahhoz, hogy ez úgynevezett inkompatibilis működésemet nyugodtan folytathassam. Vájjon nem léptem-e be a községi demokrata pártba egész táborommal. Hál akkor miért deferál- tam Vázsonyinak és 6—7 hívének, ha még közgazdasági tevékenységemet sem folytathatom zavartalanul? Hisz a demokrataság nekem varázsfővegnek kellett, mely láthatatlanná teszi egész magánszereplésemet. A dolog jól is indult. Számos állásomhoz ! kaptam egy újat. Ez a gázgyári dolog roppantul fáj sokaknak. Bizonyosan nem azért, mert munka és erőlködés nélkül az ezres bankók tekintélyes számát juttatja nekem. Kőtömbén kinek mi köze a priváldolgomlioz. Igen, ez a lényeg. Semmi köze a közéletnek ahhoz, hogy én miféle jövedelmeket húzok. Városatya mivoltom a közvélemény elé tartozik,gazdasági privátténykedésem ellenben az enyém sebbe senkinek beleszólni nem lehet joga. Ezért szamárság az inkompatibilitás, es én sietni fogok, mentői jobban belesülyedni ez inkompatibilitás fertőjébe. Csak azért is!
