A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - A magyar nemes testőrség összefoglaló története
19 vátországból felvett gárdista még előbb elhagyta a testőrséget, mint a honvédseregbe lépők. A gárda wieni palotáját az 1849-ben felállított cs. kir. csendőrtestőr- ség (Leibgarde Gendarmerie) rövidesen elfoglalta, a magyar nemes testőrség közel évszázados, tulajdonképpen már 1849 július 19-én feloszlott intézményének végül csupán tisztekből álló keretét pedig, az 1849 november 12-én kiadott császári rendelet szüntette meg. A gárda formaruhái: Vörös nadrág; rókaprémmel, kettős ezüst gombbal és sújtással, valamint rojtokkal és ezüst varratokkal ékesített dolmány és mente; ezüst szegélyű zöld öv; sárga csizma; magyaros vörös föveg toliforgatóval. A formaruhát panyókán viselt tigrisbőr s ugyancsak a vállon átvetett, széles ezüstszegélyű, sárga csattal díszített katonai öv egészíti ki. A csaton a császári sas, mellén a magyar címerrel.1 Fegyverzet: karabély2 és ezüst kard. A lovakat (melyek csakis fehérek, illetve szürkék lehettek) moldvai módra, ezüst cafrangok díszítik. Az ezüstrojtos, zöld lótakarón dúsan kihímezve a formaruha csatját díszítő császári sas. A köznapi formaruha pedig a következő volt: vörös nadrág; fehér dolmány; fekete prémmel díszített, egyszerű fehér gombos, ezüst és zöld selyemszálakból font kettős zsinórzatú fehér mente; zöld öv; toliforgós vörös föveg. 1 A csatokra eredetileg annak a vármegyének címere került volna, melynek ajánlására az illető testőr felvétetett. Ezt azonban mellőzni kellett, mert a gárda alapításának évében, még több vármegyének nem volt címere. 2 1766-ban használaton kívül helyezve. 2*
