A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
507 124. herceg ODESCALCHI VIKTOR. Született 1833 július 27-én Meidling (A.-Austria). Hadapród volt 1849 október 7-től az 1. dragonyosezredben. 1849 október 24-től alhadnagy a 4. dragonyosezredben, majd 1853 január 17-től főhadnagy a 2. vértes lovasezredben. 1857 augusztus 30-tól cs. kir. kamarás, 1858 július 1-én 11= kapitány. Áthelyezve 1858 augusztus 1-én a 4. vértes lovasezredhez, 1S61 július 1-én I. kapitány és 1863 december 10-től címzetes őrnagy. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1869 február 1-ón vétetett fel, ahol 1877 május 1-től testőralőrmester, 1878 május 1-től tényleges őrnagy és testőrőrmester. Meghalt 1880 július 20-án Reichenau. (Honfiúsítás 1751 április 6. A gárdista, hg. O. Ince (1778—1833) és gr. Zichy-Ferraris Henriette (1800—1852) fia, hg. O. Boldizsár (1748—1810) és hg. Giustiniani Katalin unokája. A gárdista arcképe, Csergheő Ervin ny. alezredes úr, Sashalom birtokában.) 125. gróf PÁLFFY ANDRÁS (Erdődi). Született 1839 augusztus 14-én Lodi (Lombardia). Katonai pályáját a 9. ulánusezrednél kezdte 1856 március 28-án mint hadapród. 1856 szeptember 30-án II. hadnagy, 1858 július 30-án I. hadnagy, 1859 április 30-án pedig főhadnagy a 10. huszárezredben. 1861 január 20-án III. oszt. porosz vörössasrendet kapott. 1862 március 1-től II. kapitány a 12. huszárezredben. 1863 január 10-től cs. kir. kamarás. 1865 december 21-től I. kapitány a 4. huszárezredben, beosztva Rudolf fhg. trónörökös mellé. 1867 június 1-től létszámfeletti őrnagy a 6. huszárezredben. 1869 november 16-tól alezredes, 1873 április 17-én Lipót-rend lg. keresztet kapott és 1874 október 9-töl ezredes. Midőn 1877 augusztus 1-én kivált Rudolf fhg. udvartartásából, megkapta a Szt. István-rend kiskerésztjét. 1880 november 1-én tábornok, majd 1881 április 13-tól Rudolf fhg. udvarmestere és v. b. t. t. 1881 szeptember 3-tól a Lipót-rend nagykeresztese. A magyar királyi nemesi testőrségnél 1885 január 1-től testőrfőhadnagy, 1886 október 24-én altábornagy, 1887 december 3-tól pedig a testőrség harmadik kapitánya. 1894 november 1-től lovassági tábornok, 1898 december 12-től az I. oszt. vaskoronarend tulajdonosa. Meghalt 1902 április 14-én Wien. (Magyar grófi rang 1634 február 13. A gárdista, gr. P. János-Károly (1797—1870) cs. kir. kamarás és gr. Erdődy Amália (1800—1867) fia gr. P. Rudolf (1750—1803) és gr. Kolowrat-Krakowsky Antónia (1763—1842) unokája, gr. P. Rudolf (1719—1768) és gr. Kaunitz Eleonóra szépunokája, gr. P. Lipót (1681—1720) és gr. I)e Souches-Ratuit M. Antónia dédunokája. A gárdakapitány olajfestményű arcképe a Magy. kir. Testőrség parancsnoksága Bpest, birtokában.) 126. gróf PÁLFFY EMIL (Erdődi). Született 1837 április 24-én Horodenka (Galicia). Hadapród volt 1854 augusztus 30-tól az 5. határőrgyalogezredben. 1854 szeptember 5-től II. hadnagy a 34. gyalogezredben. Áthelyezve 1857 január 1-én az 5. vértes lovasezredhez 1858 január 4-én I. hadnagy. 1858 február 28-án a 9. huszárezredhez került és itt lett 1858 március 1-én főhadnagy, majd
