Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

honosítás esetére mely csonkamagyarországi községet kívánja illetőségi helyül kijelöltetni és milyen jogcímen (léthivatás, családi körülmények stb.). A visszahonosítási iránti kérelem benyúj­tása alkalmával a következő illetékeket kell leróni: Fővárosi beadványi illeték 6 forint, állami illeték 6 forint, valamint a kérvényhez csatolt bélyegtelen okmányok illetéke okmányonként 1 forint fővárosi és 1 forint állami illeték. Azok, akik állampolgárságukat elbocsátás, távoliét vagy házasságkötés következtében veszítették el, az 1939. évi XIII. te. alapján kérhetik vissza- honosításukat. A szükséges okmányok megegyeznek a honosítás kellékeivel azzal a kivétellel, hogy öt évi helybenlakás és adózás igazolásra nincs szükség, azonban a felmenők születési és házassági anyakönyvi kivonata bemutatandó. A visszahonosítási a magyar belügyminisztérium adja meg a polgármester véleményezése alapján. Kedvező elintézés esetén a folyamodó az állam- polgári eskü letételére meghívót kap a polgármesteri hivatalból. Az eskü letétele után a vissza­honosítási okiratot és személyi okmányokat a polgármesteri hivatal kikézbesíti. Viteldíjjelző. Engedélyezett rendszerű viteldíjjelzőknek a közterületen a közönség rendel­kezésére tartott géperejű bérkocsikon való alkalmazása kötelező. A viteldíjjelző felszerelése előtt igazolandó a m. központi mértékügyi hivatal hitelesítési engedélye. Vízdíjak kivetése és elszámolása. A víz díjának megallapítása a szolgáltatott víz mennyisége szerint történik. A szolgáltatott víz mennyiségének megállapítására a vízmérő szolgál. A víz­mérőt a Vízművek közege időszakonként leolvassa, az így leolvasott mennyiséget a Vízművek elszámolja és a fizetendő vízdíjról a fizetésre kötelezett ingatlantulajdonosnak, illetve külön mérővel ellátott bérlőnek fizetési meghagyást kézbesít. A fizetési meghagyás ellen a fogyasztó felszólalással élhet birtokon belül a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi elöljáróhoz. Az elöljáró határozata ellen ugyancsak birtokon belül fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához, a másodfokú határozat ellen birtokon kívül panasszal élhet a fogyasztó a közigazgatási bírósághoz. A fizetési meghagyásban feltün­tetett vízdíjat a kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell megfizetni. Késedelmes f.zetés esetén a fizetendő összegek után a fizetési határnaptól kezdődően a befizetés napjáig a közadók után mindenkor megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. A késedelmes fogyasztót a Vízművek külön is felhívja a fizetésre és ezért kezelési költség címén a fogyasztó számláját 50 fillérrel megterheli. A felhívás eredménytelensége esetén a Vízművek a késedelmes fogyasztó ellen a kerületi elöljáróság útján folyamatba teszi a végrehajtási eljárást, mely a tartozás összege után további 8% végrehajtási díjjal való megterhelést jelent. A külön mérővel ellátott fogyasztóknál a Vízművek egyidejűleg intézkedik a vízszolgáltatás megszüntetése iránt is. Amennyiben a víz­szolgáltatás megszüntetése miatt az eljárás megindul, a Vízmüvek 7-50 forint zárási díjat abban az esetben is felszámít a fogyasztó terhére, ha a fogyasztó a kikapcsolás megelőzése céljából a hátralékot a helyszínen egyenlíti ki. Amennyiben a zárásra is sor kerül, úgy a Vízművek tbvábbi 7-50 forintot számít fel nyitási díj címén, de természetesen nyitásra csak akkor kerülhet sor, ha a fogyasztó tartozását már rendezte. A víz egységára jelenleg m3-enként háztartási víznél 56 fillér, míg ipari víznél 78 fillér. A tűzivezetékkel ellátott vállalatoknál, vagy ipari üzemeknél a Vizművek a vízfogyasztás ellenértékén kívül évente egyszer számlázza a tűzivezeték készenléti díjat is, mely a tűzivezeték nagysága és a tűzicsapok száma szerint 120 forinttól növekvő összegű megterhelést jelent. A Vízműveknek a Vízszolgáltatási Szabályrendelet alapján jogában áll a fogyasztást becsléssel megállapíáni abban az esetben, ha a vízfogyasztás valami okból nem volt mérhető, illetve a vízmérő nem volt hozzáférhető. Az ingatlantulajdonosnak kötelessége a vízmérőt, illetve a vízmérő elhelyezésére szolgáló aknát olymódon jókarban^tartani, hogy az a Vízművek által könnyen megközelíthető és a vízmérő leolvasható legyen. A vízmérő elveszéséért, megrongálódásáért az anyagi felelősség az ingatlantulajdonost, illetve a külön .mérővel rendel­kező bérlőt terheli és pénzbírságolásnak teszi ki magát az a fogyasztó, aki karbantartási köte­lezettségét megszegi, illetve a merő leolvasását lehetetlenné teszi. A szabályszerűen előírt vízdíjat az ingatlantulajdonos, illetőleg a külön mérővel ellátott helyiség bérlője tartozik megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a vizet felhasználta-e, vagy az a vezeték tömítetlensége, csősérülés, nyitvahagyott, vagy tömítetlen kifolyó-szelep következtében felhasználatlanul elfolyott. Ha az ingatlantulajdonos, illetőleg a külön mérővel rendelkező bérlő a vízmérő működésének helyes­ségében kételkedik, annak hivatalos kipróbálását kérheti. Az eziránti kérelmek közvetlenül a Vízművek Igazgatóságánál (IV., Egyetem-utca 2.) szóban vagy Írásban terjeszthetők elő. Ha a hivatalos vizsgálat, melyet a felszólaló meghívása mellett a Magyar Mértékhitelesítő Hivatal végez, azt állapítaná meg, hogy a vízmérő helyesen, vagy éppen a Vízművek hátrányára működik, akkor a felszólal a vízmérő vizsgálatának 32 forintnál kezdődő és a mérő nagysága szerint növekedő díját az erre vonatkozó fizetési meghagyás értesítésétől számított 15 nap alatt meg­fizetni köteles, míg ha a hivatalos vizsgálat szerint a vízmérő a felszólaló hátrányára valóban nem működik helyesen, a felszólaló a vizsgálati költségek megfizetése alól mentesül és a víz­mérőnek az utolsóelőtti leolvasás óta észlelt fogyasztási adatai a megállapított hiba arányában a Vízművek által a fogyasztó javára helyesbíttetnek. 373

Next

/
Thumbnails
Contents