Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
lyezésre vonatkozó rendeletét megfelelő intézkedés végett a polgármesterhez küldi meg, aki a rendelet alapján a sorshúzás és az egyéb kikötések betartásának ellenőrzése céljából politikai biztost rendel ki és erről az engedélyest értesíti. A sorshúzás csak a politikai biztos jelenlétében tartható meg. Az engedélyes köteles a tárgysorsjáték egész tervezetét, továbbá a kisorsolásra kerülő nyereménytárgyak jegyzékét a politikai biztosnak a sorshúzás előtt 8 nappal bemutatni és ugyanakkor a sorshúzás helyét és pontos idejét bejelenteni. Ha a sorshúzás napja az engedélyező rendeletben meg van állapítva, annak esetleges elhalasztását a pénzügyminiszter engedélyezheti. A sorshúzás eredményéi ől és lefolyásáról a politikai biztos jegyzőkönyvet vesz fel és azt a polgármester eredetiben a pénzügyigazgatóságnak küldi meg, másolatát pedig az engedélyesnek kiadja. Az engedélyes köteles a tárgysorsjáték anyagi eredményéről szóló elszámolását közvetlenül a pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni. József-fiúotthon. Lásd : Fiúotthonok c. a. * Jövedelmi adó. Lásd : Adók c. a. K Katonai belépési bizonyítvány: állításköteles korban még nem levő és az állításköteles kort már túlhalaaouak részére. Szükséges okmányok : 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. állampolgársági vagy illetőségi bizonyítvány, 3. erkölcsi bizonyítvány. Katonai beszállásolási ügyek. Ügy az állandó mint az ideiglenes (átvonuló) katonai beszállásolásra a katonai beszállásolási ól szóló 1879: XXXVI. te. 7. és 13. §-ai kötelezik a községeket. A rövidebb ideig tartó ideiglenes (átvonuló) beszállásolás összpontosításoknál, fegyvergyakorlatoknál, átvonulásoknál és kirendeléseknél s általában ideiglenes alkalmakkor ezek tartamára lép életbe. Ideiglenes beszállásolási hely céljaira is elsősorban a laktanyai férőhelyek, továbbá a községek által nyilvántartott egyéb alkalmas férőhelyek szolgálnak. A községek kötelesek a rendes beszállásolásra alkalmas férőhelyeken kívül a szükségszerinti beszállásolásra még igénybevehető kevésbbé a.kalmas férőhelyeket is kipuhatolni és nyilvántartani. A községek tartoznak gondoskodni az átvonuló katonai személyek ideiglenes beszállásolásáról is. Az átvonulok elszállásolása céljából a községek jogosultak a házakban levő lakásokból egy-egy szobát a házak sorrendje szerint szállásul igénybevenni. A főváros, hogy a közönségét a magánlakásokba való beszállásolás kényelmetlenségeitől mentesítse, gazdaságos házi kezelésben szálláshelyet tart fenn; a Mária- utca 56. szám alatt, ahol a rövid időre Budapestre érkező igényjogosultak nyernek elhelyezést. Katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezményeket és mentességeket, a Magyar Közlöny 1946. évi 188. számában közzétett 20.100/1946. ein. közig. H. M. számú, valamint ennek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott és a Magyar Közlöny 1947. évi 75. számában megjelent 5.400/1947. ein. közig. H. M. számú rendelet tartalmazza. A rendelet szerint az elsőfokú polgári hadkiegészítési hatóságnál (polgármesteri XIV. ügyosztály) kell benyújtani: a) az 1945. évi VI. tc.-ben szabályozott föidbirtokreform során földhöz jutottak, b) többgyermekes családok tagjai, c) papok, vagy papjelöltek, d) öröklött mezőgazdasági kisebb birtokok tulajdonosai, e) családfenntartók, f) több katonát adó családok tagjait megillető kedvezmény iránti kérelmüket. A szolgálati halasztás iránti kérelmeket az elsőfokú katonai hadkiegészítési hatóságoknál kell benyújtani. Budapesten a IV., V., VI., XIII. és XIV. kerületek részére a budapesti 1. számú (XIII., Dózsa György-út 51—53. sz.), a VII., VIII., IX., és X. kerületek részére a budapesti 2. számú (IX., Ullői-út 135. sz.) és az I., II., III., XI. és XII. kerületek részére a budapesti 3. számú honvédkiegésznő (XI., Verpeléti-út 3—7. sz.) parancsnokságok illetékesek. A mentesítés iránti kérelmeket közvetlenül a honvédelmi minisztérium közigazgatási osztályához kell az érdekelt vállalatoknak benyujtaniok. A kérelmek okmányolására a rendelet részletes utasításokat ad. Kaució. Lásd : Üzleti biztosítékul c. a. Káplánságok. Lásd: Kegyuraság cím alatt. / ■ Kegyuraság. A székesfőváros kegyurasága, mint a régi szabad királyi városok kegyurasága általában, a magyar királyok főkegyúri jogából származik. Keletkezése egybeesik azzal az idővel, mikor Buda és Pest városok szabad királyi városokká lettek. Buda és Pest városa állandóan éltek kegyúri jogaikkal s viselték annak terheit. A kegyuraságban rejlő jogok leginkább tiszteleti előjogok, a legjelentősebb a plébánosválasztás joga. Ugyancsak kegyúri jognak tekintették mindig az új plébániák felállítását. A kegyúri teher: a kegyuraság alá tartozó templomok és kápolnák karbantartása, valamint a javadalmakról való gondoskodás. A legutóbbi felosztással a főváros területe 40 plébániára és 9 helyi káplánságra osztatott fel. Nem minden r. kát. plébánia 309
