Az Erzsébetváros, 1906 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1906-12-23 / 3. szám

győz, amelynek elveit a választók nagyobb része vallja a magáénak, hanem az, amely több megvásárolt embert képes mások bár- czáival leszavaztatni, mert minden párt an­nak adja a nála lévő bárczákat, akiknek akarja. Csak így lehetséges, hogy egy ember 5—10 másik helyett szavazhat, s csak igy történhetik meg, arai több Ízben elő is for dúlt, hogy több választó polgárt utasítottak el az urnától,, mert már más szavazott le helyette. Ilyen választási törvény mellett igaz eredmény el sem képzelhető. Számos ehez hasonló hézagot tudnánk a törvényből még kiolvasni de elég ez alka lommal ennyi, s azt hisszük, ho^y ezek is világossá teszik azt a ma már közismert igazságot, hogy becsületes községi választás ezzel a törvénynyel el sem képzelhető, s a főváros tői vényhatóságának a purificatiójá- hoz az els > kellek egy uj, modern köz ségi törvény, amely a választói jog kiter­jesztésével, a szavazásnak mihden izében titkossá tételével bármiféle visszaélést már előre kizárjon. Dr. G. A. Kerületi hírek. Szylvester estély. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as párt kör Szylvester estét rendez deczember 31-én a kör összes helyiségeiben. Ezen a családi estélyen hölgyeket is szívesen látnak. Rész­letes műsor és meghívó külön fog szét küldetni. ;}c A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör csütörtökön deczember 26 án este 7 órakor rendes havi választmányi ülést tart. A választmányi ülés napirendje: 1. Elnöki jelentések és előterjesztések. 2. Pénztári je lentés. 3. Uj tagok felvétele. 4. Esetleges indítványok. Qlvasóink szives figyelmébe! Örömmel tapasztaljuk, hogy lapunk a főváros és a kerület polgárságának osztatlan érdeklődésével és tetszésével találkozik. A halomszámra érkező üdvözlő levelek tesznek erről tanúságot. És amikor úgy érezzük, hogy a megnyilvánuló ro- konszenv a legszebb elismerése becsü­letes törekvéseinknek, felhívjuk olvasóink szives figyelmét, hogy akik lapunk irá­nyával, eszméivel, törekvéseivel egyet­értenek, akik lapunk eddigi számait szí­vesen fogadták, és lapunk további ren­torkaszakadtukból köszöntötték a győzelmes hadvezért, amikor a harcz befejezése előtt 5 perczezel fejedelemhez illő pontossággal (már amint megszokta a múltban) megjelent a' harcz színhelyén, hogy a harcz eredmé­nyéről szóló jelentését átvegye. Jobbtól, bal­ról élőiről, hátulról a hívek nagyudvara kisérte, az előtte járók kánkán táncot jártak, azután a jövők dervismódra vidáman üvöltek Eső maga, a nagy, a dicső, a valamikor és ma ve heteden : önelégülten legeltette szemeit hűséges népén, a legsötétebb Erzsébetváros még sötétébb alakjain. Ez történt az Urnák I9ü6 ík évében deczember 18-án este 7 óra 55 l perczkor. De emlékezzünk régiekről! Ugyanezen esztendőnek május 3-án, estülí 10 ó a tájban is láttam ezt a jeles társasá­got, de egészen más külsőségek közepette. Akkor nem a harc színhelyére jöttek, ha­nem onnan távoztak, jobban mondva mene­kültek, állig begombolozva, felhajtott gal­lérral szinté észrevétlenül osontak el, s a kíséret mélységesen hallgatott. Es a kik akkor győztek, jó kívánságot küldtek a me­nekülő után, talán még most is cseng a lü- lében, amikor a diadalmas tábor fehér lobogót bontva kiálltotta feléje : — Ehrlich brigaderos, jó éjszakát; ... AZ ERZSEBETVAROÖ. des küldésére igényt tartanak, méltóztas- sanak az előfizetési pénz beküldéséről gondoskodni, mert a további számokat már csak azoknak fogjuk megküldetni, akik lapunkra előfizettek. Az előfizetési