A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
281 847. gróf PÁLFFY II. JÁNOS (Erdőd!). Született 1744 október 28 Vöröskő (Pozsony vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Pozsony vármegye ajánlatára, hol 1760 június 1-től 1764 február 8-ig szolgált. A gárdától II. kapitányi rangban az 52. (Károlyi) gyalogezredhez helyeztetett, honnan őrnagyi ranggal vonult nyugállományba. Meghalt 1794 február 22. (Nemességi adatok gr. P. I. Jánosnál. A gárdista, gr. P. Rudolf (1719—1768) és gr. Kaunitz Eleonóra fia, gr. P. Lipót (1681—1720) és gr. De Souches-Ratuit M. Antónia unokája, gr. P. Miklós (1657—1782) nádor és br. Weichs Katalin szépunokája.) 848. gróf PÁLFFY I. LIPÓT (Erdődi). Született 1716 december 14 Wien. Külön királyi decretummal 1734 január 13-án ezredessé kinevezve, engedélyt nyert egy magyar gyalogezred (utóbb 19.) felállítására, melynél egyidejűleg ezredparancsnok, majd 1742—45 mint 1741 július 26-án kinevezett tábornok szolgált Bajorországban. 1751 július 12-én altábornagy, 1754 június 29-én tüzérségi tábornok, 1758 július 26-án koronaőr és szeptember 15-én v. b. t. t. 1759- től cs. kir. kamarás, 1760 október 9-én pedig tábornagy. 1760 június 1-től 1762 június 30-ig a testőrség első kapitánya volt. Ekkor helyét a legfelsőbb óhajra átengedve gr. Esterházy Miklósnak, megvált a gárdától és 1763 március 8-tól magyarországi főhadparancsnok lett. 1765 január 28-tól a Szt. István-rend nagykeresztese, egyébként örökös pozsonyi főispán és várkapitány. Meghalt 1773 április 9-én Pozsonyban. (Nemességi adatok gr. P. I. Jánosnál. A testőrkapitány — ki gr. P. Miklós kancellár testvére — gr. P. Lipót (1681—1720) és gr. De Souches-Ratuit M. Antónia fia. A testőrkapitány olajfestményű arckiépe, a M. kir. Testőrség parancsnoksága, Bpest birtokában.) 849. gróf PÁLFFY II. LIPÓT (Erdődi). Született 1764 június 24 Pozsony. Katonai pályáját a 6. (Jacque- min vagy Schackmin) vértesezrednél kezdte, hol 1779 január 6-tól alhadnagy, 1785 június 1-től főhadnagy volt, majd 1787 szeptember 27-től II. kapitány, 1790 szeptember 25-től pedig már őrnagy a 4. (Graeven) huszárezredben. A testőrségnél 1790 október 26-tól 1791 november 21-ig mint I. testőrőrmester szolgált. Ez idő alatt 1790-ben a Lipót fhg kíséretére Po- zsonyba kivezényelt, majd 1791-ben a nádor mellé Budára kirendelt testőrkülönítmény parancsnoka. A gárdától a nádor környezetébe, onnan pedig 1792-ben a 4. (Kavanagh) vértes lovasezredhez került, hol 1793-ban alezredes. Harcolt az ez évi francia hadjáratban és 1796 ban ezredes^ lett. 1799-ben tábornok és 1810-ben mint dandárparancsnok vonult nyugállományba. 1816-tól v. b. t. t., 1822-től pozsonyi főispán és örökös pozsonyi várkapitány. Meghalt 1825 február 24-én Pozsonyban. (Nemességi adatok gr. P. I. Jánosnál. A gárdista, gr. P. Lipót (1739—1799) és gr. Daun Teréz fia, gr. P. Lipót (1716—1773) teetőrkapi- tány és gr. Waldstein Jozefa unokája.)
