Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Életrajzok
SAJBEN PÁL a Székesfővárosi Csatornázási Művek h. vezérigazgatója. Született Nagytarcsán, 1902 november 9-én. Parasztszüló'k gyermeke. Elemi iskoláinak elvégzése után köművestanoncnak ment és segéddé történt felszabadítása után 1925 április 3-án a székesfőváros szolgálatába lépett. Felszabadulásig a polgármesteri II. ügyosztály kezelése alá tartozó csatornafenntartási kirendeltségnél dolgozott, az egyik legnehezebb fizikai foglalkozási ágban : a csatornajavítási munkálatoknál. A szakszervezeti mozgalomban az 1922. évben kapcsolódott be. 1925-től tagja a Szociáldemokrata Pártnak és egész a mai napig annak gödöllői járási csoportjában tevékenykedik. Pest vármegye törvényhatóságának, a Rákoskeresztúri Nemzeti Bizottságnak és képviselőtestületének tagja, egyúttal a helyi Szociáldemokrata Párt elnöke. Közvetlenül az ostrom előtt szocialista meggyőződéséért menekülni kényszerült. Felszadulás után a szellemi és fizikai dolgozók egyhangú bizalmából a csatornázási intézmények üzemi bizottságának elnökévé választották. E tisztségében kezdte meg L945-ben a csatornajavítási és tisztítási munkálatok megszervezését és állította helyre a munkafegyelmet. Igen tevékeny szerepet játszott a csatornázási intézményeknek önálló vagyonkezelésű művekké történt átszervezésében is. A polgármester érdemei elismeréséül 1946. év március hó 1-én a Csatornázási Művek h. vezér- igazgatójává nevezte ki. ^ DR SZÜTS TIVADAR Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai h. vezérigazgatója \ Ógyallán (Komárom vármegye) született 1901 augusztus 10-én. Középiskoláit a komáromi Benczés-főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. Államtudor. 1919 október 25-én lépett a székesfőváros szolgálatába. 1937-ben a központi számvevőségnél tanácsos lett. 1939-ben a Gyógyfürdőknél igazgató, 1940-ben h. központi igazgató, 1945. évben pedig a polgármester h. vezérigazgatóvá léptette elő. 1946 augusztus óta ebben a minőségben áll az üzem élén. A háború alatt a gyógyfürdők népszerűsítése, forgalmuk fellendítése és pénzügyi egyensúlyuk biztosítása, majd az ostrom alatt a súlyosan megrongált budai fürdők helyreállítása, illetve üzemük megindítása körül működött eredményesen. BAITZ JÓZSEF a Községi Élelmiszerárusitó Üzem vezérigazgatója Született 1892. évben Zbóron, Sáros vármegye. 1912-ben végezte a Ludovika Akadémiát és kinevezték az 1. honvéd huszárezredhez hadnagynak. Az első világháború után 1919 márciusában leszerelt és nyugalomba vonult. Ettől kezdve a kereskedelmi életben tevékenykedett.^ 1924-től 1935-ig a Frigor Hűtőház és Kereskedelmi Rt., majd a.Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Rt. ügyvezető igazgatója, 1935-től kezdve pedig Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme vezérigazgatója. BERECZ BÉLA a Községi Kenyérgyár igazgatója 1907 augusztus 7-én született Mezőtúron. Szülei földmunkások voltak. 12 éves korában péktanonc lett, azóta dolgozik e szakmában. 18 éves korában került a munkásmozgalomba, ami miatt több, mint három évet volt bebörtönözve a népellenes kormányok alatt. A fölszabadulás után nehéz viszonyok között megszervezte a kenyérellátást. Később a Közellátási Kormánybiztosság megalakulásakor Vas Zoltán szakreferense lett. Onnan került a Községi Kenyérgyár vezetői tisztségebe. DR IVÁNKAY JÓZSEF a Községi Lóhúsüzem igazgatója 1906. év május ho 29. napján született Budapesten. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után az 1928. évi május hó 1. napján lépett a székesfőváros szolgálatába. Kerületi elöjárósági szolgálat ytán a szfőv. közjogi, majd a városrendezési ügyosztályba és 1939. évi október hó 1. napjától az előbb említett megbízásáig, illetőleg kinevezéséig a szfőv. közélelmezési ügyosztályába 75