pénzek (egész évre 10 korona, félévre 5 korona) B. Virágh Géza szerkesztő­kiadó czimére (VII., Almássy-tér 17. sz.) küldendők. Közjótékonyság. Gyermekfelruházás: A Garay-tóreu lévő Schönberger-féle vendéglőben „Garay-téri sze- góny gyermekeket felruházó asztaltárság“ czim alatt egy asztaltársaság alakult, mely szerdáu tartotta első felrnházási estélyét, mely alkalom­mal 22 szegény gyermeket téli ruhával láttak el. — A felruházó ünnepélyen megjelentek: Dr. Lengyel Zoltán orsz1 képviselő, ki az ünnepi beszédet tartotta, Eszláry Sándor kér. elöljárót Száva János és Földes Géza iskolaigazgatót,, L)r. Fischer Lajos és Gr. Incze J. vezetése alak a Józsefvárosi „Klári“ asztaltársaság 20 tagtt küldöttsége. — Eszláry Sándor elöljáró a ható­ság, Száva János a tantestület, Földes Géza a kerület polgársága nevében mondott köszönetét az asztaltái saságnak jótékony működéséért. Gr. Aczél Sándor, Römer Gábor, Tansig Gyula, Gr. Fischer Lajos és mások felszólalása után a tár­saság a ke^ő éjjeli óiákig kedélyes hangulatban együtt maradt. Az asztaltársaság sikeréért, a vezetőséget és pedig Reisz Vilmos elnök, Römer Gábor alelnök, Tausig Gyula titkár, Stern Ignácz pénztáros, Csicseny Lajos és Klein I. ellenőiöket illeti az elismerés, — kiket működésükben a Tausig Gyuláné, Stern Ignácznó és Zsoldos Gusztáváé vezetése alatt álló hölgybizottság tárad katlan buzgósággal támogatott. Zuglói mizériák. Az „Erzsébet\áros“-t szívesen üdvözöl­tem megindulása alkalmával. Nemcsak azért, mert a kerületi klikk-uralom megtörését tűzte ki egyik ezéijául; kanem azért is, mert mint fővárosi sajtó-organum, módot és alkalmat kíván nyújtani arra is, hogy ügyeinket a nagyobb nyilvánosság előtt' megtárgyaljuk, azzal a hittel és reménységgel, hogy szavunk ha az nyomtatott betű által tolmacsoltatik, messzebb is, talán még a város ügyeit intéző hatalmasságokhoz is elhallatszik, s igy elvégre vége szakadhat annak a slendriánsagnak, a meíylyel ügyeink intéződnek, illetve stagnál­nak, sokszor évtizedeken át, az adózó pol­gárság óhajtásainak semmibe vevésével. Ha jelentősége van egy olyan közlöny nek, mint a milyennek az „Erzsébetváros“ ígérkezik, az egész fővárosi élet és adminís- tráció szempontjából, — a legnagyobb jelen- .ő'ége van annak a város külső területei II. Texas — Budapesten. Láttam én már sok választási elnököt, de az Isten tartsa meg jó szokását annak, aki úgy akar fegyelmet tartani és a tekin­télyt úgy akarja a maga részére meghódí­tani, hogy a hangos választónak gyertya- tartót akar a fejéhez vágni. Te jámbor ol­vasó, ki olvastál már efféléket az Amerika- beli Texas lincselő meg rögtön Ítélő biráiról, bizonyára elképedd, ha meghallod, hogy a választási elnöki székből itt Budapesten rögtönitélő széket akart csinálni egy Texasba predesztinált férfiú, de kísérletével felsült. Ő ugyan dühösen kapta fel a gyertyatartót, de aki felé irányította, egy cseppet sem ijedt meg, sőt, a vakmerő hangosan el ka czagta magát, és egyszerre csak vele kacza- gott az egész terem. És mindenki kaczagta az elnököt, aki a választási elnöki széket csapszékké akarta sülyeszteni. És ez a kaczagás, ez a falrengető kaczagás rettene­tesen érintette az elnök urat. aki szinte megsemmisülten rogyott le székére. Nevet­ségessé tette magát, s a nevetségesség — ölt ebben az esetben is. Vg. szempontjából. Mert hiszen azok, a kik a város külső részén laknak, alig-alig érzik a közigazgatás mizériáit, A sima aszt- talton, vagy becsületes kövezeten járva, a villamos és gázlámpák fénye által beragyogott utczákon sétálgatva, a vil­lamos