A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

185

(Nemességi adatok H. Bálintnál. A gárdista, H. Ignác (1762—1813) és Pázmándy Ágnes (1765—1822) fia, H. János (f 1781. e.) és Horváth. Erzse unokája, a Sopron vm. 1748. évi nemesi bizonyságlevele alapján Fejér vm. 1750-ben kihirdetett és az 1754/5 évi összeíráskor igazolt H, János szépunokája.)

477. báró HUSZÁR KÁROLY.

Született 1830 május 28 Wien. Hadapród volt a 60. (Wasa) gyalogezredben. A testőrségnél 1848 augusztus 1-től 1849 január 6-ig szolgált Pozsony vármegye ajánlatára. A gárdától, saját kérelmére, alhadnagyi rangban a 17. (Hohenlohe-Langenburg) gyalogezredhez került. 1850-től főhadnagy az 54. (Hessen), majd 1852-től a 6. (Coronini-Cronberg) gyalogezredben, hol 1855-ben II. százados, 1856-ban I. százados. Áthelyezve 1860-ban a 23. (Ajroldi) gyalogezredhez, onnan pedig 1863-tól beosztva a magyar koronaőrséghez, melynek 1871-ig parancsnoka volt.

(Nemességi adatok hr. H. Istvánnál, kinek testvére.)

478. báró HUSZÁR LAJOS (Kövesdi).

Született 1813 Kapjon (Doboka vm.). 1829 szeptember 1-től a mérnökkari akadémia növendéke. A testőrségnél 1831 szeptember 1-től 1836 június 30-ig szolgált Erdélyből, mikor is leköszönt. A szabadságharcban, 1848 szeptember 11-től, István nádor kinevezte nemzetőrőrnaggyá Kraszna vármegyébe. Utóbb vármegyei főpénztárnok.

(A gárdista, br. H. József (f 1838) és gr. Mikes Mária (1791—1864) fia, br. H. József ée gr. Mikes Klára unokája, a HUSZÁR névváltoztatással 1728 július 12-én magyar bárói rangot nyert Kövesdi BOÉR József és gr. Haller Borbála szépunokája.)

479. HUSZTHY SÁNDOR (Tegenyei).

Született 1736 Tegenye (Ung vm.). 1756-ban ügyvéd volt, majd a hétéves háború (1756—1763) alatt 1758-ban zászlós, 1760 február 11-én alhadnagy, végül 1760 április 1-től pedig főhadnagy a 6. (Pálffy Rudolf) huszárezredben. A háború folyamán meg is sebesült. A testőrséghez 1760 június 1-én került mint II. testőrőrmester. Azonban 1761 március 25-én leköszönt és április 1-től már újból régi ezredéhez helyeztetett, hol ez alkalommal 1767-ig szolgált. Ekkor elhagyván a hadsereget, 1767 augusztus 11-én kineveztetett a tiszáninneni kerületi táblához létszámfeletti, de szavazati joggal rendelkező bírónak, évi 300 forint fizetéssel. Behatóan foglalkozott a folyamszabályozási kérdésekkel és a Tisza, Labore, Bodrog, Latorca, valamint az Ung folyók hajózhatóvá tétele körül kifejtett eredményes munkásságáért 1775 augusztus Ilién kir. tanácsos lett. Fennmaradt egy, még huszárfőhadnagy korában írt, 80 kéziratos oldalra terjedő, 19 fejezetre osztott latin nyelvű katonai műve: „Hussarus Cam- pestris seu Levis Armatúráé Miles in Compendio“.

(A család nemessége 1812 november 4-én a legf. helyen igazolva. A gárdista, az 1754/55-ben Ung. vm. igazolt H. István utóbb egri jogtanár és író, Ung és Heves vm. táblabíró és Stepán Mária fia, a 41 évig katonai szolgálatot teljesített és 1689 július 10-én címeresnemeslevelet nyert H. Ferenc unokája.)