Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Nemleges opciós igazolványt: a polgármesteri IV. ügyosztály nem tud kiadni, mert az opciós lajstromok és kartotéknyilvántartó Budapest ostroma folyamán megsemmisült (lásd még Optálás c. a.).

Nemzetgondozás. A kormány abból a célból, hogy a nemzeti ellenállási mozgalom vértanúival szemben, akik az ország demokratikus átalakulása és a nép jövője érdekében életüket áldozták fel háláját lerója az 1278/1945. M. E. sz'. rendeletével a vértanuk hozzátartozóinak nemzeti gondozásba vételét rendelte el. A nemzeti gondozásban kell részesíteni azon személyek hozzátartozóit, akik 1. fasiszta törekvésekkel szemben kialakult nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételük következtében az 1944. évi március hó 19. napját követő időben, vagy 2. a fasiszta ellenes magatartásuk következtében az 1941. évi április hó 1. napját követő időben, még ha a fasiszta ellenes magatartást csak az 1941. évi április hó 1. napját megelőző időben fejtették is ki, életüket vesztették. A nemzeti gondozási igény megállapítása és a nemzeti gondozási díj folyósítása tárgyában a Székesfőváros Nemzeti Gondozó Bizottsága dönt. A Bizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, tagjai a tiszti főügyész, a főszámvevő, továbbá a törvény- hatóság székhelye szerint illetékes Nemzeti Bizottság áltál kiküldött 5 tag. A bizottság jegyzőjét a polgármester jelöli ki. A Nemzeti Gondozó Bizottság veghatározata ellen a népjóléti miniszterhez fellebbezésnek van helye. A nemzeti gondozási igényjogosultság megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri IX. ügyosztály készíti elő tárgyalásra. Mindennemű felvilágosítást a polgármesteri

IX. ügyosztály (Központi városháza I. pavilion, I. em. 42.) ad.

NEMZETI BIZOTTSÁG

A Nemzeti Bizottságok pártközi politikai szervek. Az ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány szózata, felhívása, valamint a 14/1945. M. sz. rendelet szolgáltak megalakulásukhoz jogforrásul. Szervezetük szerint minden Nemzeti Bizottságnak a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok (a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Polgári Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt), valamint a szak- szervezetek helyi szervezeteinek 3—3 kiküldöttje lehet tagja. Minden Nemzeti Bizottság tagjai közül egy elnököt és egy titkárt választ. A Nemzeti Bizottságok hetenkint egyszer tartanak ülést. A Nemzeti Bizottságok egymástól teljesen függetlenek, a járásszékhely és a megyeszékhely Nemzeti Bizottságai, vagy esetleg a külön vármegyei Nemzeti Bizottságok bizonyos adminisztrációs vonatkozásban felsőbb szervei az alárendelt Nemzeti Bizottságoknak. Felügyeleti és felülvizsgálati jogkört azonban kizárólag az Országos Nemzeti Bizottság gyakorol valamennyi Nemzeti Bizottság felett. Kivételes helyzete van a Budapesti Nemzeti Bizottságnak is, amely fenti hatáskörrel rendelkezik a kerületi Nemzeti Bizottságokra vonatkozóan. A Nemzeti Bizottságok az első időkben a háború befejezése után megfelelő kormányzati szervek működésének hiányában közigazgatási és kormányzati funkcióit is betöltötték ideiglenes hatállyal. Maradandó működésük abban nyilvánult meg, hogy a háború folytán megszűnt és felszámolt kormányzati és közigazgatási intézményeket — különösen személyi vonatkozásban — rekonstruálták. Az autonóm törvény- hatósági testületeket és képviselőtestületeket az idevonatkozó rendeletek szerint létrehívták. Ugyanígy magánjellegű intézmények reorganizálásával is foglalkoztak. A véglegesség korszakában a Nemzeti Bizottságok a vonatkozó jogszabályok, törvény- és rendeleteknek megfelelően politikai véleményező és kezdeményező szervek lettek. Országos Nemzeti Bizottság. Központi titkárság:

IV., Váci-utca 62—64. Távbeszélő : 181—686. Díszelnök : Tildy Zoltán köztársasági elnök. Ügyvezető elnök: Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes. Társelnökök: Dinnyés Lajos miniszter- elnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, Veres Péter honvédelmi miniszter, Kossá István. Főtitkár: Rosta László h. tanácsnok. Tagok: Dobi István, dr Mihályfi Ernő, dr Ortutay ’Gyula, Rajk László, Révai József, Kádár János, Szeder Ferenc, Marosán György, Justus Pál,, dr Erdei Ferenc, Farkas Ferenc, Darvas József, dr Supka Géza, Kisházi Ödön, Halász Alfréd, Piros László.

Nemzeti gondozási díj. Lásd : Hadisegély c. a.

Neveléstudományi Intézet a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium utódaként 1945-ben alakult. Helye: VIII., Mária Terézia-tér 8. Feladata: a fővárosi nevelők átképzése és továbbképzése. Átképzésben a főváros szolgálatába készülő nevelők részesülnek a 8—10 hónapig tartó Állandó Tanfolyamon. Ez idő alatt a hallgatók elméleti és gyakorlati kiképzést kapnak. Az elméleti képzés célja, hogy az eddigi tanulmányokat kiegészítse a legújabb tudományos eredményekkel és a fővárosra vonatkozó tudnivalókkal. A gyakorlati kiképzés arra törekszik, hogy az Intézettel kapcsolatos gyakorló iskolában a gallgatók mintatanítások hallgatásával és bőséges tanítással olyan gyakorlatot szerezzenek, amelynek birtokában a főváros fejlett színvonalú nevelőmunkájának megfelelően láthassák el bármely osztály munkáját. Továbbképzésben a működő fővárosi nevelőket részesíti az intézet a rövidebb-hosszabb ideig tartó Továbbképző Tanfolyamokon.

332