A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - K. László József: Mozzanatok a magyar nemes testőrök életéből
45 ragtól pirosló arccal hallgatta végig a parancs kihirdetését, s az első percben tisztában volt vele, hogy ez a fenyítés, ez a megszégyenítés sokkal több annál, amit a nemesi öntudat, az úri büszkeség elbír. A tényállás következményeit levonva, azonnal beadta tehát lemondását, s két nappal azután, bizonyára pénz nélkül, tervek nélkül, de a porondról győztesen távozó bajvívó önelégültségével vágta be maga mögött a gárdapalota kapuját. A bécsi tőkések testőreinkkel kötött uzsoraüzleteinek volt egy különösen veszedelmes válfaja, mely a nemes úrfi erkölcsi ellenállóerejét igen erős próbára tette, s a könnyelmű fiatalembernek könnyen vesztét okozhatta. Az uzsorás u. i. sokszor zálogot kívánt. Ilyen esetekben a megszorult testőr könnyen engedett a kísértéseknek, s mivel maga megfelelő értéktárgyakkal nem rendelkezett, — abban a reményben, hogy úgyis hamarosan visszaválthatja őket, — a gondjaira bízott kincstári értéktárgyakat adta át a hitelezőnek. Ezek között az értéktárgyak között különösen a dolmány és a mente ezüst pitykegombjai játszottak nagy szerepet, s a szemlét tartó tábornoknak bizony gyakran kellett megállapítania, hogy a díszes testőrruha zsinórzatára az eredeti ezüstgombok helyébe értéktelen, silány rézgombok vannak felvarrva. A bejegyzésekből azonban meg lehet állapítani, hogy a nemes úrfiak egy részét a testőrélet, a katonai fegyelem erkölcsi szempontból is előnyösen átformálta, belőlük, ha kezdetben meggondolatlanok voltak is, pár esztendő alatt beosztó, takarékos ifjakat nevelt. Nagyon kicsiny volt azoknak a száma, akiknek javíthatatlanság miatt (amint a hivatalos stilizálás mondja, „wegen incorri'giblen Hang zum leichtsinnigen Schuldenmachen“) meg kellett válniok a szolgálattól. A testőrök szellemi műveltsége, iskolai végzettsége a korviszonyoknak és az egyesek életkorának általában megfelelő. A minősítvényi táblázatoknak abban a rovatában, amely az erre vonatkozó bejegyzéseknek van fenntartva, rendesen ez a sablonos bejegyzés olvasható: „Scholastica“ vagy „Studia ordinaria“, a rendes tanulmányok. Kétségtelen, hogy ez a kifejezés az ú. n. gimnáziumi végzettséget akarja jelenteni, azoknak) a tanulmányoknak a befejezettségét, amelyek a közszolgálati pályákon való elhelyezkedés legelső feltételei voltak s alapszínét adták meg a nemes- ember műveltségének. 1774-ben a Bécsben szolgáló 55 gárdista közül 45-nek a minősítvényében szerepel az említett „studia ordinaria“ kifejezés. Olyan, aki nem tud felmutatni gimnáziumi végzettséget, kettő van az 55 között. Magasabb tanulmányokat, a bejegyzések szerint, négy ifjú végzett. Ezek közül háromnak a hazai jogban (jura patriae), egynek pedig a világ- történelemben (história universalis) voltak igazolt szakismeretei. Hogy azokban a közműveltségi tárgyakban, amelyeknek az egykorú középiskolai tanítás terve helyet még alig juttatott (mint a történelem, a földrajz, a mathematikai és természettudományok), a testőrök átlag épp oly tájékozatlanok voltak, mint otthon maradt kortársaik, az az elmondottakból önként következik. Ezekért a hiányokért azonban a magyar nemes ifjút felelősség természetesen nem terhelheti. Pótlásuk érdekében a testőrök nagy többsége Bécsben megtette a tőle telhetőt, s tanulmányaiban átlagosan igen szép eredményt ért el. A gyakorlati és ügyességi tárgyak iránt a XVIII. századi ifjúság általában még kevés érdeklődést mutatott. Jellemző p. o., hogy a lovag-
