Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

azt megelőző osztályba léphetnek, ha az átugrott 1 vagy 2 osztály összes tárgyaiból felvételi vizsgálatot tesznek. Minden osztály sikeres elvégzéséről minden dolgozó teljes érvényű bizonyítványt kap. A székesfőváros a következő helyeken tart fenn dolgozók iskoláját: 1., Mészáros-u. 5.,

II., Jurányi-u. 3., V., Szemere-u. 3—5., VIII., Horánszky-u. 11. sz. gimnáziumok, VIII., Vas-u. és X., Szent László-Jér 1. sz. kereskedelmi középiskolák és III., Kórház-u. 9., \fl., Felső erdősor 20. (rendőrségi) VIII., Rottenbiller-u. 37., VII., Nagyatádi Szabó-u. 30. (BSzKRt), IX., Mesterutca 19., XIII., Váci-út 57. és X., Szent László-tér 1. sz. polgári iskolák.

Gyógypedagógiai Intézet. (III. kér. Miklós-tér 5. Távbeszélő : 162—006.) A főváros az intézetet 1924-ben alapította. Rendeltetése, hogy a népiskolából szellemi fogyatékosságuk miatt kizárt — de képezhető — mindkét nembeli tanulókat, akik zárt intézeti nevelésre szorulnak, képezhetőségük mértékéig különleges, szakszerű módszerek segítségével az elemi ismeretekre oktassa és erkölcsös nevelésben részesítse. Az oktatás előkészítő, gyógypedagógiai és foglalkoztató osztályokban történik. Szociális feladata, hogy az állandó felügyeletet igénylő szellemileg fogyatékos gyermekek dolgozó szüleit tehermentesítse. Feladata még a munkára való nevelés is. Kézügyességük fejlesztése mellett, a műhelymunkára alkalmas növendékek ipari foglalkoztatásban is részesülnek. A végcél, hogy az intézetből kikerült növendékek elemi ismereteikkel, illedelmes magatartásukkal és munkakészségükkel felvértezve az életben megállják helyüket és ne legyenek sem környezetük, sem a társadalom terhére. Az intézet befogadóképessége 110 növendék, akik bentlakók és bejárók. AzMntézettel kapcsolatos internátusbán 88 férőhely van. A növendékeket 6—18 éves korig pedagógiai és orvosi vizsgálat alapján az igazgató javaslatára a polgármester veszi fel. Az intézetet Magyar László gyógypedagógiai intézeti igazgató vezeti.

Ismeretlen helyen való tartózkodást igazoló helyhatósági bizonyítvány kiállítása a polgár- mesteri IV. ügyosztály hatáskörébe tartozik. Az ennek kiadására irányuló kérvényben fel kell tüntetni az eltűnt személy személyi adatait, (apja, anyja nevét, az eltűnt születési helyét és idejét, foglalkozását stb.), valamint az utolsó ismert budapesti lakását.

J

Javadalmi Intézőség. Hivatalos helyisége és pénztára : VIII., Rákóczi-téri vásárcsarnok. Vezető : Totth Ábris közélelmezési főtanácsos. A székesfőváros élelmiszerpiacain, közterületein, az országos búcsú és egyéb alkalmi vásárokon helyet foglaló árusok a 953/1925. kgy. sz. fővárosi szabályrendelet alapján helypénzt tartoznak fizetni, amelyet a főváros részére pénztára és pénzbeszedői útján a javadalmi intézőség szed be. Az árusok által fizetendő helypénz jelenleg a következő : 1. kerületi nyilt élelmiszerpiacokon állandó árusok helypénze havonta m2-kint 720 forint, amely hivatalos nyugta ellenében havonkint előre egy összegben mindig a hó 1. napjáig fizetendő.

2. Földön levő áruhelyért és m2-kint 0 90 forint fizetendő. 3. Lovaskocsi (takaimány, széna, szalma stb.) naponta darabonkint*4‘— forint. 4. Autó után 8'— forint és minden egyes pótkocsi után helypénz naponta darabonkint 5‘— forint, 5. Autó 5—10 mázsáig (kis teherbírású kocsi)

8.— forint. 6. Kerületi nyilt élelmiszerpiacokon, ahol a kocsiról vagy autóról való árusítás meg van engedve, egységesen kézikocsik, talyigák, targoncák után helypénzt naponta m2-kint (hord- terület 0'90 forint. 7. Országos vásárokon a vásár második vasárnapján, vagy búcsúk alkalmával, a búcsú napján elfoglalt területért 20 m2-ig m2-kint 0 40 forint és 20 m2-en felül m2-kint 0 20 forint. 8. Az utcai árusok helypénze 0'20 forint naponta m2-kint. 9. A kerületi nyilt élelmiszerpiaci szabad területen árusító iparcikk árusok helypénze m2-kint és naponkint 0'50 forint. 10. A Haller-téri és Fehérvári-úti piacokon (kutyák, galambok, majmok stb., madáreledel, hangyatojás) a helypénz naponta m2-kint 0 40 forint. %

Javadalmiőrség. Az 1923. évi XXXIII. te. a székesfőváros kezelésébe adta a községi fogyasztási adókat és azok jövedelmét a székesfővárosnak átengedte. Az átvétel első hónapjaiban a togyasztási adók beszedését és az ezzel járó ellenőrzést a pénzügyőrség végezte mindaddig, amíg 1923 szeptemberében a székesfőváros fel nem állította a székesfővárosi vámőrséget, amely később a javadalmiőrség elnevezést kapta. A testület hosszú időn át ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses tisztviselőkből állott, szerződtetett főparancsnokkal az élén. A testület tagjainak a jogviszonyát a székesfőváros törvényhatósági bizottságának a közgyűlése az 1943. évben 116. kgy. számú szabályrendeletében rendezte. A javadalmiőrség 630 végleges állásban levő főtörzsőrmesterből, törzsőrmesterből, őrmesterből, szakaszvezetőből, fővizsgálóból és vizsgálóból áll és hivatali főnöke az adóhivatali igazgató, aki hivatalfőnöki jogait a polgármester által az adóhivatali szakhoz tartozó tisztviselők közül megbízott javadalmiőrségi vezető és felügyelők útján gyakorolja.

307