Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A pénzügyi kormányzat tudatában annak, hogy a sokezer és tízezer tőkeszegény kisiparos termelési képességének hitelellátásuk bővítésével #aló jelentős fokozása demokratikus gazdasági életünk sürgősen megoldandó feladatai közé tartozik 1947 május és június havában 2—2 millió összesen 4 millió forint hitelkeretet szavazott meg kisipari hitelek céljára és kilátásba helyezte annak további bővítését. A 4 milliós hitelkeret 35%-a a nagybudapesti kisiparosok hiteligényeinek kielégítésére a Kisipari Hitelintézet útján kerül folyósításra és pedig 4/s része, mint bankszerűleg fedezett hitel, V5 része pedig mint ú. n. fedezetnélküli kisipari hitel. Bankszerű fedezet ellenében egyénenként maximálisan 5000 forint, kellő fedezet hiányában pedig maximálisan 3000 forint összegű kisipari kölcsön igényelhető. Az intézet nemcsak készpénzhitelekkel, hanem pályázati és jótállási garancialevelek formájában kezességi hitelekkel is előmozdítja a kisiparosságnak az újra megindult közmunkákban való részévételét. A stabilizáció első, tíz hónapjában közel 500 kisiparosnak 1-3 millió forint összegű garancialevelet adott ki az intézet. A forint bevezetése óta az intézet takarék- és folyószámla-betétállománya állandó örvendetes emelkedést mutat és 1947 május végével már elérte a 6-6 millió forintot. Igazgatóság és felügyelőbizottság azonos a Községi Takarékpénztár igazgatóságával és felügyelőbizottságával. Igazgató : Módly József, igazgatóhelyettes : dr Szabó László, cégvezetők : Farkas Arthur, László Gyula. Üzemi bizottság : Elnök : Szentgyörgyi József, alelnök :. Barb Lajos, tagok : Tölgyesi Balázs, László Gyula, Farkas Arthur, Liptay László. Az intézet irodahelyiségei a VIII., Vas-utca 2/d—e. szám alatti saját hétemeletes székházban vannak. Az intézet a P. K. és a TÉBE. tagja.* Girószámla a Magyar Nemzeti Banknál. Postatakarékpénztári csekkszámla : 22.363. ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HIVATAL. XII., MALINOVSZKY-FASOR 8. — TÁVBESZÉLŐ! 161—044 A székesfőváros erdőbirtoka a városfejlődés folytán történt kisajátítások és vásárlások útján 1882-től a mai napig kereken 4270 kát. holdra emelkedett. Ebből 367 kát. hold a pesti oldalra, a többi pedig a budai oldalra esik. Az erdők túlnyomó része a székesfőváros határvonalain fekszik, helyenként elkeskenyedő és magánbirtokok által rövidebb-hosszabb szakaszokon elválasztott pásztákban húzódik a III. kér. ürömi határtól a budai hegyeken át a XII. kér. Kakukhegyig, illetőleg a Kamaraerdőig és a Duna balpartján a pestszenterzsébeti, kispesti, pestszentlőrinci, rákoskeresztúri és sashalmi határ mellett Rákossz^ntmihályig. Az említett erdőterületek 1945. évig a székesfőváros tulajdonát képezték. Az 1945. evben végrehajtott földbirtokrendezés folytán az állam a székesfőváros tulajdonában levő erdőket is, úgy mint más minden magánerdőt, állami tulajdonba vette át. Minthogy az erdők Budapest székesfőváros közönségének könnyen és rövid időn belül elérhető üdülőhelyéül szolgálnak, a polgármester és Budapest székesfőváros törvényhatósága a kormányzattól kérte a székesfővárosi erdőbirtokok tulajdonban, való meghagyását. A kérelem még .elintézést nem nyert, azonban a szóbanforgó területek egyelőre meghagyattak a főváros kezelésében. A főváros erdőterületein a háborús gazdasági helyzet folytán elrendelt rendkívüli fahasználatok és a polgári lakosság engedélynélküli termelései oly mennyiségű faanyagtól fosztották meg az erdőt, hogy az mintegy 30^.35 évi tűhasználatnak felel meg. Az erdőhivatal már a múlt évben megkezdte a kiirtott erdőteiületek beerdősítését és az erősen megritkított területek pótlását. Az erdők őrzésére, valamint az erdészeti segédszolgál^t ellátására 19 erdőó'ri állás van rendszeresítve. A székesfőváros határában a statisztikai adatok szerint 26.904 kát. hold mezőgazdasági terület van. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. te. úgy intézkedik, hogy a községek kötelesek a határ (kültelek) őrzésére a viszonyok által megkívánt számban mezőőröket alkalmazni. Ez alapon a kültelki területeket a főváros 33 kerületre osztotta fel és valamennyi kerületbe egy-egy mezőőrt alkalmazott megfelelő szakképesítéssel. Az új státusrendezés a mezőőrök létszámát 50 főben állapította meg. A mezőőrök közvetlen felügyeletét és ellenőrzését 5 mezőőri felügyelő végzi. Az erdész és mezőrendőri személyzet feletti felügyeletet és ellenőrzést az Erdő- és mezőgazdasági hivatal látja el. Az erdőgazdaságot érintő minden kihágásról (kihágás, lopás, rongálás stb.) tűzesetről, természeti csapásairól — ide futnak be az őrszemélyzet jelentései. Ez a hivatal képviseli a székesfővárost a hatósági tárgyalásokon is. Az Erdő- és mezőgazdasági hivatal vezetője : Komáromi László erdőtanácsos. Beosztott kerületvezetők : Kopátsy Imre, dr Kapácsy Miklós, Mikósdy András erdőfőmérnökök. Kezelési szakon : Weisz Izabella kezelőfőtiszt, Sándor Ede irodatiszt és Harsády Tíabriella hetijegyzékes hivatalnok. 396
