Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-02 / 35. szám
II. évfolyam. 1907. Szeptember 2. 35. szám. (AZ ERZSÉHET VÁROS) Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára Egész évre Fél évre „ 10 korona. 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők: VII., Hotlenhiller-utcza 5/A. Telefon 88—98. A kormány — és Budapest népe. (F) Nem pártpolitikáról van szó akkor, a mikor a főváros lakosságának elsőrendű létérdeke forog koczkán. Már hetekkel ezelőtt rámutattunk arra a válságos helyzetre, a melybe a fővárosi kisiparosok és kiskereskedők bankjai: szövetkezetek jutottak azáltal, hogy az osztrák-magyar bank egyes nagy intézeteknek szövetkezeti váltókat visszadobott és a többi intézeteknél az ilyen váltók eszkomptálását leintette. Ennek folytán a kisebb részvény-bankoknak refuzálniok kellett a szövetkezeti anyagot, de ezt tették a nagy bankok is és ez volt a végzetes baj, melynek az a következménye, hogy a szövetkezetek — melyek hiába mondják fel a hiteleket ügyfeleiknek, a kik egyszerre fizetni nem tudnak — feleik helyett a váltókat kifizetni nem tudják. Hogy ez egy mesterségesen előidézett finan- cziális öngyilkosság lenne, azt mindenki, a ki pénzügyi dolgokkal foglalkozik, be tudja látni. Pénzügyi válságok akkor szoktak természetszerűleg előállani, ha tul- spekuláczió van a tőzsdén, az építkezésekben vagy tulprodukczió az iparban. De ezen jelenségek nálunk ezidő- szerint nincsenek. A tőzsdén alig vannak nagyobb üzletkötések. Az épitőipar pang. Az iparban pedig tulprodukczió nincsen, sőt munkaerő hí ján alig tudjuk iparczikkbeli szükségleteinket kielégíteni. Tehát a pénzügyi betegségnek egyetlenegy szimptomája sincsen meg, sőt a gyáraknak rendelésekkel nagy mértékben való el látása éppen virágzásra mutat. Hát mégis miért vagyunk annyira szükiben a pénznek és miért jutottak különösen a kis bankok e majdnem tarthatatlan helyzetbe? xÁ pénzszűke és pénzdrágaság általános okait, — lévén ezek az egész müveit világra szólók — e czikk keretében csak röviden akarjuk vázolni. Amerikából indult ki, ott volt és van a tőzsdén és az ipar terén tulspeku- láczió. És ez utóbbi körülmény folytán létesült fenomenális nagyságú kartellek, trösztök mintegy kihívták az állam- hatalomnak küzdését a tulhatalmas tőke ellen. Roosewelt elnök, az állam feje az egyik oldalon, a hatalmas Rockefeller és barátai a másik oldalon. Hogy az amerikai nagy pénzhatalmasságok pénzügyi pozicziójukat fentarthassák, nemcsak csak saját nemzeti bankjaikat, de az angol bankot és a német pénz- piaczot is nagy mértékben igénybe vették, minek folytán természetesen Bécs is megszükült, minek folytán mi szegény magyar vazallusok ez irányzatban természetesen utána kullogtunk. Ez az általános pénzszűkének főoka x\ mi specziális budapesti pénz- piaczunkat pedig ezenkívül az Osztrákmagyar banknak jelzett magatartása és nagy mértékben a többi nagy bécsi bankoknak azon bizonyára nem ötletszerű elhatározása, hogy ők Budapestre még a nagy bankoknak is alig adnak pénzt váltóleszámítolásra. Már a múltkor rámutattunk, hogy a nagy bécsi bankok eme magatartásának fontos politikai háttere van, lévén az egyezkedési tárgyalások végakkordja küszöbön, az osztrák kormányt kívánják ezzel támogatni. A helyzet igy is elég éles lett volna. Szükség volt-e ezekután még arra, hogy