Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-22 / 29. szám

9 a kapitalista szükkeblüség olyan, mint volt annakelőtte és az üzletek vigan köttetnek, mint akár öt évvel ezelőtt. Hogy mennyire hijján van a Vázsonvi dicsekvő nyilatkozata az őszinteségnek, mutatja az, hogy egy árva .szóval sem meri említeni a gázgyár dolgát. Hohó, fővezér ur, csak ki a farbával! Ha szépen fel tudja sorolni a demokrata pro- pramm valamennyi pontját, mint a melynek megvalásulása útban van, miért hallgat oly konok óvatossággal a gázkérdésről ? Vájjon a megváltás nem volt és nincs-e benne a demokrata programmban ? Ha igen, miért nem hivalkodik büszkén azzal, hogy a meg­váltást is megcsinálják. Miért hallgatja agyon éppen ezt a legfontosabb ügyet? A magyarázatért nem kell messzire mennünk. Vázsonvi bizton tudja, hogy a megváltás ellen az egész régi panamista tábor össze fog röffeni; nem mer tehát Ígé­retet tenni, mert tudja, hogy ez Ígéretének nem ura. Rálép tehát a jezsuita kertelés himes mezejére, melyen még sokat fog himezni-hámozni, a mig a nyúl végkép ki­ugrik majd a bokorból. A nyullal együtt azonban a panamista majoritás is kiugrik a Vázsonvi partjából. Hogy ezt Vázsonyi érzi és tudja, ezt jelenti óvatos hallgatása a gáz­kérdésről. A kinek pedig ezek után még imponál a mai városházi többség fogantatásának a szeplőllensége és a ki lovábbrajong a Vá­zsonyi őszinte szókimondásáért, azzal nem széliünk vitába. Mert az ilyen együgyüről méltó szakvéleményt csak a Moravcsikok és Salgó Jakabok mondhatnak orvosi szaklapok hasábjain. Ä polgármester az Olay-ügyről — Beszélgetés Bárczy István dr. polgármesterrel. ­(v.) Még mindig nem csendesedtek le azok a hullámok, melyeket Olay Lajos par­lamenti felszólalása korbácsolt fel, és a mely felszólalásában — a belügyminiszterhez inté­zett interpelláczió alakjában, tudvalevőleg a legsúlyosabb váddal,— panamával és megvesztegetéssel illette nemcsak a székes-főváros tiszvh.elői karát, de magát a törvényhatósági bizottságot is. Nem aga­runk kiterjeszkedni ezúttal sem Vázs ónéi­nak replikájára, melyben —nem tudni miért — igen enyhén vette védelmébe a székes­Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ,a mikor a törzsfőnökök érdekházasságra lép­nek a kis demokratapárttal, ö maga is demo­kratává legyen. Az emberi testet öltött korrup- czió, a notórius sáplovag, a szenvedélyes csön­des társ, mint a közéletet purifikáló népbarát demokrata: valóban remek tabló. Most őr­szeme a többségi pártban a gázgyárnak, ne­hogy valamikép beváltassék. Hangját csak rit­kán hallatja, beszélni nem sokat tud, mert kevés a mondanivalója. A pesti spiszer ösfaj- tajából való, mely érvényesül előbb-utóbb, mert a világon van, magától, különös képesség nél- kül: egy agyaglábakon járó lomha óriás, a ki évtizedek óla ki van téve a kerület közéleté­nek a kirakatába. Hatalmas nagy alakját egy kerületi kis mindenható tologatja maga előtt, a kinek fütty­szavára lomha, esetlen tánczot jár a közügyek síkos parkettjén. Most a két öles marionett is demokrata, mert a kis isten úgy akarta ; tőle akár felfordulhat a világ, csak a gázgyárat ne érje baj. Erre az egyre vigyáz, akárhogy dü­höngjön is Vázsonyi. FÜGGETLEN BUDAPEST. I főváros megtámadott tisztviselői karát, sem Bárczy István dr. polgármester már sokkal határozottabb hangú nyilatkozatára, melyben О 1 а у t a z immunitás leple alól ki­ugratni igyekezett és konkrét adatok