A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

204

Született 1780 Tolcsva (Zemplén vm.). 1798-ban káplár a nemesi felkelő seregben, 1799 január 23-tól pedig önköltséges hadapród, majd

1799 október 24-től zászlós az 51. (Splényi) gyalogezredben. A testőrségnél

1800 február 1-től 1801 április 11-ig szolgált Zemplén vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rangban került vissza ezredéhez, hol 1803-ban főhadnagy, 1804-ben II. százados. 1805-ben kitüntetvén magát Caldierónál (okt. 30.), 1808 március 1-én Mária Terézia-rend lg. keresztet kapott1 és I. százados lett. Utóbb elesett Aspernnél 1809 május 22-én.

(A K. Jakab kassai polgárnak adományozott címeresnemeslevelet kih. 1690 szeptember 12-én Abaúj vm. A család Zemplén vm.-ben, Mész- pesten volt birtokos.)

556. KASZAP IMRE (Jobbágyi).

Született 1779 Dögé (Szabolcs vm.). 1799 május 8-tól hadapród, majd 1799 október 24-től zászlós az 51. (Splényi) gyalogezredben. A test- őrségnél 1800 december 1-től 1805 november 30-ig szolgált Szabolcs vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1803-ban beosztva a Laxenburgba szolgálattételre kivezényelt testőrök közé. A gárdától alhadnagyi rangban a 19. (Alvinczy) gyalogezredhez helyeztetett, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. 1816 április 8-án végrendelkezett Dögén.

(Címeresnemeslevél 1649 május 18.)

557. KASZAP NÉP. JANOS (Jobbágyi).

Született 1817 február 16-án Pásztó (Heves vm.). 1833 szeptember 10-től altüzér, 1834 február Ilitől tüzér az 5. tábori tüzérezredben, hol 1837-ben már alhadnagy lett. A testőrségnél 1839 május 1-től ,1844 április 30-ig, az utolsó évben mint al II. testőrőrmester szolgált Nógrád vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1840-ben beosztva a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülönítmónybe. A gárdától a 4. (Sándor) huszárezredhez került, hol még 1848-ban is főhadnagy volt. A szabadságharcban a horvátok ellen küzdött. A pákozdi csata (1848 szept. 29.) után megbízást kapott a 17. (Bocskay) huszárezred alakítására és felszerelésére. Az ezredben eleinte kapitány, majd 1849 január 16-tól őrnagy. Harcolt Isaszegnél (1849 ápr. 6.), Budavár bevételénél (1849 máj. 21.), valamint a zsigárdi (1849 jún. 16.), a peredi (1849 jún. 20—21.) és a komáromi (1849 júl. 2.) csatákban. A zsigárdi ütközet után visszavonuló magyar sereg megmentése, úgyszólván kizárólag az ő érdeme. A II. hadtesttel Komárom várába került, hol letéve a fegyvert (1849 szept. 27.) szabadon távozott. Az újonnan felállított honvédségnél 1869 július 31-én őrnagy és az 51. zászlóalj parancsnoka lett. Meghalt 1880 januárjában Losoncon.

(Nemességi adatok K. Imrénél. K. János, valamint fiai Pál, János (a gárdista) és Benedek, 1829-ben igazolták nemességüket Heves vm.)

558. KÁSZONYI ANTAL (Deési).

Született 1740 Deés (Doboka vm.). A polgári életből került a test- őrséghez Erdélyből 1761 október 1-én. Szolgálata alatt 1766-ban a szamos555. KAROVE LÁSZLÓ.

i Dr. J. Hirtenfeld: Der Militär M. There&ien Orden 817., 1745.