A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
88 l-ső őrnagy, végül 1833-ban alezredes volt. 1836 július 19-től ezredesi címmel vonult nyugállományba. Meghalt 1839 január 22-én Pozsonyban. (A család 1762-ben birtokos nemes Vágújlielyen (Nyitra vm.). Nemessége, előneve és címere igazolva a B. M. által.) 103. BERCZELLY ANTAL (Bercaeli). Született 1780 Bércéi (Nógrád vm.). A polgári életből került a testőrséghez, hol csupán 1801 április 1-től 1801 augusztus 6-ig szolgált Nógrád vármegye ajánlatára, mikor is leköszönt. Meghalt 1832 előtt. (Adománylevél 1734. A gárdista, B. Mihály és Bábonyi Balogh Klára fia, az 1754/5'5-ben Nógrád vm. igazolt B. (de eadem) István unokája.) 104. BERCZELLY ISTVÁN (Berczeli). Született 1773 Bércéi (Nógrád vm.). A polgári életből került a testőrséghez, hol 1796 január 1-től 1800 augusztus 15-ig szolgált Nógrád vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rangban a 7. (Liechtenstein) huszárezredhez helyeztetett, mely alkalommal 200 forint felszerelési átalányt kapott. Az ezrednél 1800 október 1-től főhadnagy volt, azonban 1804 augusztus 25-én kilépett a szolgálatból. (Nemességi adatok B. Antalnál, kinek testvérbátyja.) 105. BERECZKY JÁNOS. Született 1783 Bártfa (Sáros vm.). Előzőleg 9 hónapon át főhadnagy a nemesi felkelő seregben. A testőrségnél 1802 július 1-től 3804 szeptember 1-ig szolgált Sáros vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1803-ban beosztva, a Laxenburgba szolgálattételre kivezényelt gárdisták közé. A gárdától főhadnagyi rangban a 61. (Saint-Julien) gyalogezredhez került, hol 1810-ben II. százados, 1811-ben pedig már I. kapitány a 2. (József fhg) huszárezredben. 1823 március 16-tól nyugállományba vonult. A szabadságharcban 1848-ban, rövid ideig sárosvármegyei nemzetőrőrnagy volt. Meghalt 1861 április 30-án Bártfán. (A család nemessége 1754/55-ben igazolva Sáros vm.) 106. BERETVÁS PÉTER. Született 1826 január 31-én Nagykőrös (Pest vm.). 1843 november 11-től hadapródaltüzér az 5. tábori tüzérezredben. A testőrségnél 1844 május 1-től 1847 február 15-ig szolgált Pest vármegye ajánlatára, mikoris leköszönt. A szabadságharcban, 1848 szeptember 1-én hadnagy, 1848 október 16-án főhadnagy a 13. (Hunyady) huszárezredben és Brucknál (1848 okt 9.) meg is sebesült. A világosi fegyverletétel (1849 aug. 13.) után Aradon 1850 március 8-án halálra, illetve kegyelem útján 5 évi várfogságra ítélve raboskodott 1851 február 22-ig ugyancsak Aradon, mikoris szabadlábra került. Utóbb nagykőrösi városi tanácsos, majd 1898-ig kataszteri központi felügyelő. Meghalt 1908 (augusztusában Gyöngyösön (Heves vm.). (Címeresnemeslevél 1667 május 19. A gárdista, B. Lajos (1797—1884) és Gubódy Zsuzsanna fia, B. Péter (1770—1834) és Molnár Zsuzsanna
