Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-05 / 31. szám

FÜGG ET I .EN BUDAPEST.

d

Fenli érdekes fejtegetéseit Földiák Gyulának, a ki a magyar közgazdasági életet évtizedes hosszú és érdemes tevékenysége folyamán alaposan megismerte, a magunk részéről kiegészítjük egy igen előkelő pénzügyi szaktekintély alanti kijelentéseivel.

A budapesti nagy pénzintézetek váltig tagadják, hogy a szövetkezetek ellen bármiféle tervszerű eljárás folynék részükről; úgy tüntetik fel a dolgot, hogy csupán csak a nem szolidnak bizonyult hitelszövetkezetek reeszkompt- ját szőritől láp meg, mivel arra a tapasztalatra jutottak, hogy számos ily szövetkezet az indokolatlan és könnyelmű adósságcsinálást istápolja. A nagybankok tehát ismét a közérdek leple alatt cselekszenek, egyenesen érdemükül kürtölvén, hogy a hitelmegvonás állal a szövetkezetek férgese elhull. Azzal persze nem törődnek, hogy a szövetkezetek most annyira felpanaszolt elszaporodását éppen ők idézték elő azzal, hogy az igazgatósági tagok személyes kezessége mellett derüre-borura nyújtottak hitelt ezeknek a kis alakulatoknak. Egyszerre jött meg a jobbik eszük tisztelt pénzügyi nagyhatalmasságainknak ; most hirtelen Pálfordulással rossznak tálját azt a váltóanyagot, mely esztendőkön keresztül jó volt nekik, és csak ma jönnek reá, hogy az az igazgatóság nem elég garanczia nekik. Pedig sem a szövetkezetek váltóanyaga, sem a személyes kezességet vállalt igazgatósági tagok máról holnapra nem váltak rosszabbakká. Mi hát e rögtönös rigorozitás oka?

Határozott tény, hogy a nagy bankoknak ez a hirtelen szükkeblüsége tervszerű és egyöntetű eljárás jellegével bir. A szövetkezeteket ütve, nem a kisembert akarják bántani, a mint hogy nekik a kisemberek százezrei egyszerűen Hekuba. Tőlük bukhat, csődbe mehet, kivándorolhat valamennyi kiskereskedő vagy iparos, hiszen ennek ők úgy sem adlak soha hitelt. Csak a saját nagykereskedői és gyáriparos kli- entélájuk boldoguljon, melynek hitelszükségletét ismerik el egyedül jogosultnak a méltóságos vezérigazgatók és bankelnökök, Ellenben elrettentés és példa statuálása czéljából, valamint a szövetkezetek szándékos agyonütése végett vették alkalmazásba a hitelmegvonás csavarját a szövetkezetek ellenében.

Ugyanis ezek a kis bankok, valamint az utóbbi esztendőben keletkezett apróbb intézetek kezdenek lassan-lassan a nagy bankok konkur- rer.seiué fejlődni, ügyes, körültekintő, agilis üzletvitelük mellett felkeresik a legelrejtettebb hiteligényt és e mellett még a nagy bankok egyéb üzletágait is kezdik kultiválni. Különösen a betétüzlet terén válik érezhetővé a kisebb közép- és törpebankok konkurrencziája, amely annál veszedelmesebb, minthogy ezek a kisebb takarékpénztárak és bankok nagyobb kamatlábat fizetnek a betétek után és különösen a perselygyüjtés révén elég respektábilis sikert tudnak felmutatni. De egyéb üzletekre is rávetik magukat az u. n. törpebankok. Akárhánya iparvállalatokat finanszíroz, sőt áruüzletet is tart fenn, a lombardüzletet pedig szintén elég szép eredménynyel folytatja.

Ezt az uj konkurrencziát akarják most a pesti nagy bankok a nyakukról lerázni és ezért az a hirtelen nagy szigor és lelkiismeretesség a szövetkezetek és apróbb részvénybankok megítélésében, a melylyel a szövetkezetek hitelét megvonták vagy megszorították.

