A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
316 november 29-ig szolgált. Ez idő alatt beosztva 1772-ben és 1773-ban a pozsonyi, 1774-ben a milánói, majd 1776-ban, 1777-ben és 1779-ben újból a pozsonyi testőrkülönítménybe. 1781-ben a csehországi táborba vezényelve. 1783-ban futár Párisba, majd 1785-ben Brüsselen keresztül, ismét Párisba küldetett. 1790-ben a magyar szt. koronát kísérő 6 testőr egyike. 1791-ben beosztva a nádor mellé kirendelt testőrkülönítménybe és ez évben tizenkilenc évi gárdái szolgálat után, II. kapitányi ranggal és évi 300 forint ellátással, nyugállományba vonult. Nyugdíja 1792 január 10-én felemeltetett évi 400 forintra. (A gárdista, az 1759 május 17-én osztrák tartományi nemességet kapott R. Ferenc, 1765 április 15-én magyar címeresnemeslevelet és előnevet nyert gyermekeinek egyike. A család nemessége 1766-ban kihirdetve Moson vm.) 983. REICHENHALL JÁNOS-SÁMUEL. Született 1759 Beszterce (Erdély). 1778 január 15-től hadapród, majd 1779 február 21-től zászlós volt az 57. (Colloredo-Waldsee József) gyalogezredben. A testőrséghez 1783 március 7-én vétetett fel Erdélyből és még ez évben kivezényelve a csehországi táborba. Belépése után fel- szólíttatott nemességének igazolására. Erre bemutatta a család erdélyi szász nemes voltáról Segesvár város által kiállított bizonyságlevelet, melyet azonban a gárdánál nemességigazolásul nem fogadtak el. Ezért 1783 október 7-én Wienből azzal a kérelemmel fordult az erdélyi guberniumhoz, hogy miután családjának nemeslevele, valamint nemességét igazoló egyéb okmányai mind elvesztek, tegyen a gubernium olyértelmű felterjesztést, hogy az uralkodó a már bemutatott bizonyságlevelet kegyelemből fogadja el igazolásnak, mely kérelmének helyt is adtak. Szolgálata alatt 1787-ben beosztva a József császár németalföldi útjára kirendelt testőrkíséretbe. A török háború alkalmával, 1787 szeptember 17-én alhadnagyi rangban a 34. (Esterházy Antal) gyalogezredhez helyeztetett, hol a pótkeretnél 1788 április 17-én főhadnagy lett. Már százados volt, mikor 1797-ben leköszönt rangjáról. 984. REINPRECHT IGNÁC (Uhrini). Született 1740 Oggau (Sopron vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez 1761 szeptember 13-án Sopron vármegye ajánlatára. Szolgálata megkezdése alkalmával nemességét társai kétségbevonták, miért is annak kétségtelen voltát külön parancsban hozták a gárdisták tudomására, 1768-ban a Komáromban megüresedett sóbeváltóhivatalnoki, majd 1769-ben a veszprémi postamesteri állásért folyamodott, azonban mindkét esetben sikertelenül. 1771 április 8-án távozott a gárdától és ekkor bródi sóhivatali ellenőr lett 300 forint fizetéssel és 200 forint gárdái nyugdíjjal. Ezenkívül még 200 forint felszerelési átalányt is kapott. Utóbb postamester volt EgerbeD. (Címeresnemeslevól 1628 október 14. A gárdista, az 1754—55-ben Sopron vm. igazolt R. György fia.) 985. RÉPÁSY MIHÁLY. Született 1801 Kemecse (Szabolcs vm.). Katonai pályáját 1817-ben a 3. (Knezevich, utóbb Minutilló) dragonyosezredben kezdte, hol 1820 április 24-étn hadapród, 1820 október 6-án káplár, 1821 június 16-án őrmester,
