A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

112

(A gárdista, az 1754/55-ben Sáros vm. igazolt B. István és Pek- lánszky Zsófia fia.)

195. CABALLINI JÓZSEF (Ehrenburgi).

Született 1798 november 25 Wien. Előzőleg a wienerneustadti katonai akadémia növendéke, majd 1817 november 1-től zászlós a 2. (Sándor) gyalogezredben. A testőrségnél Pozsony vármegye ajánlatára 1819 július 1-től 1824 június 30-ig, az utolsó évben mint al IL testőrőrmester szolgált. Ez idő alat 1820-ban beosztva az uralkodó budai utazására kirendelt testőrkíséretbe. A gárdától alhadnagyi rangban a 5. (Sommariva) vértes lovasezredhez helyeztetett és az ezrednél 1825 szeptember 1-én főhadnagy lett. Majd 1830-ban átlépett a 39. (Dom Miguel) gyalogezredbe, hol ez év november 1-től I. százados, 1843 június 1-től pedig őrnagy. A szabadságharcban 1848 júniusától szeptemberig Kis Ernő ezredes alatt a rácok ellen harcolt, azonban október folyamán visszatért a császári hadseregbe. Ez alkalommal újból a 39. gyalogezredhez került és 1848 augusztus 1-től alezredes, 1849 július 27-től pedig ezredes és ezredparancsnok. 1850 július 20-tól tábornok és még ez évben nyugállományba vonult. Meghalt 1873 június 9-én Wien- ben.

(Címeresnemeslevél 1772 szeptember 30; megerősítés 1802 május 7; átírás 1834 április 2.)

196. gróf CHAMARE-HARBUVAL NÉP. JÁNOS.

Született 1765 május 17 Rieka (Kőrös vm.). Hadapród volt a 33. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. Horvátországból került a testőrséghez, hol 1785 június 12-től 1788 február 11-ig szolgált, mikoris leköszönt. 1791-től cs. kir. kamarás. Meghalt 1816 december 23.

(Honfiúsítás 1772 augusztus 17. Kihalt család.)

197. CHERNÉL MIHÁLY (Chernelházi).

Született 1739 Csernelháza (Sopron vm.). A polgári életből került a testőrséghez Pozsony vármegye ajánlatára, hol 1760 június 1-től 1763 április 30-ig szolgált. Az 1762/63 évi hadjárat alkalmával 1762 május 26-án engedélyt nyert, testőrségi beosztásának és javadalmazásának megtartása mellett, a háborúba való részvételre. Ez alkalommal alhadnagyi rangban br. Beck altábornagy parancsőrtisztje lett. 1762 december 14-én a tábori szolgálatra kapott engedélye meghosszabbíttatott, majd 1763 január 10-én az udvari haditanács arról értesítette a testőrséget, hogy végleg a hadra- kelt seregnél marad. Vitéz magatartása elismeréséül 1763 április 30-tól a varasdi Szt. György (utóbbi 6. varasdi) határőrgyalogezredben II. századosi rangot és beosztást kapott. 1767 április 20-án megnősült, feleségül véve Győrben, Gindly Anna-Máriát. Katonai pályáján gyorsan haladt és 1789-ben már tábornok. 1791-ben Ada-Kalét ő adta át a törököknek. 1794- ben altábornagy, 1797-ben pedig nagyszebeni hadosztályparancsnok, majd 1800-ban károlyvárosi és varasdi vezénylőtábornok. Utóbb v. b. t. t. és horvátországi hadparancsnok. Meghalt 1807 február 12 Károlyváros.

• (Adománylevél 1272. A gárdista, az 1754/55-ben Sopron vm. igazolt Ch. György fia, Ch. Ferenc és Matkó Borbála unokája.)