Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
20. életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának, illetve helyesbítésének évében betölti, feltéve, hogy a választói névjegyzék összeállítása, illetőleg helyesbítése évének május hó 1. napján Magyarországnak a békeszerződésben megállapított határain belül állandó lakóhelye van. Az országgyűlési választójog szempontjából a hazatért hadifoglyok hadifogságát nem lehet olyan körülménynek tekinteni, amely az azt megelőző állandó lakóhelyet megszüntette volna. Az előbb említett kellékek megléte esetén választójoga van annak is, aki a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása keretében Magyarországra települt, feltéve, hogy az igazolási eljárás során hátrányos következmények alkalmazása nélkül igazolták. — Választójogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni — ellenkező adat híján — azt is, aki Magyarország 1918. évi október hó 31-i területen belül született és Magyarország 1937. évi december hó 31-i határain belül lakik. Annak, aki a németek vagy fasiszták elleni harcban fegyveresen résztvett és ezt az Országos Nemzeti Bizottság az előterjesztett bizonyítékok alapján igazolja, választójoga van akkor is, ha tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti. Választójogból ki van zárva, aki a T. 5. § 1, 2, 3, 4, 5, 7, 8,9, 11, 12. pontjában, valamint a Tn. 6. §-ában felsorolt kizáró okok valamelyikének hatálya alá esik. Választhatóság. A T. 6. §-a szerint : országgyűlési képviselővé az választható, akinek a választás időpontjában választójoga van, tekintet nélkül arra, hogy a választói névjegyzékben fel van-e véve. Nem választható képviselővé a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai. Ezt a rendelkezést kiegészíti a Tn. 7. § (2) bekezdése, amely felsorolja, hogy ezenfelül ki nem választható képviselővé. Jogorvoslat. A választójogi törvény hatálybalépését követő naptári éveikben, évenként szeptember 1-e és december 31 -e közötti időben a választói névjegyzék helyesbítésére (felvétel, kihagyás stb.) törvényben foglalt előírásoknak megfelelően a belügyminiszter felhatalmazást kap azzal, hogy az ország területén való lakás az összeírás évének szeptember hó 1-ével számítandó. Ajánlások. Az 1947. évi XXII. te. 11. § (2) bekezdése írásbeli ajánlást kíván az olyan párttól, amelynek az 1945. évi november hó 4. napján a T. alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság nem állapította meg. Minden választókerületre nézve ötvenszer annyi választó írásbeli ajánlása szükséges, mint amennyi az illető választókerületben jelölhető személyek legmagasabb száma, legfeljebb azonban háromezer. Ajánlási joga csak annak van, aki az illető választókerületben rendelkezik választójogosultsággal. A törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg képviselőtestületi községi tagok Nágy-Budapest területén történő választása tárgyában az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7460/1945. M. E. számú rendelete intézkedett. A választójogosultság és választhatóság kellékei ugyanazok, mint a nemzetgyűlési képviselőválasztásnál. Az 1945. évi október hó 7. napján megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztásokon leadott 587.629 szavazat alapján 240 mandátum az egyes pártok szerint a következőképen oszlott meg: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt: 121, Dolgozók Egységfrontja (Szociáldemokrata Párt és Magyar Kommunista Párt): 103, Polgári Demokrata Párt: 9, Nemzeti Parasztpárt: 5, Magyar Radikális Párt: 2. A választott tagokon felül a közgyűlés az ország fővárosának pártokon kívül álló szellemi és közéleti vezetői közül 10 törvényhatósági bizottsági tagot választott. Vámok. Lásd: Adók c. a. Vándoriparnak az olyan ipari jellegű tevékenységet kell tekinteni, amelyet telephely nélkül, házról-házra vándorolva szoktak végezni. Budapesten csak a Vili. kerületi elöljáró által kiállított engedéllyel lehet ezt az ipart űzni. (Drótosok, vándorablakos, vándor nap- és esernyőjavító, vándor üstfoltozó, vándor teknővájó stb.) Vándoripari engedélyt csak az kaphat, akinek a múltban a székesfőváros területére vonatkozólag már volt ilyen engedélye s az nem lemondás vagy visszavonás útján szűnt meg. Az engedélyt Budapesten a VIII. kerületi elöljárótól kell kérni. Kellékei: 1. a folyamodó neve, a lakhely feltüntetése (az ország bármely községében állandó lakhelyének kell lenni), 2. igazolása a 20. életév betöltésének születési bizonyítvánnyal, (aki 18. évét betöltötte, de még nincs 20 éves, annak gyámhatóságilag jóváhagyott atyai (gyámi) beleegyezést kell csatolni), 3. állampolgárságának igazolása (illetőségi vagy honossági bizonyítvánnyal). Ipardíj fizetendő, melyet az engedély meghosszabbításakor újból le kell fizetni. A lejárt sidejében meg nem hosszabbított vándoripari engedélyek, a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében, utóbb már nem hosszabbíthatok meg. Szegénységi bizonyítvány csatolása esetén díjmentes. Városatyák. Lásd : Törvényhatósági bizottság tagjainak névsora c. a. Városbíróság minden kerületi elöljárónál működik. A kerületi városbíróhoz oly és időnként meghatározott összegen aluli magánkövetelések tárgyalása tartozik, melyek pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolgok kiadására vonatkoznak. A kereseteket személyesen élőszóval kell előadni vagy írásban benyújtani. A panasz felvételekor törvénykezési bélyegilleték fizetendő. Egyéb illetékek : tárgyalási és ítélethozatali, fellebbezési, végrehajtás kérési és törvénykezési bélyegilleték. Jelenlegi városbírósági értékhatár 200 forint. Ezidőszerint a következő 5 városbíró 267