vasutak, az omnibuszok kényelmes közlekedését használva, a gyermekek számára a szomszédban iskolát találva, titkos és nyil­ván )s rendörök ébersége áltál védve és ol­talmazva, kinek jutna eszébe, hogy még kívánnia is lehetne valamit ? Hiszen rendel­kezésére áli minden, a mire csak szüksége van ! Nem is csodálkozom rajta, ha a város belső részeiben csak kevés polgár akad, a ki nem ehsun réssel és magasztalással szól a városi köziga/gatasrol es terdet íejet nem hajt a kerületi íönökök előtt, a kiknek ke&é- ben van a hatalom és dicsőség. S nem cso­dálkozom azon sem, ha azok a kerületi főnö­kök^ a hatalomba és dicsőségre ezt imádkoz­zak: mindörökké. Amen! Csakhogy hát nemcsak a város belső részeiben laknak ám adófizető polgárok, ha­nem a külső területeken is! S ha ezeket kér­dezzük meg, hogy a belső városi polgárokkal egyenlően viselt közterhek mellett, mely ja­vaiban és áldásaiban részesülnek a városi közigazgatásnak ? — akkor győződünk meg a feiől, hogy nem fenékig tejfellel van dol­gunk, s hogy a városnak áldó keze nem nyúlik épen olyan hosszúra, mint az adókivető és adóvégrehajtó gondossága. Akkor látjuk, hogy a város nem egyformán gondviselő és védelmező atyja minden polgárának j hanem vannak neki mostoha, elfelejtett gyermekei is a kikről csak akkor emlékezik, a mikor az adókivetésről és adóbehajtásról van szó. Ilyen mostoha gyermekei a fővárosnak a külső területeken lakó, adófizető polgárok. Ezeknek a szavát csak egy nehány7, cse­kély tagszámú, erótelen társadalmi kör vágj asztaltársaság hallatta eddigelé, alázatos kér­vényekben és a hatalmas kerületi főnökökhöz menesztett deputácziók utján. Hangoztatta, de vagy siker nélkül, vagy ha éppen sikerrel is, akkor meg annak a csendes figyelmezte­tésnek a kíséretében, hogy mivel immár megnyertétek, u mit kívántatok: hajtsatok térdet fejet a kerületi főnöknek, akinek jósá­gából kívánságtól; teljesült, s majd ha jön a képviselő» vagy kerületi választás, mint hálás gyermekek, ott álljatok az ő oldala mellett, hogy hatalma megmaradjon, örökkön-örökké. Amen 1 Ebből a kiskorúságból azonban a külső területen lakó polgárság már kinőtt. S hogy kinőtt belőle, épen a hatalmas kerületi főnö­köknek köszö hetö. Az a fennhéjázás, a meíylyel ezek az urak a mi ügyeinket intéz­ték, kérelmeinket fogadták, megszülte a visz- szahatást. A sok orczapirulás felkeltette az önérzetet, s épen ez a magyarázata annak, hogy mig a város külső részeinek polgársága tisztelet a kivételeknek, sült mumeluk, addig a függetlenségi eszmének a külső területek a melegágyai. Egyik legjobb melegágya a független­ségi eszmének és érzelemnek a Zugio. Polgár­sága ur a maga kicsiny vagyonkája felett ; de épen ezért nem is engedi magát orránál fogva vezettetni, sem hangzatos jelszavak által elkápráztatni. Látókörét nem szűkítik meg magasba törő emeletes ház-tk ; világos látását nem rontja meg a villám kápráztató fénye ; s nyomorúságos közlekedési eszközei még nem szoktaták le a saját lábán járásról. Szabad, független lelkében ez a polgár» ság, — csakhogy elég mostoha gyermeke mégis a fővárosnak. 8 talán épen azért mos* toha, mivel szabadnak és függetlennek érzi es vallja magát. Ennek a mostoha gyermeksorsnak, azonban végének kell immár lennie. S végé­nek kell lennie nemcsak a Zuglóra, hanem az összes külső területekre nézve. Végének kell lennie, mert hiszen a fő­városi törvény nem ismer belvárosi és kül* telki polgár között különbséget a közteheivi­selés tekintetében. Házunk, telkünk, a jöve­delmünk után épolyan perczert szerint adó-í /

Next

/
Thumbnails
Contents