Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
megkezdésére vagy befejezésére a körülményekhez mért méltányos halasztást adott. Ha a tulajdonos a helyreállítást vállalta, de azt az'említett határidőn belül alapos ok nélkül nem fejezi'be, az elsőfokú építésügyi hatóság a tulajdonost a munka terjedelméhez és a mulasztás mértékéhez képest 6000 forintig terjedhető pénzbírsággal bünteti. Egyéb tekintetben a bérlő által végeztetett helyreállításra nézve ugyanazok az eljárási szabályok irányadók, mint a tulajdonos a által végeztetett helyreállítás-esetében s a munkálatok megkezdésének és befejezésének határideje is azonos. Harmadik személy által végzett helyreállításnak három esete van : az első esetben az, akire a tulajdonos szerződés alapján egy vagy több lakásra vonatkozó bérbeadási jogát átruházta mint házhaszonbérlő a tulajdonos helyébe lép, ha a szerződésben a helyre- állításra kötelezettséget vállal és a hatóság a bemutatott szerződés alapján megállapítja, hogy a haszonbérlőt a tulajdonos jogállása megilleti. A bérlő is megállapodást köthet harmadik személlyel lakásának helyreállítására nézve. Ebben az esetben a helyreállító harmadik személy azonban csak arra a jogra tarthat igényt, hogy a hatóság által megállapított helyreállítási költségeknek a tulajdonos részéről való megtérítését követelheti, a költségeknek esetleg jelzálogjog bekebeleztetése útján való biztosítása mellett. Végül az olyan lakást, amelyre nézve bérleti jogviszony fenn nem áll és azt a háztulajdonos helyre nem állíttatja vagy annak helyreállítását az előbbi rendelkezések értelmében a törvényes határidő alatt meg nem kezdi, illetve be nem fejezi, a hatóság igénybeveheti és annak bérlőjéül igényjogosult harmadik személyt jelölhet ki, de csak abban az esetben, ha a kérdéses lakás háborús cselekmények következtében teljesen lakhatatlanná vált és a hatóság által kijelölt bérlő az egész lakás helyreállítására önként kötelezettséget vállal. Ha az ilyen kijelölt bérlő a helyreállítást a lakásügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számítottö hónap alatt nem fejezi be, a lakás újból igénybevehető lesz. A helyreállításból eredő jog. Ha a lakást a tulajdonos állíttatta helyre és a helyreállítás költségei a 8000/1946. M. E. számú rendelet szerint megállapított és forintra átszámított évi alapbér kétszeresét elérik, továbbá ha a helyreállítási munkálatok megkezdésekor a lakásra vonatkozóan bérleti jogviszony nem állt fenn, a tulajdonos a helyreállított lakást a lakásbérleti szabályrendelet korlátái között mind a bérlő kiválasztása, mind a bérösszeg megállapítása szempontjából szabadon bérbeadhatja. Az ilyen lakásban a bérlő indokolt lakásszükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt és a bérlőt ekként megillető lakás (lakrész) a fennálló jogszabályok szerint lehetséges minden igénybevétel, valamint a visszajuttatás elől is mentes ; a lakásnak ezt meghaladó részére pedig igénybevételnek csak akkor van helye, ha a bérlő azt albérletbe nem adta. Ugyanezen rendelkezések az olyan lakásra is megfelelően érvényesek, amelyet a tulajdonos maga használ és pedig már abban az esetben is, ha a lakás helyreállításának költsége eléri azt az összeget, amely, a lakás bérbeadása esetén egy évi bérként fizetendő volna. Ha azonban az előbbi rendelkezések szerint helyreállított lakásban nem a tulajdonos kíván lakni és a helyreállítási költségek a lakás két évi alapbérének összegét nem érik el, akkor a tulajdonost csak az a jog illeti meg, hogy a bérlőt szabadon választhatja. A tulajdonosnak szabad bérbeadási joga minden esetben megszűnik, ha ezt a jogot a helyreállítási költséget megállapító jogerős határozat keltétől, illetőleg a lakásnak a helyreállítást követően beállott megüresedésétől számított 60 napon belül nem gyakorolja. Ha a lakást a bérlő állíttatta helyre, akkor vagy követelheti, hogy a tulajdonos a helyreállítási költségeket térítse meg, vagy a helyreállítási költségeket a bérbe a bér 70%-ának erejéig beszámíthatja és ezen felül bérleti jogát a tulajdonos beleegyezése nélkül átruházhatja, valamint lakásának egy részét a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonos beleegyezése nélkül albérletbe adhatja. Há a helyreállítási költségek a bérlő által fizetendő egy évi bér összegét elérik, akkor a bérlő indokolt lakászsükségletén felül még egy lakószobára tarthat igényt. A bérlő jogosult a megtérítendő összeg biztosítása céljából a bérleményt magában foglaló ingatlanra jelzálogot bekebeleztetni. A helyreállítót a rendeletben biztosított jog csak abban az esetben illeti meg, ha a helyreállítás költségeit — kérelmére — a költségek megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság (ezidőszerint: Fővárosi Közmunkák Tanácsa) véghatározatában megállapította. A kérelmet minden igény elvesztésének terhével a helyreállítási munkálatok befejezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A bérlő által végzett helyreállítás esetében a költségek megállapításának csak akkor van helye, ha azok a fennálló jogszabályok szerint a bérlő által fizetendő egyhavi bérösszeget elérik. A hatóságnak ezen tárgyban hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt a helyreállítási fellebbviteli bizottsághoz előterjesztésnek van helye. A fellebbviteli bizottság véghatározata végérvényes. Az eljárás költségeit az előterjesztéssel élő fél előlegezni köteles. A költségek a vesztes felet terhelik. LAKÁSÜGYEK INTÉZÉSE. A lakásügyi igazgatás körébe tartozó ügyek elbírálása Budapest székesfővárosban elsőfokon a kerületi elöljáró, másodfokon a székesfővárosi Lakásügyi Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A kerületi elöljáró e hatósági jogkörét személyesen, vagy helyettese útján gyakorolja. A döntő- bizottság elnökből és két tagból áll. Elnökét a népjóléti miniszter, tagjait pedig a székesfőváros polgármestere jelöli ki. A döntőbizottság hatásköre a székesfőváros meghatározott területére 327
