Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

mellett működő Rheuma és Fürdőkutató Intézet betegei részére tartották fenn, lehetővé téve a budapesti gyógyvizek gyógyhatásúnak tudományos klinikai célokra történő felhasználását. Az. ott leszűrt tudományos tapasztalatoknak a külföldi orvosi szaklapokban való állandó ismertetése pedig a fürdő hírnevét nagyban előmozdította. Az intézmény egyre fokozódó látogatottsága nemcsak a szállodai szobák szaporítását, hanem a fürdőrészek bővítését is szükségessé tette. így a hullámfürdő — a közönség régi óhajának megfelelően — 1939-ben a park egyrészének bekapcsolásával bővült. Ezen az új parkrészen művészi kiképzésű thermálvizű melegmedence létesült, amely a rheumás betegeknek is lehetővé teszi a hullámfürdő használatát. A fürdőző közönség fokozottabb igényeinek kielégítése céljából az 1942. év folyamán a mesterséges fényforrású napozóterrasz helyén a pezsgőfürdővel kapcsolatban ugyancsak thermálvízzel töltött 37 C° hőfokú fürdőmedence épült. Az új szállodai szobák, valamint a két melegvizű új medence thermálvízellátásának biztosítása 1939-ben szükségessé tette a még 1926-ban a gellérthegyi sziklakápolna alatt telepített II. számú mélyfúrás vizének az üzemi hálózatba való bekapcsolását. Az 1942. év folyamán a Szent Gellért-gyógyfürdő orvosi osztályának kibővítésére és modernizálására is sor került. A szállodai részen az éttermi konyha korszerű kibővítésével és átalakításával, továbbá a bárhelyiség létesítésével kívánták a közönség kényelmét biztosítani és fokozottabb igényeit kielégíteni.

A Szent Gellért-Gyógyfürdőt és Szállodát, különösen a szállodai részt és a női thermál- fürdőt, valamint az orvosi rendelőosztályt rendkívül súlyos háborús sérülések érték. Az intézmény helyreállítását már közvetlenül a felszabadulást követő időkben megkezdették, úgy, hogy 1945. május havában a hullám- és pezsgőfürdő, a férfi thermál- és kádfürdőosztályok megnyitottak. A súlyosabban sérült női thermálfürdőt 1945 decemberében ugyancsak átadták a forgalomnak s 1947-ben a .fürdő csaknem minden osztálya békebeli színvonalba működik. Jelenleg 86 szállodai szó a* áll a közönség rendelkezésére.

A Szent Gellért-fürdő személyforgalma 1946-ban 342.106 személy volt.

Széchenyi-gyógyfürdő. A városligeti tó északi partján épült kereken 1712 négyszögölnyi területen. Utóda az egykor oly népszerű Artézi-fürdőnek, amely létét Zsigmondy Vilmos nagynevű geológusunknak köszönheti. Zsigmondy mélyreható geológiai tanulmányok alapján 1868. év novemberében kezdte meg azokat a fúrási munkálatokat, amelyek 1878-ban 970 és fél méter mélységből feltörő 73-92 C° hőfokú forró, kénes vizű gyógyforráshoz juttatták a fővárost. A forrás napi vízhozama 760 köbméter volt. A régi »Nádor-szigeti« kis, egyemeletes városi épületből átalakított gyógyfürdő, 20 fürdőszobájával és kisméretű társasfürdőjével az odatóduló közönség igényeit nem elégítette ki. Ezért 1909 május havában megkezdődött a korszerű, modern egészség- ügyi és gyógyászati igényeket minden tekintetben kielégítő, különböző gyógymódokra kellően berendezett Széchenyi-gyógyfürdő építése. Ezt 1913 júniusában adták át a forgalomnak. A fürdő modern reneszánsz stílusban épült, egy fő- és két szárnyépülettel. A fürdő 15 szalon és 36 thermálkádfürdővel, különleges gyógyászati berendezésekkel, férfi és női thermálfürdővel, népfürdővel, valamint orvosi rendelőintézettel rendelkezik. A gyógyfürdőhöz tartozó stranduszoda 1927. év augusztusában nyílt meg 6900 m2 területen, három különböző hőfokú medencével. A fürdő ivókútjait ivókúra céljából naponta százával keresi fel a gyógyulást kereső, idült gyomorbajban, epebántalmakban, vese- és hólyaghurutban, köszvényben szenvedő közönség. Az állandóan fokozódó fürdőforgalom lebonyolítását a Zsigmondy-féle mélyfúrásból nyert thermálvíz kellőképpen már nem biztosította, ezért 1936-ban új forrás feltárásának szüksége merült fel. Az új fúrás munkálatai 1936 június havában kezdődtek meg és 1938 márciusában 1256 m mélységből feltörő, kb. 77 C°-os igen bővizű kénes-meszes forrás feltárásával végződtek. A Szent Istvánról elnevezett új forrás vízhozama napi 6 millió 200 ezer liter. A strandfürdőmedencének vízellátását már 1939-ben az új forrás vizével sikerült biztosítani. Ebben az esztendőben kezdődtek meg és

1941-ben már befejezést is nyertek az új forrás felhasználására vonatkozó műszaki munkálatok, úgymint a végleges thermálvezeték lefektetése, thermálvízhűtőberendezések létesítése; az új forrás mellett földalatti szelepkezelőház felállítása, új ivócsarnok és thermálvizes szökőkút létesítése.'

A Széchenyi-gyógyfürdő kedvezőbb fekvésénél fogva az ostrom alatt nem szenvedett annyit, úgy, hogy a fürdő megnyitása 1945 március 24-én, a strandfürdőé május 20-án megtörténhetett. A helyreállítási munkák fedezésére az üzem bevételei ugyancsak lehetőséget nyújtottak. A Széchenyi-gyógyfürdő helyzeti előnye abban is megnyilvánul, hogy fűtéséhez a 77 C° fokú Szent István-forrásvize felhasználható, ami az üzemet a tüzelőszergondoktól is mentesíti. A Széchenyi-fürdő személyforgalma 1946-ban 1,023.636 személy volt.

Rudas gyógyfürdő. A Rudas-fürdő eredete a török uralom idejére nyúlik vissza. A rómaiak idejében már ismert gyógyerejű források fölé 1556-ban Sokoli Mustafa pasa az úgynevezett »Zöldoszlopos fürdőt« építette, ebből fejlődött az idők folyamán a mai Rudas gyógyfürdő. A gőzfürdőjében levő nyolcoszlopos hatalmas boltozató, a nagymedencét magábanfoglaló mecsetszerű terme mai napig is a székesfőváros egyik építészeti érdekessége és remek történelmi nevezetessége. A régi törökfürdőhöz Buda városa 1831. évben kád- és kőfürdőket, vendégszobákat építtetett, a fürdő történelmi nevezetességű részét pedig jókarba helyezte. A télen-nyáron használható fedett úszócsarnok 1894-ben létesült. Időközben napozóterraszokkal is bővült és az úszó409