Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Életrajzok
járultak ahhoz, hogy néhány év múlva a székesfőváros közkórházainak pénzügyi egyensúlya helyreállott. A kórházak és az egészséggondozó intézetek működésére vonatkozó szabályrendeletek elkészítésében tevékenyen résztvett. 1931. évben hivatalos tanulmányúton volt Finn- és Svédországban, valamint Dániában és Norvégiában. 1935., 1937. és 1938. években Angliában tanulmányozta az egészégügyi intézményeket és a közigazgatást, s az ezúton szerzett hasznos tapasztalatait érvényesítette a székesfőváros közigazgatásában. 1939. év elején a II. kér. elöljárósághoz helyezték át. A felszabadulás után ismét a polgármesteri X. ügyosztályba került, előbb mint megbízott ügyosztályvezető, majd 1945 augusztus 28-án a közgyűlés tanácsnokká választotta. 1945. év nyarán miniszterelnöki megbízást kapott, miniszteri biztosi minőségben a nyugatra hurcolt székesfővárosi javak felkutatására és hazahozatalára, majd 1946. év nyarán a pénzügyminiszter megbízta a külföldre vitt magyar javak ügyosztálya helyettes vezetésével és egyben a Frankfurtban működő magyar visszaszolgáltatási bizottság vezetőjévé nevezték ki. E minőségben végzett munkájának fővárosi vonatkozásban is eredménye, hogy a főváros nagy értéket képviselő javakat kapott vissza s azok jelentősen elősegítették a főorvosi intézmények újjáépítését. DR NÉMETHY KÁROLY tanácsnok, a polgármesteri XI. ügyosztály vezetője Budapesten született 1890 szeptember 7-én. 1911-ben lépett a székesfőváros szolgálatába és rövid elöljárósági működés után az akkori szociálpolitikai és kulturális ügyosztályba került. Az első •világháború befejezésével polgármesteri titkárrá választották, majd*ismét a szociálpolitikai és kulturális ügyosztályban szolgált. Egyideig a városrendezési ügyosztályban dolgozott, azután öt éven át a főpolgármesteri hivatal vezetője volt. A közművelődési ügyosztály felállítása óta annak vezető tanácsnoka. Munkásságának idejére esik az új Fővárosi Könyvtár megnyitása, a Fővárosi Képtár megalapítása, az iskolánkívüli népművelés új alapokra fektetése, a Szabad- egyetem megnyitása, a Fővárosi Zenekar életrehívása, a külföldi kulturális kapcsolatok kiépítése stb. Tanulmányutakat tett majdnem egész Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. DR BODNÁR LÁSZLÓ tanácsnok, a polgármesteri XII. ügyosztály vezetője. Született 1897-ben Budapesten. 1915-ben érettségizett. Az első világháborúban 40 hónapig katonai szolgálatot teljesített és mint tartalékos huszárhadnagy szerelt le. A budapesti Műegyetem gépészmérnöki fakultását 1923-ban végezte. 1928-ig az Ericsson Villamossági Rt.-nál volt alkalmazva Stockholmban és Budapesten. 1928-tól 1943-ig a Műegyetem III. gépszerkezettani tanszékén dolgozott mint tanársegéd-, főtárgya az anyagmozgatás és a szállítóberendezések voltak. Ebből a tárgykörből jelentek meg első dolgozatai, — különösen a kábelkotró-mechanikájával kapcsolatban. Ezenkívül a szilárd tüzelőanyagok lepárlása, a lepárlási termékek feldolgozása, a falepárlás foglalkoztatta és elsőnek sikerült olyan gépberendezést szerkesztenie, mely a fűrészpor lepárlását a cseppfolyós melléktermékek kinyerésével és az így nyert faszénpornak motora hajtó anyaggá való brikettezését elvégezte. Különböző szakcikkei és szakmunkái jelentek meg ennek a témakörnek a részletes feldolgozásával. 1945 január óta áll a főváros szolgálatában. 1946 január 25-én választották meg tanácsnoknak és a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztály vezetésével bízták meg. Az ügyosztály munkáján felül a három nagyüzem racionalizálása, a földgáznak Budapestre való felhozatala és a főváros hőenergiájának közületi úton való ellátása alkotja fő feladatkörét. BALOGH GYÖRGY műszaki főtanácsos, a polgármesteri XHI. ügyosztály mb. vezetője Született Budapesten 1899 október 2-án. Mint iparos család gyermeke, már korán érdeklődéssel fordul az építőipar egyes ágai felé. Mint iskolás tanuló, a szünidejét már az építkezéseknél tölti. Műegyetemi hallgató korában is igyekszik az építkezéseknél minél nagyobb gyakorlati tudást szerezni. Az első világháború alatt két évig katonai szolgálatot teljesített. Építészmérnöki oklevelét 1925 májusában szerezte meg és ugyanez év októberében már a székesfőváros szolgálatába lépett.. Eddigi pályafutása alatt végig a polgármesteri XIII. ügyosztálynál működött. 1928-ban nevezték ki mérnöknek, addig is tevékeny részt vett a kislakásos bérházak, különösen az úgynevezett banképítkezések vezetésében. 1931-ben a kegyúri épületek csoportvezetője lett, mikoris a templomokat és kápolnákat rendbehozta, köztük a Koronázó Főtemplomot is teljesen újjáépítette. 1936-ban történt főmérnöki kinevezése után sok új templom építkezésének vezetése mellett 5* 67