a magunk saját bankjai egyszerre rátámadjanak a szövetkezetekre, mintha talán rosszabbak lennének ma, mint voltak tegnap, a mikor még pénzzel elhalmozták, vagy mintha talán a szövetkezetek idézték volna elő e kényelmetlen helyzetet ? Ez léven a helyzet tiszta képe, nincs más hátra, minthogy a nagy bankok hagyják fel helytelen taktikájukat és hagyjanak fel egy hóhérmun- káual, mely végki fejlődés ében saját testi épségüket is veszélyezteti. x\ kormány pedig vegye észre egy nagyon kiterjedt érdemes néprétegnek ennek a kérdésnek rendezéséhez fűződő nagy Krónika. Budapesti tudományok. A tudomány örök törvényei állítólag az egész világon, mindenütt és mindenkor érvényesek és azonosak. Hogy ez az általánosan elfogadott elv mennyire nem igaz, azt be fogjuk mutatni specziális budapesti tudományokon. Látni fogjuk, hogy fővárosunkban egészen mások a tudományos igazságok, mint egyebütt. Lássuk az egyes tudományszakokat. Mathemaiika. A legelemibb számtani szabály, hogy kétszer kettő az négy. Budapesten ez nem igy van. Ha két szövetkezetnél 200—200 koronát veszel fel váltóra, nem 400, hanem 900 koronával tartozol. íme a szorzás alkonya. Megdönthetetlen mathematikai igazság az, hogy 10-ből ki nem vonhatok húszat. Budapesten ez a szabály sem érvényes. A. bankhivatalnok, kinek évi fizetése 3000 korona, ebből el tud költeni évente 5000 koronát, és az ügyvéd 8000 korona jövedelemből 15.000 koronát képes kiadni. íme a kivonás alkonya. Egészen fejtetőre van állítva a matézis ösz- szes szabálya különösen a budapesti hozomány- valuta terén. Ha azt hallod, hogy Schlesinger Frida kisasszonynak 50.000 forint hozománya van, ez úgy értendő, hogy a koronaértékben felét kapja a boldog vőlegény. Ezért a budapesti nyelvhasználatban hovatovább sterestippé válik arra a kérdésre, mennyi X. urhölgy hozománya, ez a válasz: a fele. Ez a törtszámi- tás csődje. De romba dőlnek Budapesten még a legprimitívebb számtani műveletnek, az összeadásnak is örökérvényű szabályai. Fővárosunkban minden vendéglő főpinczére saját külön számtana szerint ad össze. Az 1 forint 30 kr. a pesti főpinczérnél legalább is 1 írt 45 krajczár és ha a czeh három forintot meghalad, a korrektúra már forintszámba megy. Archeológia. Gyönyörű perspektíva nyílik Budapesten a régiségbuvároknak. Lépten-nyomon belebukkan jelenségekre és tárgyakra, a melyek rég elmúlt korszakok maradványai. A kökorszakba nyúlik vissza például a budapesti kávéházak süteménye, mely ősrégi és kőkemény. .A. vaskorszak foszladozó romjai a pesti omnibuszok, mig ezeknek lovai egyenesen az antediluviális korszak szánandó szülöttei. Begyepesedett agyakra lel a kutató minden budapesti városi hivatalban és az idők mohája lepi be a pesti spieszburgerek szellemét, mely korszellem ugyan, de középkorszellem. Sőt a pesti demokráczia is, már mint a Vázsonyi-féle terézvárosi, egyenesen mása az antik görög demo- krácziának, lévén valamennyi községi demokrata tudvalévőleg spártai jellem. Nem kevésbbé hálás talaja a régiségbuvárnak a budapesti éjjeli élet félvilága, a melyben túlnyomórészt idült és koros anyagra bukkan a kutató a modern, fiatalos mezben. Asztronómia. A csillagvizsgálónak tanulmányozásra szintén bő alkalma nyílik a magyar székesfővárosban. Az operett egén évente feltűnik egy-egy uj csillag és minden színháznak meg van a