Hogy bedugulva a pénzforrás a szövetkezetekre nézve: számos ily bankja a kisembereknek felszámolni lesz kénytelen, és ezáltal a szövetkezeti adósok egész tömege, a mely főkép a kiskereskedőkből és iparosokból rekrutálódik, a részletfizetés lehetőségétől megfosztva, elpusztul, az a dolog természetében rejlik. A szövetkezeti hitel akként van szervezve, hogy a kis adós részletenként törleszti a váltót. Központi gyűjtő- csatornái e hitelnek most hedugulván, az egész vonalon fennakadás áll be. A nagy bank nem fogadja el reeszkomptba a szövetkezet váltóját,

ez tehát beváltani kénytelen. E hirtelen megvonása a visszleszámilolási hitelnek teljesen igénybe veszi a szövetkezetét, melynek viszont a maga adósával szemben kell a követelést egyszerre esedékessé tenni Hogy mit jelent egy eredetileg részletfizetési kedvezmény mellett létrejött tartozást váratlanul megfizetni, azt ismerjük eléggé a budapesti családok életéből. Es annak a sok ezer ekzisztencziának, melyet a szövetkezetek pusztulása tönkkel fenyeget, igazán gyenge vigasztalás lesz az, hogy a nagy bankok tisztogatási munkája jól sikerült és egész rakás hitel- szövetkezet kénytelen a kulcsol beadni.

Mihelyest általánosabb hatása fog tehát mutatkozni a nagybankok szűkkeblű hitelpolitikájának, a kormánynak lesz kötelessége közbelépésével a piaczol nagyobb mérvű összeomlás elől megvédeni és támogatni.

Az ország a függetlenségi eszme mellett.

Kossuth-szobor Nagykárolyban.

Kossuth Lajos emlékének Nagykároly város hazafias közönsége szobrot emel. A szobor érczbeöntése most van folyamaiban. Leleplezése október hónapban fog végbemenni nagy ünnepségek között. A leleplezési ünnepélyen jelen lesz Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter is.

Beszámolók.

Lázár Zoárd, a kisjenői kerület képviselője Medgyesházán beszámoló beszédet mondott. A függetlenségi képviselő pártjához sok román is csatlakozott. Simkó József az oláh falusi választókerület orsz. képviselője a múlt vasárnap tartotta a beszámolóját ezrekre menő választóközönség előtt. A kerület választói a beszámoló kapcsán üdvözlő táviratot küldtek Kossuth Ferencznek Herkules- fürdőre.

*

Kossuth Lajos arczképének leleplezése.

Háromszék vármegye törvényhatósági bizottsága a napokban Elekes Béla főispán elnöklésével közgyűlést tartott, a melyen elhatározta, hogy Kossuth Lajos arczképét megfesteti és a képet szeptember 29-én a székely kiállítás megnyitása napján dísz- közgyűlés keretében leplezi le. Az ünnepélyre meghívták Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisztert. Az ünnepi beszéd megtartására dr. Ferenczij Géza orsz. képviselőt kérték fel.

A vasárnap krónikája.

A bolgár fejedelem a királynál. lseidből távirják, hogy Ferdinand bolgár fejedelmet a király vasárnap délelőtt egy óráig tartó kihallgatáson fogadta. Röviddel utóbb a király látogatta meg a bolgár fejedelmet szállásán és fél óráig időzött nála. Az udvari ebéden a bolgár fejedelem is részt vett.

Munkásgyülés a fővárosban. A Gömb utcza és Teve-utcza sarkán lévő vendéglőben vasárnap néhány száz főnyi munkásság jelenlétében a szocziáldemokrata párt munkás- gyűlést tartott, a] melynek szónoka Bokányi Dezső volt. Mit is mondhatott volna mást, mint szidta a koalicziót és a függetlenségi pártot, a hallgatósága lelkes tapsai közepette.

Füszeressegédek gyűlése. Az esti záróóra érdekében a füszeressegédek vasárnap délelőtt értekezletet tartottak a Drechsler- vendéglő külön éttermében. Az értekezleten Bogdán Simon elnökölt. Megállapodlak abban, hogy a füszerkereskedők üzleteiket ezentúl 9 órakor zárják be. A munkaadók ezt a határozatot csak abban az esetben fogadják el. ha a rokonszakmáju üzletek — csemegések,

hentesek, sajtosok — is elfogadják a 9 órai záróórát.

