A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

156

gyalogezredben. A testőrségnél 1818 október 1-től 1823 szeptember 30-ig szolgált Bars vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1820-ban beosztva a Raj- oer fhg. házassága alkalmából kirendelt prágai testőrkülönítménybe. A gárdától alhadnagyi rangban a 62. (Wacquant-Geozelles) gyalogezredhez osztatott be, de már 1824 október 16-tól nyugállományba vonult.

(A család nemessége 1754/55-ben igazolva Bars vm.)

365. GALL LÁSZLÓ.

Született 1810 január 18 Nagykőrös (Pest vm.). 1828 január 30-tól önköltséges hadapród a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. A testőrségnél 1830 január 1-től 1833 szeptember 15-ig szolgált Pest vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rangban a 39. (Dom Miguel) gyalogezredhez került, hol 1835-ben főhadnagy, 1845-ben II. százados, 1848-ban pedig I. százados és Arad város díszpolgára. A szabadságharcban eleinte őrnagy, majd 1848 november 16-tól alezredes a nemzetőrségnél Aradon. Harcolt a mócok ellen, majd Perczel tábornok bácskai hadtestében 1849 április 1-től ezredes és hadosztályparancsnok, végül a X. hadtestben tábornok. A temesvári csatában (1849 aug. 9.) súlyosan megsebesült és sérüléseibe utóbb, 1850 február 25-én bele is halt.

'(Címeresnemeslevél 1632. A gárdista, G. István (1767—1822) senator és Inárcsi Farkas Éva (f 1853) fia, G. Gergely és Gál Erzsébet unokája, G. Gergely és Varga Éva szépunokája.)

366. GAÁL SÁMUEL (Dálnoki).

Született 1804 Dálnok (Háromszék). Eleinte 1822 március 16-tól hadapród a 31. (Miksa-József) gyalogezredben. A testőrségnél 1823 június 1-től 1828 május 31-ig szolgált Erdélyből. A gárdától a 2. (Ferenc fhg.) vértes lovasezredhez került, hol 1829-ben alhadnagy, 1830-ban főhadnagy, 1837—40 pedig II. kapitány volt.

(Címeresnemeslevél 1644 január 13. A G. de Dálnok család nemessége 1786 június 19-én a legf. helyen igazolva. A gárdista, G. Mózes fia.)

367. GÁNYI FERENC (Felcsúthi).

Született 1742 Székesfehérvár. 1759 november 20-tól önköltséges hadapród, majd 1760 június 1-től káplár az 1. (Császár) huszárezredben és résztvett a hétéves (1756—63) háborúban. A testőrségnél elsőízben 1774 december 1-től szolgált Fejér vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1777-ben és 1778-ban beosztva a pozsonyi testőrkülönítménybe. Még ugyancsak 1778-ban egyike a József császárt a porosz háborúba kisérő testőröknek és az első négy futárnak. A gárdától 1778 december 1-én főhadnagyi rangban újból az 1. huszárezredhez helyeztetett és ez alkalommal 200 forint felszerelési átalányt kapott. Innen 1782 július 1-én átlépett a 4. (Graeven) huszárezredbe. Majd 1786 február 3-tól ismét a gárdához került, Koront- hály József testőrrel rangot és helyet cserélve. A török háború alkalmával 1787 szeptember 17-én mint harctéri szolgálatra önként jelentkező beosztatott a 11. (székelyhatárőr) huszárezredhez, hol 1787 december 23-áu

II. kapitány lett. A hadjáratban kitűnvén, 1789 október 20-tól I. kapitánnyá lépett elő. Utoljára a francia háborúban küzdött és harctéri sérülései következtében halt el, 1797 március 20-án Pesten. Vitézségét legkifeje-