Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
550 állattal rendelkezik az Állatkert. A felszabadulás után ^z Állatkert 1945 május 1-én nyitotta meg újból kapuit a nagyközönség előtt. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a budapesti közönség az elmúlt hónapokban szívesen és elég szép számmal kereste fel az intézményt. Áz igazgatóság mindent elkövet, hogy az elpusztult állatállományt mielőbb pótolja. Sajnos, a szállítási, élelmezési és pénzügyi viszonyok miatt ez a törekvés még nehézségekbe ütközik. Felmerült az a terv is,, hogy az Állatkertet Budára — minden korszerű igényt kielégítő helyre — telepíti át a főváros. Az erre vonatkozó kezdeti lépések már meg is történtek. Ha a szép terv valóra válhat, akkor a világhírű budapesti Állatkert egészséges és minden tekintetben megfelelő helyen folytathatná ifjúságot nevelő kulturális munkáját. — Az Állatkert igazgatója: Nádler Herbert, helyettese : Werner Pál gazd. tiszt. — Üzemi bizottság: Elnök: Baross Kálmán, tagok: Várhalmi Károly, Fülöp Benő és Laky Imréné. BELVÁROSI SZÍNHÁZ rv., PETŐFI SÁNDOR-U. 6. — TÁVBESZÉLŐ: 187-794 A Belvárosi Színházat — az időrendben is első magyar kamaraszínházat — 1916-ban alapította Bárdos Arthur; aki e színháznak e pillanatban is igazgatója. A színház 30 éves jubileumát ez év novemberében már mint a főváros színháza fogja megünnepelni, mely 1945 szeptemberében ment át a főváros tulajdonába. Ez a kapcsolat hozza fog járulni ahhoz, hogy a színház művészi célkitűzéseit még bátrabban, még megalkuvástalanabbul szolgálhassa és még erőteljesebben kidomboríthassa műsorának művészi magasrendűségét. A Belvárosi Színház fennállásának eddigi 3 évtizedében is az igazi kamaraszínház legválasztékosabb céljainak szolgálatában állott. Számos magyar szerzőnek adott színpadott és ezenkívül a világirodalom sok klasszikus darabjával ismertette meg a közönséget. Előadta Shaw-t, Strindberg-et, Moliére-t, Scribe-t stb.-t és ezenkívül a francia avant-garde legkiválóbb szerzőinek egész sorát. Legközelebbi programjában is Shaw-, Girodoux-, Crommelyncek- és Shakespeare-darabok szerepelnek és kívülük természetesen egész sor magyar szerző kamaradarabja. Az újjáépült Belvárosi Színház, mely az ostrom után 1945 május 5-én nyitotta meg újra kapuit. Az azóta elmúlt két szezonban a következő darabok kerültek színre : Török Sándor: Különös éjszaka, Molnár Ferenc : Játék a kastélyban, Balázs Béla : Boszorkánytánc, Seribe : Egy pohár víz és Bourdet: Rab lélek, Priestley : A Conway- család, Gáspár Margit: Üj isten Thébában, Shakespeare: Romeo és Julia, Werfel: Jakobovszky és az ezredes, Balázs Béla: Lulu és Beáta, Shelley: Könnyű préda, Dévai: Fehér szoba, Shaw: Pygmalion. Főszerepeket Bulla Elma, Mezey Mária, Lázár Mária, Nagykovácsi Ilona, Tímár József, Góth Sándor, Dénes György, Somló István, Greguss Zoltán, Makay Margit, Fényes Alice és Turay Ida stb. játszották. Igazgató: dr Bárdos Artur. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ANYAGGAZDASÁGI INTÉZETE Vn., NAGYDIÓFA-UTCA 14. — TÁVBESZÉLŐ t 222—869 Budapest Székesfőváros Tanácsa 297.681/1908—VI. szám alatt kelt határozatával vetette meg alapját a székesfőváros központosított anyagbeszerzésének, amikor 1908-ban felállította a Központi Anyagszertárt. Ez a hivatal látta el a községi háztartás keretében a székesfőváros hivatalait, iskoláit és egyéb intézményeit a szükséges irodaszerekkel és fogyasztási anyagokkal. A központosítással elért megtakarítások vezettek 1913-ban a Kórházi Központi Műszer- és Anyagraktár felállításához. Ennek hatáskörébe utalta a Tanács a székesfővárosi kórházak és egészségügyi intézmények kötszer-, műszer- és egyéb kórházi felszerelésszükségletének beszerzését. A 92/1931. és a 172/1932. sz. alatt kelt határozatokkal kiküldött üzemi bizottság jelentése helyesnek véleményezte az anyagbeszerző intézmények összevonását és a székesfővárosi hivatalok, intézmények és üzemek azonos szükségletének központosított beszerzését, hogy a nagybani bevásárlás, szakszerű beszerzés és hatályos ellenőrzés előnyei fokozottabb mértékben érvényesüljenek a községi háztartás javára. Ezért a polgármester 166.216/1934—-XI. számú rendeletével a központi anyagbeszerzés kötelezettségét, az egyidejűleg kiadott Anyaglajstrom alapján,, kiterjesztette az összes fővárosi hivatalokra, intézményekre és üzemekre, majd 18.002/1938—I. számú rendeletével a Központi Anyagszertárt és a Kórházi Központi Műszer- és Anyagraktárt, Anyaggazdasági Intézet néven egyesítette. A 27.616/1945—I. számú rendelet tovább ment a központosítás terén és a Gazdasági Hivatal megszüntetésével annak beszerző tevékenységét az Intézetre bízta. A 456/1941. kgy. számú határozat kiemelte az Intézet alkalmazottait a közigazgatási létszámból és önálló üzemi státus keretében biztosította a szakszerű utánpótlás és megfelelő előmenetel lehetőségét. Az anyagbeszerzés központosításának fokozatos kiépítésével kapcsolatban az Intézet működési köre állandóan bővül. s ma már a fővárosi hivatalok, intézmények és üzemek anyagbeszerzése — az üzemek különleges szükségletét kivéve — az Intézet hatáskörébe tartozik. Az Intézet vezetője : Erdélyi Jenő igazgató. (Távbeszélő : 220—083.) 377