A kottingbrunni lóversenyeknek vasárnap volt az utolsó napja. A nap főversenyét, a „Helenenthali" dijat Trautmannsdorf gróf „Match me“ nevű lova nyerte meg, a favorit „Peregrin" a második helyre szorult.

Hírek.

Gróf Károlyi István halála. Meghalt gróf Károlyi István s mi mélységes fájdalommal fogadjuk e kiváló férfiú hirtelen elmúlását. Mi nem az ország első gavallérját, nem is a koronás fők barátját siratjuk benne, de a szabad gondolkodású demokrata grófot, a magyar mágnásvilág legnépszerűbb alakját, a közelmúlt választási küzdelmek legbuzgóbb, legönfeláldozóbb bajnokát. Még alig egy esztendeje, hogy az általános képviselőválasztások hozták lázba az egész ország lakosságát, de különösen a székes- főváros polgárságát. A székesfőváros választási harczaiban mindenütt ott volt gróf Károlyi István. Ott állt a függetlenségi jelöltek mellett, beszélt, buzdított, lelkesített. Sziklaszilárd jelleme, a függetlenségi eszméhez való törhetlen hűsége, melyek ténykedésében mindig megnyilatkoztak, töméntelen hívet szerzett a függetlenségi pártnak, és ha van valaki, a kinek oroszlánrésze van abban, hogy a székesfőváros ezúttal nem maradt szégyenben a vidékkel szemben, és a függetlenségi jelöltek zászlaját vitte győzelemre, úgy az első sorban gróf Károlyi István, ki részt vett minden kerület választási hadjáratában és egyéniségének ritka népszerűségével szerzett híveket a függetlenségi jelölteknek. A legfárasztóbb korteskörutak- ból gróf Károlyi István nem hiányzott sohasem. Gőg és nagyképűség legmesszebb állottak tőle. Ezért szerette őt a nép, ezért szerette őt meg a székesfőváros polgársága, mely eddig is tisztelettel említette gróf Károlyi István nevét. Fővárosi függetlenségi pártunk egy erős oszlopa dőlt vele sírba. Mi elvesztettük őt, ki hozzánk oly közel állott, de áldani fogjuk emlékét mindenkor időtlen-időkig, a függetlenségi párt jövendő har- czai közepette, és eljövendő nagy diadala alkalmával egyaránt.

A fővárosi kenyér. A székesfőváros vegyi és élelmiszervizsgáló intézete a közélelmezési ügyosztály megbízásából kísérleteket tett és vizsgálatot folytatott a fővárosban készült burgonya-kenyér higiénikus hatására nézve. A vizsgálat eredménye az volt, hogy az egészséget csak a burgonyagép fenyegeti, a melyet gyakran a pék maga nem készíti, hanem a külön ennek előállításával foglalkozó üzemekből hozatja. Már pedig a burgonyagép oly anyag, mely a legtisztább kezelés mellett is csakhamar megromlik és rendesen 24 óra után már élvezetre alkalmatlan. Kedvező viszonyok mellett még gyorsabban válik ilyenné s ha ehhez tisztátalan kezelése is járul, akkor könnyen érthető, hogy a fogyasztó egészsége' veszélyeztetve lehet any- nyival inkább, mert a sütésnél a czipók belseje nem melegszik fel arra a hőfokra, a mélynél minden baktérium és különösen a spórák biztosan elpusztulnak. A háztartásokban közvetetle- nül a sütés előtt állítják elő a burgonyapépet s azonnal belegyurják a tésztába; ilyen esetben nem volt ideje és alkalma a megromlásra s az ilyen burgonyagéppel sütött kenyér bizonyosan egészségünk kárára nem fog válni, ha egyébként hiba nem történt. A burgonyagéppel járó

KOVALD fest,tisztit!

Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében.

Gyár és föiizlet:

Budapest, VII., Szöyetség-utcza 37.

Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.