Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-07 / 40. szám
1907. Október 7. II. évfolyam. 40. szám. (AZ ERZSÉRETVAROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as partkörök HIVATALOS LAPJA. Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ......................................10 korona. Fé l évre ... . ... ... ... ... 5 Főszerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők ; VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 88—98. Hatósági intézkedések. — A községi demokraták. A községi demokrata párt programjának bár egyik kardinális tétele, hogy közhasznú üzemek megváltassanak és hogy a város lakosságának köz- szükségletei a legkönnyebben fedezhetők legyenek; — ez a programra és az annak megvalósítására tett fogadalom még sokáig Írott malaszt lett volna, ha az élet kényszerítő szükségessége fel nem veti e kérdéseket. A szoczializmus jegyében megindult mozgalmak, melyek a népjólét előmozdítása czimén általános drágaságot eredményeztek, odáig fejlesztették a közállapotokat, hog}^ az ember legelemibb szükségletei szinte fény- üzési czikké váltak drágaságuk és elérhetetlen voltuk miatt. A tüzelő anyagok, a hús, a kenyér, a tej példátlan drága czikké lett. Keresték, kutatják az okát, orvosságát e lehetetlen állapotnak. Zsarol a termelő, mondja az egyik tábor. Kiszipolyoz a munkás, drága napszám-bérével és dologtalanságával, mondja a másik tábor. Uzsoráskodik a közbeeső kereskedelem, ez drágít meg mindent, zúgják egyfelől. Nincs kereskedelmünk, mely a termelőnek otthon rothadó áruját felkeresné s piaczra hozná, drága a fuvar, rosszak a közlekedési viszonyok, kapjuk feleletül a másik oldalról. Es ez örökös szemrehányások, ez örökös vádaskodások közepette azt tapasztaljuk, hogv: az igények minden vonalon, mindenkinél óriási mértékben megnövekedtek; az Ígéretek minden irányban toronymagasságra emelkedtek. Szerénység, az igényeknek a viszonyokhoz való alkalmazkodása, egymás megértése és a mi fő, egymás támogatása lehetetlenné vált. Ezen egyéni elfajulással igyekeznek szembe állítani a hatósági üzemeket. A kereskedőnek szolgáljon gátul az, hogy kereskedői tevékenységet végez a nélkül, hogy a kereskedői haszon képezné főtörekvését. A termelőnek legyen figyelmeztetés, hogy termékével nem apaszthatja a piacz anyagát és igy nem csigáz- hatja fel az árakat; mert mint nagy gyűjtő raktározhat fölöslegeket, s ily módon egyenletessé teszi az áralakulást. A fogyasztónak pedig menedékül szolgál,biztosítván szükségleteinek reális alapon való megszerzését. Számos és rendkívül nagy jelentőségű indok szól a hatósági üzemek ellen is. De erről most hallgatunk; mert fájdalom a dolgok közgazdasági jelentőségét minálunk nem a közszükséglet, hanem az egyéni érdek szempontjából bírálják el, s igy teljesen felesleges volna az ilyen vállalkozásnak közgazdasági argumentumait felsorolni. Csak arra akarunk reámutatni, hogy a mi városi demokratáink szereplése mennyire beigazolja azt a gyanút, hogy ők a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen. A vásárpénztárra, tekintettel arra, hogy az az inkompatibilitás jegyében akart megszületni és rendeltetése nem a tantiem-rendszer művelése volna, nem tudták a szükséges pénzösszeget előteremteni s belevitték a várost egy csúfos kudarczba. A tüzelő anyagok kérdésénél, nehogy a jó klienseknek baja essék, a kedves szószátyár demokrata városatyák jóvoltából még a kereskedők ellenőrzéséig sem engedik jutni a jó szándékot. A tejdrágulásnál, nehogy megcsappanjon az üzleti haszon, az egyik demokrata városatya (Goldmann) : uzsorakulcscsal felemeli a tej árát. Krónika. Panem et circenses. Rómában a hanyatlás korszakában, a mikor a felsőbb osztályok luxusa mellett a legféktelenebb nyomor dühöngött a plebejusok soraiban, a népet két dologgal kábították el, keservének kitörését két eszközzel bántották el. E két eszköz a kenyér és a látványosság volt. Adtak neki táplálékot, hogy éhes gyomra jóllakjék, és szereztek neki mulatságot a cirkuszban, hogy baját felejtse. Budapesten, ebben az erkölcstelenségben és köznyomorban a hanyatló Rómának hasonmása, az elmúlt héten szintén lejátszódott a kenyér tragikomédiája és a czirkusz bohózata. Jövendő kulturhisztórikusok számára megörökitjük e két szimptomatikus jelenetet, úgy a mint az valóságban lejátszódott. A szereplő személyeket méltóztassék valamennyit a szeplőllenség és becsületesség tógájában elképzelni, bármi nehezére essék is ez az olvasónak. A fórumon csupa újkori Calo szaladgál, legalább ők magukat ilyenekül kürtölik. Minden panama, minden sápolás teljesen megszűnt, és ne tessék kérem köhécselni, mert igazán úgy van: a demokrata háziurak, villam- kapaczitások, gázemberek, szövetkezeti igazga tók, részletuzsorások és egyéb közgazdasági tényezők átvedlettek puritán szegény, de becsületes alakokká. A ki nem hiszi, kérdezze meg a demokraták erkölcsbirói testületét, mely Vázso- nyi Vilmos elnöklete alatt tart főtárgyalásokat, amelyeken élet és halál felett döntenek a legsötétebb Terézváros kipróbált demokrata korifeusai. A kenyér históriája ekkép játszódott le : A pékmesterek sorában csak alig akadt egy-kettő, a ki Vázsonyi Vilmosért nagyon exponálta volna magát, gondolván, hogy a kicsi zsemle ára mindenképen két krajczár, akár demokrata, akár függetlenségi vásárolja meg. Ez a hallatlan galádsága a pékeknek bosszúért kiáltott, és a demokraták, a bosszú e nagymesterei, hamar el is készültek bosszutervükkel. Egyszerűen elhatározták, hogy a fővárosi pékmesterek tönkretétele végett városi kenyérgyár létesitessék, a mely a nem demokrata pékmesterek működését feleslegessé, üzletét leheletlenné tegye. A kenyérgyár létesítése elvben elhatároztatván, különböző bizottságok vették kezükbe az ügyet, biztosítván ezzel azt, hogy a dolog el fog posványosodni. Mert a gazdasági kiegyezés Ausztriával ugyan lassan készül, de mi ez a lassúság ahhoz a csigatempóhoz képest, a melyben a fővárosi hasznos reformok haladnak a megvalósulás felé vezető rögös utón ! Közben a panem, vagyis a kenyér felett néhány kopasz demokrata korifeus hajba kapott. Mindenkinek van külön véleménye, mindegyik véleménynek van hat különféle indokolása és minden indokolásnak öt-hat gazdája. Csak felsőbb matézissel lehetne kiszámítani, hányféle különböző nézet küzdött meg egymással a fővárosi kenyérgyár dolgában. Főbb demokratáink közül az alábbiak a következő szempontból vették szemügyre a dolgot: Radocza Heltai Morzsányi Gál Károly a leszámolási szempontot, Hűvös 1 a királyi udvar szempontjait, a Jelűnek f melynek tudvalevőleg tanácsosai. Rá ez Dezső I a kenyérfogyasztás hatását tanulmányozták a gázfejlesztésre, Bródy Ernő Hajdú Ma r ez el l Pető Sándor a kenyéréi vezetnek a torok erősítő hatását tették vizsgálat tárgyává,
