Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Életrajzok
előadó volt. Az ügyosztályban a nagyobb víz-, mély- és hídépítési munkák tervezésében és építésvezetésében működött közre. (Ferencvárosi helyi kikötő, Várhegyi csuszamlás, Magdolnavárosi csatornaszivattyútelep vasbeton építményei, Északi kikötő, Ferihegyi-úti hidak, barlang-és sziklaóvóhelyek stb.) A felszabadulás után főként a felrobbantott közúti hidak helyreállítási munkáival, a dunahidak és dunaalatti alagút kérdéseivel és a főváros árvízvédelmi szervezetének újjászervezésével és az árvízvédelmi létesítmények újjáépítésével foglalkozott. Mérnökké 1929-ben, főmérnökké 1936-ban, műszaki főtanácsossá 1945-ben nevezték ki. Az ügyosztály vezetésére mint műszaki főtanácsos 1946 január hó 1-én kapott megbízást. 1946 december 1-én a polgármester a tanácsnoki állásra helyettesítette be. A törvényhatóság közgyűlése 1946 december 14-én választotta tanácsnokká. DR VIOLA REZSŐ tanácsnok, a polgármesteri Hl. ügyosztály vezetője Budapesten, 1888. évi március hó 12-én született, tanulmányait is itt végezte, 1910 június 21-én a József Műegyetemen oki. mérnöki diplomát szerzett. Tüzérönkéntesi évei után a Magyar Földművelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki szolgálatában segédmémök lett, majd innen 1912 július 15-én a székesfőváros közigazgatási szolgálatába lépett át. Mint főmérnök, 1920. évben a Soroksári-úti csatornaszivattyú-telep fővészkiömlő csatornáját építette meg. 1931. évtől kezdődően, mint a polgármesteri II. ügyosztály ügyosztályvezető helyettese és az útépítési alosztály vezetője a székesfőváros úthálózatának — a modern gépjárműközlekedés következményeinek megfelelő — korszerűsítési és fejlesztési munkáit vezette. Ekkor épültek Budapest első betonútjai, valamint modern kivezető útjai, a székesfőváros úthálózatának korszerű átépítési munkálatai nevéhez fűződnek. 1945. év februártól az ostrom után Buda felszabadulásával a budai polgár- mesteri kirendeltségen az összes mérnöki osztályokat vezette, majd a kirendeltség megszüntetésével a polgármesteri II. (út- és mélyépítési) ügyosztály vezetését vette átt. 1945 július 1-ével tanácsnoki állásra helyettesítették be, a törvényhatóság közgyűlése 1945 augusztus 29-én tanácsnokká választotta. 1946. év januárjától kezdődőleg a polgármesteri III. ügyosztály vezetését vette át. A József Műegyetemen 1920 július 26-án ménökdoktorrá avatták. A székesfővárost és a kormányt több külföldi kongresszuson képviselte. Az európai nagyvárosok műszaki igazgatását és városépítését tanulmányozta, nagyobb szakirodalmi munkásságot fejtett ki. SZÉCIIY ANDRÁS tanácsnok, a polgármesteri IV. ügyosztály vezetője Született 1893 július 12-én Kolozsváron. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárt, főiskolai tanulmányait Kolozsvárt és a budapesti egyetemen végezte. Fővárosi szolgálatát 1914 szeptember 22-én a IX. kerületi elöljáróságon kezdte meg, majd néhány hónapi szolgálat után hadba- vonult. Az első világháborúból 1918 januárjában rokkantán tért vissza és fővárosi szolgálatát az elnöki, majd a XIV., X. és IV. ügyosztályokban folytatta. 1942-ben lett főjegyző s ebben a minőségében mint az I. kerület elöljáró helyettese teljesített a Szálasi-regime beálltáig szolgálatot. A felszabadulás után előbb a polgármesteri hivatal újraszervezését végezte, majd 1945 márciusától a VII. kerület elöljárója, augusztusától pedig a polgármesteri IV. ügyosztály vezetője. Ebben a beosztásában választotta a közgyűlés 1945 augusztus 29-én tanácsnokká. DR GALLNER FERENC tanácsnok, a polgármesteri V. ügyosztály vezetője 1886-ban Budapesten született és ugyanott végezte középiskoláit, úgyszintén egyetemi tanulmányait. A Pázmány Péter-egyetemen nyert tudori oklevelet. Állami szolgálatból lépett át 1912-ben a főváros szolgálatába. Ugyanebben az évben segédfogalmazó. 1916-ban pedig fogalmazó lett. Az első világháború alatt megbízást kapott a fővárosi alkalmazottak élelmiszerrel és egyéb fontos cikkekkel való ellátásának megszervezésére. A fővárosi alkalmazottak ellátását biztosító intézmény élén állott, annak megszüntetéséig. Tanácsjegyző lett 1920-ban, főjegyző 1931-ben. Ügyosztályvezetőhelyettesként működött 1931-től 1939-ig a közlekedési, városgazdasági és közélelmezési ügyosztályban. 1940-ben kerületi elöljáró lett és mint ilyen 1940-től 1945-ig vezette a XI. kerületi elöljáróságot. Tanácsnokká 1944-ben választották. A közlekedési ügyosztály élére került 1945-ben. Társelnöke és egyik alapítója a Budapesti Sport Egyesületnek és ugyancsak társelnöke a Magyar Tennisz Szövetségnek. 64
