A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
374 bízva az erődítések lerombolásával. Végül Szegedre küldetett, a kormány- akkori székhelyének megerősítésére, mely munkálatokhoz még hozzá is fogott. Az utolsó napokban ott volt Világosnál és a fegyverletétel után, 1849 október 6-án vértanúhalált halt Aradon. '(A gárdista, T. Ignác (sz. 1769 Pest, fl845) és Khorher Franciska fia, T. József (sz. 1741 Kőszeg, fl801) és Koczor Klára unokája, T. György (1702—1746) szépunokája, az 1720-ban adománylevelet nyert T. Mihály dédunokája.) 1201. TÖRÖK ISTVÁN. Született 1755 Vatta (Borsod vm.). 1774 május 30-tól önköltséges hadapród, majd 1774 június 1-től káplár, végül 1779 július 1-től őrmester a 37. (Siskovics) gyalogezred 1. gránátos zászlóaljában. A testőrségnél 1783 február 19-től 1791 december 31-ig szolgált, Heves vármegye ajánlására. Ez idő alatt 1784-ben a csehországi táborba vezényelve, majd 1790- 'ben beosztva a Lipót fhg. kíséretére Pozsonyba, 1791-ben pedig a prágai koronázásra kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától 17 évi katonai és gárdái szolgálata után, II. kapitányi ranggal és évi 400 forint ellátással nyugállományba vonult. (Címeresnemeslevél 1658 augusztus 1. A gárdista, az 1754/55-ben Borsod vm. igazolt és a vármegyétől nyert nemesi bizonyságlevél alapján 1760-ban Heves vm. kihirdetett T. István fia, T. János unokája.) 1202. TÖRÖK JÁNOS. Született 1760 Kurtapatak (Háromszék). 1778 március 24-től hadapród a 32. (Gyulay Sámuel) gyalogezredben. A testőrségnél 1783 augusztus 20-tól 1787 október 31-ig szolgált Erdélyből. Ez idő alatt 1784-ben a csehországi táborba volt vezényelve. A gárdától a török háború alkalmával 1787 szeptember 17-én alhadnagyi rangban a 11. (székelyhatárőr) huszárezredhez helyeztetvén, 1788 március 1-én főhadnagy lett. A hadjárat folyamán, minthogy kézitusában felbukott lovával, hősi halált halt. (A család nemessége 1786 június 19-én a legf. helyen igazolva.) 1203. TÖRÖK, LAJOS (Csikszentdomokosi). Született 1814 Váncsod (Bihar vm.). 1831 július 21-től hadapród volt a 37. (Máriássy) gyalogezredben. A testőrségnél 1836 június 1-től 1840 május 1-ig szolgált Bihar vármegye ajánlására és ez idő alatt 1838-ban beosztva a milánói koronázási ünnepségekre kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától alhadnagyi rangban a 2. (Schwarzenberg) ulánusezredhez került, azonban már 1840 október 31-én rangfentartás nélkül leköszönt. A szabadságharcban 1848-ban biharvármegyei nemzetőrszázados, majd még ez évben ugyancsak százados az 55. zászlóaljnál és Erdélyben harcolt. A verestoronyi ütközet (1849 július 21.) után Törökországba, onnan pedig Amerikába menekült és csak 1857-ben tért haza. Meghalt 1870 október 21-én Váncsodon. (A család, a csikszéki rendi jkvk szerint 1702-ben a székely lófőrendhez tartozott. A gárdista, T. István fia.)