beszolgáltatására hívta őt fel, hogy a vádolt tisztviselők ellen a vizsgálatot megindíthassa, — csak jelezni akarjuk ismételten azt az álláspontunkat, hogy Olay helytelenül és elíté­lendőén cselekszik, a mikor az általa állító­lag tudott visszaélésekről nem rántja le a leplet és nem nyújt módot arra. hogy bűn­hődjenek a bűnösök. Vagy miképen magya­rázza Olay azt a köztudomású ténykedését, hogy ma panamával és megveszte­getéssel vádolja mindazokat, a kik­nek üdvére és egészségére még alig nehány hónappal ezelőtt a vá­lasztási harezok idején poharakat ürített, a kiknek kedvéért és ér- dekéhen kilépett a függetlenségi pártból, és a kikkel szövetkezett a függetlenségi jelölt megbuk­tatására? Hiszen Olay Lajos maga mondja, hogy még a választási harezok ide­jén h a 11 о 11 a m о s t a n i v á dj a it, Vázsonyi Vilmos szájából a klikkek és városi tisztviselők ellen. Mért tartott ki akkor Óla у La jós а к 1 i к к e к m e 11 e 11, és mért bömbölt akkorafüggetlen- ségiek ellen? És miért támadt fel most hirtelen a közügy iránti sze­retet és a klikkek elleni g у ü 1 ö 1 e t Olay lelkében? Mindezek éppen olvan homályos kérdések, mint amilyen homályos Olaynak a polgármester nyílt felhívására adott az a válasza, hogy a polgármestert a felhívás megtételére illetékesnek nem tartja, hanem a belügyminiszter állal megindítandó vizsgálat lesz hivatva kideríteni azokat a visszaéléseket, melyeket Olay kidobott a po­rondra nagy általánosságban, gondosan megőrizvén képviselői immunitását. Mi úgy fogjuk fel Olay vádjait, hogy azokat kél részre osztjuk. Az egyik vád a városi klikkeket éri, azoknak érdekében nem a mi dolgunk és feladatunk szót emelni. A mit Olay a klikkekről mondott, az nekünk nem újság, az újság benne csak az, hogy éppen az az Olay áll ma elő ezekkel a vádakkal, amelyeket ő maga is már akkor ismert, amikor még szőr n у ii szeretettel ölelkezett velük. A vád másik része a székesfőváros tiszt­viselői karát éri, és ez a súlyosabb része az Olay vádjainak. Minden elfogultság nélkül, felülemelkedve, a pártérdeken elismerjük, hogy nekünk imponált Bárczy István polgár- mesternek határozott és energikus nyilat­kozata, melyben kijelenti, hogy habár Olay az immunitás leple alatt intézte támadását a tisztviselői kar ellen, tőle pedig a konkrét esetekre vonatkozó adatok kiszolgáltatását megtagadta, ő módot fog találni arra, hogy a legszigorúbb vizsgálat derítsen az Olay-féle vádakra világosságot és ha vannak bűnösök, úgy bűnhődjenek azok, ha azonban Olay vádjai beigazolást nem nyernek, úgy ő elégtételről fog gondoskodni a sértett tisztviselői kar részére. Ennek a Bárczy- féle nyilatkozatnak végső része indított arra, hogy felkeressük Bárczy István polgár- mestert és kérdést intézzünk hozzá, hogy az Olay által felhozott vádak bé­ig a z о 1 á s a vagy alaptalansága esetén, már ismert nyilatkozata után mit szándékozik cselekedni? Bárczy István dr. polgármester követ­kezőképen nyilatkozott előttünk: Az Olay-féle vádakat a polgármester is két részre osztja. Az a vádja, a mely a tör­vényhatósági bizottságot illeti, a polgármes­tert kevésbbé érinti, a közgyűlésnek lesz vagy legyen gondja e vádakat megtorolni, vagy kellő értékükre leszállítani. A törvényhatóság fölött ö nem gyámkodhatik, de kötelessége védelmére kelni annak a tisztikarnak, mely­nek élén áll, és a melynek megközelithetlen- ségéről meg van győződve. Ebben a meg­győződésében megerősíti az a