A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
377 és a gárdánál halt meg 1832 augusztus 28-án Wieuibeu. (Címeresnemeslevél 1587 december 22. A család egyik ága 1888 március 18-tól CSATAY. A gárdista, T. János (1766—1838) és nemes Majt- hányi Róza fia, az 1754/55-ben Sáros vm. igazolt T. Sámuel és Heidenreich Zsuzsanna (fl755) unokája.) 1212. TU CHIN SZK Y MIHÁLY (Tuchinai). Született 1733 Tuchina (Trencsén vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Trencsén vármegye ajánlatára, hol 1760 augusztus 6-tól 1764 szeptember 7-ig szolgált, mikoris leköszönt. Ez idő alatt 1764-ben beosztva a pozsonyi országgyűlés tartamára kirendelt testőrkülönítménybe (Címeresnemeslevél 1544. A gárdista, az 1736-ban Trencsén Ami. igazolt T. Zsigmond fia.) 1213. TURCHÁNYI GYÖRGY (Turcsányi és Tereszty énfalvi). Született 1776 július 8 Egyházszeg (Nyitra vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Trencsén vármegye ajánlására, hol 1797 június 14-től 1799 január 25-ig szolgált, mikoris leköszönt. Meghalt 1858 január 23-án Egyházszegen. (Adománylevél 1365. A gárdista, az 1754/55-ben Nyitra vm. igazolt T. László (fl774) és Majthényi Róza (J1800) fia.) 1214. TURCHÁNYI VILMOS (Turcsányi és Tereszty énfalvi). Született 1825 május 11-én Malomszeg (Nyitra vm.). Előzőleg joggyakornok, majd 1845 november 5-től hadapród a 2. (Sándor) gyalogezredben. A testőrséghez 1846 május 1-én vétetett fel Nyitra vármegye ajánlására. Szolgálata alatt 1848-ban beosztva a pozsonyi országgyűlés berekesztésére megjelenő király mellé kirendelt testőrkülönítménybe. 1848 július 15-én szabadságra távozott Malomszegre, honnan már nem tért vissza a gárdához. A szabadságharcban a magyar hadügyminiszter 1848 október 16-án kinevezte főhadnaggyá a 39. zászlóaljhoz, utóbb pedig 1849 január 1-én azonos rangban az 52. gyalogezred 3. zászlóaljához, azonban egyik csapattesthez sem vonult be. Ellenben a budai cs. kir. központi bizottság, a gárdától történt távozása és kiválása körülményeinek tisztázása végett, vizsgálatot indított ellene. 1849 április 10-én megkereste a testőrparancsnokságot, felvilágosítást kérve, T. politikai és szolgálati magatartásáról, minthogy kihallgatásakor azt vallotta, hogy 1848 szeptember 15-ig, illetve október 31-ig szabadságon volt, melynek leteltével a határ elzárása miatt nem tudott jelentkezni a gárdánál. Vallomását a testőrparancsnokság a küldött értesítésében megerősítette kiemelvén, hogy egész szolgálati ideje alatt kifogástalan magaviseletű és politikailag megbízható testőr volt, aki atyja elhalálozása alkalmából 2 havi, utóbb még 6 héttel meghosszabbított szabadságot kapott és a testőrségi állománykimutatásban még most is mint „távollévő“ van nyilvántartva. így a lefolytatott vizsgálat T. felmentésével végződött és 1850 február 28-án a gárda kiutalta visszatartott hátralékos fizetését. Majd 1850 április 30-án T. bemutatván a pesti haditörvényszék 1850 február 8-án kelt felmentő határozatát, mint főhadnagy 1846 május 1-i ranggal a 7. (Prochaska), onnan pedig a 43. (Geppert) gyalogezredhez
