Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Életrajzok
lépett. Az intézetnél mint vegyész, fővegyész és osztályos fővegyész működött és 1929 óta mint igazgató vezeti az intézetet. Számos vegyészeti, közegészségügyi, gazdasági és szociális vonatkozású dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, sok szakelőadást tartott ugyanezekből a tárgykörökből és több nemzetközi kongresszuson, értekezleten vett részt, részben a főváros,, részben a kormányzat megbízásából. Tagja több tudományos szakegyesületnek és hazai szakbizottságnak. ERDÉLYI JENŐ az Anyaggazdasági Intézet igazgatója Született 1885-ben Esztergomban. Tanulmányai elvégzése után 1908-ban lépett a főváros szolgálatába. 1914-ben a mozgósítás első napjától katonai szolgálatot teljesített és 37 havi harctéri szolgálattal szerelt le. A polgármester 1919-ben mint számvevőségi tanácsost megbízta a Központi Anyagszertár ellenőrzésével és az anyagbeszerzés további központosításának előkészítésével. 1933-ban a törvényhatósági bizottság közgyűlése gazdasági főfelügyelővé választotta és a polgár- mester megbízta a Központi Anyagszertár vezetésével. Ebben a minőségben a külföldi anyag- beszerző intézmények tanulmányozása alapján, a különleges magyar viszonyok figyelembe vételével, a kezdetleges Központi Anyagszertárt korszerű központi beszerző intézménnyé szervezte át. Az ő nevéhez fűződik a szakszerűség érvényesítése, amelyet a magángazdaságban bevált, szakszerűen képzett kereskedelmi alkalmazottak munkába állításával biztosított. Az általa lefektetett alapokon fejlődött ki a mai központi anyagbeszerző intézmény : az Anyaggazdasági Intézet. DR MIHALIK GUSZTÁV a Székesfővárosi Házinyomda igazgatója 1894 november 5-én Pesterzsébeten született. Tizennégy éves korában betűszeaó- tanoncnak ment a Franklin-Társulat nyomdájába. Az első világháborúban francia hadifogságba jutott, ahonnan 1920-ban került haza. A Székesfővárosi Házinyomda kötelékébe 1921 december 14-én lépett, ahol előbb mint mesterszedő működött, majd éveken át nyomdai kalkulátor, később pedig főtiszt, illetőleg nyomdai felügyelőként a szedőosztály vezetője volt. Az ostrom után, 1945 január 22-től mint nyomdai főfelügyelő vezette a Házinyomdát és végezte az újjáépítés és szervezés feladatait. 1945 július 1-től a Házinyomda igazgatója. A Budapesti Sokszorosítók Ipartestületének volt elöljárósági és békéltetőbizottsági tagja; Mestervizsgáztató Bizottsági elnök, az Ipartestületi Szék v. elnöke, a Nyomda- és Rokoniparosok Főnökegyesületének alelnöke. A Közös Bértárgyalóbizottság tagja. Az Ideiglenes Intézőbizottságnak volt tagja. A Magyar Bibliophil Társaság választmányi tagja. Évtizedek óta széleskörű nyomdászszakirodalmi munkásságot fejt ki. A Városházi Ellenállási Mozgalom egyik szervezője volt. NADLER HERBERT a Székesfővárosi Állat- és Növénykert igazgatója Született Budapesten 1883 május 13-án. Az elemi iskola négy osztályát Budán, a Győri-úti tanítóképző gyakorlóiskolájában, majd a gimnázium nyolc osztályát a II. kerületi egyetemi főgimnáziumban végezte. Ugyanott tette le az érettségi vizsgát 1901 június 13-án. Legnagyobb szenvedélye már gyermekkorában a természet, főképen az állatvilág volt. Másik nagy szenvedélye a festőművészet. Ez késztette arra, hogy érettségi után életpályát választva, festőművésznek készült és beiratkozott az Andrássy-úti rajztanárképzőbe. 1902 tavaszán azonban otthagyta a főiskolát, elfogadta gyermekkori barátja, gróf Batthyány Ervin ajánlatát és uradalmi számtartója lett vasmegyei birtokán, Bögötén. Ott mint autodidakta tizenhárom évig gazdálkodott. 1914 őszén visszatért Budapestre. Feltűnést keltettek dolgozatai a hazai és külföldi vadászati szaklapokban. Hamarosan nemzetközi tekintély lett a vadászgazdaságban és beválasztották a Párizsban székelő Nemzetközi Vadászati Tanácsba. Vadászati elbeszéléseinek eddig három vaskos kötete jelent meg, mégpedig »Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon« (1926), »Vadásznapok, vadászévek« (1937) és »A Keleti- és Déli-Kárpátokban« (1943) címmel. A Nemzeti Vadászati Védegylet alapítója és 1925 óta ügyvezető alelnöke. 1929 óta a székesfővárosi Állat- és Növénykert igazgatója 1930 óta »A Természet« című népszerű természettudományi havi folyóirat szerkesztője. , 79