köztudomású tény, hogy Olay általánosságban vádol, fel­hívására pedig — hogy a vizsgálat megin- dithatása czéljából konkrét eseteket hozzon tudomására — az immunitás leplébe burko­lódzik és nem tartja őt, a polgármestert ille­tékesnek arra, hogy a vezetése alatt álló tiszt­viselői kar megtámadott becsületének vé­delmére keljen, avagy valamely bűnös tiszt­viselő ellen, mint annak főnöke, eljárjon. A közvéleményt ez semmi esetre sem fogja íté­letében megtéveszteni, sem a tisztviselői kar rovására, sem pedig Olay javára. A mi mal­most azt illeti, hogy miképen fog a vádak alaptalanságának kiderülése után a vezetése alatt álló tisztikarnak elégtételt szolgáltatni, arra nézve a polgármester kijelentette, hogy az elégtételadásra nem tartja ethikai szem­pontból alkalmasnak — a tisztviselői kar részére pedig nem tartja elégségesnek annak a közgyűlésnek bizalmi nyilat­kozatát, a mely maga is hasonló vádak­kal és gyanúsításokkal van megterhelve. Ez könnyen félremagyarázásokra adhatna okot és az eddigieknél mindenesetre erősebb fegyvert adna elleneseik kezébe. Az elégté­tel adására egyedül illetékesnek a belügymi­nisztert tartja, a ki az országgyűlés szünete utáni egyik legelső ülésén a vizsgálat legap­róbb részletének feltárásával fog minden­esetre elégtétel t adni az alaptalanul megvádoltad nak, ha pedig lesznek bőnösök, azokra is le fog sújtani. A lapoknak az a közlése, hogy a pol­gármester már járt gróf Andrássy Gyula belügy­miniszteréi, és neki a vizsgálat megindítására vonatkozó adatokat bocsájtott rendelkezé­sére, nem felel meg a valóságnak. A bel­ügyminiszterrel erről az ügyről még nem tárgyalt, egyszerűen abból az okból, mert a miniszteri intézkedéseknek prejudikálni nem akar. Ha azonban a miniszter bármiféle, e vádakra vonatkozó adatot fog tőle kí­vánni, természetes, hogy a teljes világosság kiderithetése okából is a legnagyobb kész­séggel fog rendelkezésére állani. így nyilatkozott a polgármester és jól esik nekünk e nyilatkozatából konstatálnunk, hogy eg)7 felfogást vall velünk a vádak két részre való osztása tekintetéhen. A koczka el van vetve, mossa magát fehérre a sze- recsen közgyűlés — ha tudja. De kivánnók, ha a közgyűlés maga is vizsgálatot indíttatna a saját bűnösségének vagy ártatlanságának kiderítése végett. Vájjon meglesz-e bennük az az erkölcsi bátorság, mely a polgármester e nekünk lett nyilatkozatában megnyilvánul? Ali semmiesetre sem fogjuk tűrni, hogy a vádaknak a törvényhatósági bizottságra vo­natkozó részét eltemessék, kötelességünkhöz híven zörgetni fogunk majd vele a m. t. közgyűlés kapuján. Telekpocsékolás. A panamaszaglálásnak bő dániai anyagot szolgáltat a székésfőváros telekpolitikája. A leg­sötétebb klikkuralom idejében, éppen az Olay Lajos által oly barátságosan apasztrofált Feny- vessy Adolf kezdeményezésére kimondotta már a közgyűlés, hogy a főváros telkeinek ado­mányozása körül a legskrupulózusabban fog el­járni. A határozat azonban konkrét esetben iroll malaszt most is és a telek maradt azóta is az az archimedesi pont, melyből a kommu­nális puritánság papirmasé-glóbuszát törekvő pénzügyi tehetségek a helyéből kimozdították. Benfentesek mindig akadtak, a' kik egy-egy iparvállalatnak nevezett spekuláns részére ingyen- telket eszközöltek ki a várostól, és az ipari ér­dek ürügye alatt székesfővárosunk gavalléros bőkezűséggel osztogatta ki továbbra is a lel­keit — ingyen.

Next

/
Thumbnails
Contents