Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
csak akkor árusíthatnak, na valamelyik vásárcsarnokban vagy piacon helyfoglalási engedélyük van és csak abban a vásárcsarnokban, vagy piacon, ahová a helyroglalási engedélyük szól. Vándorárusítást nem folytathatna*. Vidéki igazolványos élelmiszerkereskedő*: a Nagyvásártelepen kocsiról mindennap árusíthatna*. A vasúton vagy hajón szállított árut csak a Nagyvá:ár- telepen működő magánbizományosok útján értékesíthetik. A kerületi (detail) vásárcsarnokokban és nyilt élelmiszerpiacokon a vidéki iparigazolványos élelmiszerkereskedők (bátyusok) csak kedden és pénteken árusíthatnak 13 óráig, a helybeli állandó árusok sorában. A helybeli és vidéki őstermelők : a Nagyvásártelepen a kerületi (detail) vásárcsarnokokban és a nyilt élelmiszerpiacokon köznapokon 11 óráig árusíthatnak. Az őstermelők a kereskedőktől elkülönítve nyernek elhelyezést. Kocsiról árusítás : a Nagyvásártelepen, még pedig az őstermelők köznapokon, a vidéki iparigazolványos élelmiszerkereskedók csak kedden és pénteken, délelőtt 11 óráig. Az áruval kocsin érkező őstermelők a kér. (detail) vásárcsarnokokban és a nyilt élelmiszer- piacokon kocsiról is árusíthatnak, de a gyalogos őstermelők sorában is lerakodhatnak és naponta 11 óráig árusíthatnak, kizárólag kicsinyben, a közvetlen fogyasztók részére, míg a viszonteladók részére árusítaniok nem szabad. Hetivásári iparcikkárusok : 17 óráig árusíthatnak. Vásárcsarnokok. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Vásárcsarnokok és nyilt élelmiszerpiacok nyitási és zárórája. I. Nyári időszakban március 1-től október 31-ig a) Nagyvásártelepen nyitás köznapokon és ünnepnapokon reggel 5 óra. Vasárnap és Szent István napján szünet. Zárás köznapokon és ünnepnapokon déli 12, vasár és ünnepnapok előtti köznapokon délután 15 órakor, b) A kerületi vásárcsarnokokban és nyilt élelmiszer- piacokon : Nyitás köznapokon és ünnepnapokon az árusok részére reggel 1/21, a vásárlóközönség részére reggel 7 óra, zárás köznapokon 17, szombaton este 18 óra. II. A téli időszakban november hó 1-től február hó 28-ig a) a Nagyvásártelepen : Nyitás köznapokon és ünnepnapokon reggel 6 óra. Vasárnapokon szünet. Zárás köznapokon és ünnepnapokon déli 12, vasár- és ünnepnapok előtti köznapokon 17 óra. b) A kerületi vásárcsarnokokban és nyilt élelmiszerpiacokon : Nyitás köznapokon és ünnepnapokon az árusok részére reggel xl27, a vásárló közönség részére reggel 7 óra. Zárás köznapokon 17, ünnepnapokon deli 12 óra. Vasárnap árusítási szünet. Vásárdíjak. A székesfőváros a marhavásárokon a fővárosba felhozott állatok és hús után vásárdíjakat szed. Ezenfelül a vásáron kívül eladott állatok és a kőbányai Állategészségügyi Hivatal sertésszállásaiban kényszerszúrással leölt és eladott sertések után is kell vásárdíjat fizetni. A vásárdíjakat közgyűlési határozat állapítja meg. Vásári helypénzek beszedését és behajtását a Javadalmi Intézősé^közegei útján eszközli. Lásd : Javadalmi Intézőseg c. a. Vásárigazgatóság. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Versenytárgyalási ajánlati feltételek. Lásd : Ajánalti feltételek a fővárosi versenytárgyalásokon c. a. Vidéki élelmiszerkereskedők árusítása a fővárosi piacokon. Vidéki élelmiszerkereskedőknek a főváros hetivásári engedélyt ad, hogy a főváros vásárcsarnokaiban és piacain a vidéken, a termelőhelyeken vásárolt élelmiszereket elárusíthassák. Az engedély a Nagyvásártelepen, a kerületi vásárcsarnokokban és piacokon hetivásári napokon, keddre és péntekre érvényes, amikor és ahol a fogyasztók részére kicsinyben árusíthatnak, míg a nagy tömegben felhozott élelmiszermennyiségeket az Élelmiszernagyvásártelepen minden nap eladhatják. A fővárosi piácokat látogató vidéki kereskedők részére a székesfőváros arcképes hetivásári engedélyt ad. Az arcképes hetivásári engedély megszerzéséhez az elsőfokú iparhatóság által kiállított »Iparhatósági tanúsítvány« szükséges, amelyet a főváros közellátási ügyosztályában (Városháza, II. em.) kell postán vagy személyesen benyújtani. A hetivásári engedélyek kiállítási díja 6 forint. Vigadó, kioszkok és különálló vendéglőhelyiségek: a Hármashatárhegyi vendéglő, a Disznófő-vendégiő, a III. kér., Korona-tér 2. szám alatti Korona vendéglő épülete, a Sztalin-tér Kioszk, a Városligeti Tejivócsarnok, a városligeti volt kiállítási Gerbeaud pavilion, a Városligeti Fővárosi Pavilion, a népligeti és Köztemetői nagyvendéglő, végül a Pesti és Budai Vigadók. Ezek az épületek a Pesti és Budai Vigadók kivételével, továbbá a teljesen romos állapotban levő Városligeti Tejivócsarnok kivételével bérbe vannak adva. A Pesti és a Budai Vigadókban nemcsak bérlemények, így vendéglők, mozgófényképszínház, hanem üzlethelyiségek és lakások is vannak. Ezidőszerint olyan vendéglő vagy kioszk nincs a székesfőváros tulajdonában, amelynek ne volna bérlője. A Jánoshegyi kilátó alatti vendéglő az ostrom alatt teljesen elpusztult, a helyiség eddigi 24« 371
