Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

TŰZOLTÓSÁG

Vili., KUN-UTCA 2. — TÁVBESZÉLŐ: 136 - 060. KIZÁRÓLAGOSAN TŰZ ESETÉRE OS.

Vezető : Teasdale Ottó vezérőrnagy parancsnok, helyettesei: Szilvay Kornél, Regölyi Győző és dr Marinovich Endre ezredesek, parancsnokhelyettesek. Budapest székesfőváros tűzvédelmét és tűzrendészetét a szakszerűen felszerelt és kiképzett hivatásos tűzoltóság látja el. Tiszti létszám 36 fő, legénységi létszám 700 fő. A tűzoltóság jelenleg a következő készenléti szerekkel rendelkezik: 1 darab szolgálati tiszti gépkocsi, 3 darab ügyeletes tiszti személygépkocsi, 26 darab motoros- fecskendő, 4 darab tolólétra, 1 darab mentőszer, 9 darab teherautó, 1 darab darukocsi, 1 darab tömlőszállító gépkocsi, 1 darab motorkerékpár. A mozgóőrség elhelyezése a következő: 1. őrség

I., Koronaőr-utca 5., II. őrség II., Tölgyfa-utca 28., III. őrség III., Vihar-utca 3., IV. őrség IV., Gerlóczy-utca 4., V. őrség V., Szalay-utca 6., VI. őrség VI., Próféta-utca 4., VIII. őrség VIII., Kun-utca 2., IX. őrség IX., Közraktár-utca 4., X. őrség X., Mázsa-tér 8., XI. őrség XI., Tass Vezér-utca 9., XII. őrség XII., Felhő-utca 6., XIII. őrség XIII., Teve-utca 6., XIV. őrség XIV., Pósa Lajos-tér 1. Házi őrségek: az Operában, a Nemzeti Színházban, a Városi Színházban és az óbudai gázgyárban vannak. A mozgóőrségek tűzvédelmi körzete úgy van megállapítva, hogy a körzet minden pontjára a körzeti őrség érkezzék elsőnek.' Ez okból a körzet tűzjelző távbeszélőállomásai is erre az őrségre futnak be.

ÚTÜGYI INTÉZET

X., BIHARI-ÚT 4. — TÁVBESZÉLŐ: 186—270.

Az Intézet tulajdonképen az 1909-ben létesült Kátrányozó és Bitumenező telep munkáját folytatja. A telep később az útkátrányozáson kívül egyre fokozottabb ütemű fejlődéssel kapcsolódott be a fővárosi útkarbantartási és javítási munkákba. 1932-ben a karbantartott és javított mintegy 640.000 m2 kátrányos és bitumenes útból 500.000 m2-t maga a telep készített és csak 140.030 m2 volt a vállalkozók által elvégzett munkamennyisége. Az önálló, elkülönített vagyonkezelésű telep polgármesteri rendeletre 1934 január 1-én az Anyagvizsgáló Intézettel egyesül és ettől kezdve Budapest Székesfőváros Útügyi Intézete néven közigazgatási intézménnyé alakul. Vas Zoltán polgármester 7.642/1946.—I. pm. sz. rendelete, mejyet a közgyűlés utólag — közgyűlési határozattá emelt — kimondotta; hogy ismét önálló Útügyi Intézetet kell alakítani. Az átalakulás úgy történt, hogy az Útügyi Intézettől az Anyagvizsgáló Intézetet elválasztották — s az Építőanyagvizsgáló és Kísérleti Intézet néven külön intézménnyé alakult át, viszont az Úthengertelepet az Útügyi Intézethez csatolták. Az új Útügyi Intézet feladatkörét az alábbiakban körvonalazhatjuk: a) az útépítési technika során felmerülő burkolási mód tökéletesítése, új anyagok kipróbálása, próbaburkolatok létesítése által és ezek gyakorlati vizsgálata ; b) a vállalkozók által végzett burkolásokra vonatkozó árelemzés és árellenőrzés ; c) útfenntartási szolgálat ellátása kátrányos és bitumenes utakon, valamint a kerületi útfenntartási munkák kapcsán makadám burkolatoknál is ; d) nagyobb új útépítési munkák végrehajtása ; e) a székesfőváros Üthengertelep üzemének továbbvitele. Vezető : Endrényi István műszaki tanácsos, helyettesei : Csepeli Alajos műszaki tanácsos és Katona Lajos főmérnök.

VÁROSI SZÍNHÁZ

VIII.. KÖZTÁRSASÁG-TÉR. — TÁVBESZÉLŐI 421—357

A Városi Színház épülete 1911-ben épült. Egy magánrészvénytársaság építette a széles néprétegek részére tartandó operaelőadások céljaira. Nagy befogadóképességű nézőtere (3000 személy) nagy zenei események tartására tette alkalmassá. A színházat megnyitása után Márkus Dezső főzenéigazgató vezette Népopera néven és iparkodott válogatott társulattal és változatos operaelőadásokkal megnyerni a közönség érdeklődését, emellett nagyszabású külföldi vendégjátékokat rendszeresített. Ebbe az időbe esik a Parsifal első bemutató-előadása Budapesten, a színház komoly teljesítménye. A látogatottság azonban nem felelt meg a várakozásnak, a világháború kitörése pedig teljesen megszakította az előadásokat. Kisebb társulatok átmeneti működése után 1917-ben Faludi Gábor, a Vígszínház igazgatója vette bérbe a színházat, amely a Városi Színház nevet vette fel. A színház átalakítása során a nézőtér alkalmatlannak bizonyult nagy befogadóképességét 2400 személyre csökkentették. Faludi operett- és színműelőadások mellett kisebb mértékben nyújtott operaelőadásokat. 1921-ben az állam vette bérbe a színházat s azt az Operaházzal szoros kapcsolatba hozta, személyzetét itt is foglalkoztatva. Az állam a színházat 1924-ben Sebestyén Géza igazgatónak adta át, aki állandó opera- és operett-társulat foglalkoztatása mellett főleg nagyszabású külföldi vendégjátékokkal iparkodott kihasználni a nagy nézőteret. Bérlete 1930-ban szűnt meg. 1931. évben Ferenczy Károly volt a színház bérlője, majd rövid házi kezelés után Labriola Bernát vette bérbe varieté és orfeumi előadások céljaira Labriola Színház« néven. A következő bérlő Föld Aurél ismét színházi és részben operaelő416