Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
Községi fiúotthon. (XIV., Erzsébet királyné-út 6.) Az intézetet Bernjeid Mór alapította, aki végrendeletében nyaralóját, ennek árvaház céljára való átalakításához pénzt, az árvaház további fenntartására pedig értékpapírokat hagyományozott. Az épület átalakítását 1911-ben indította meg a főváros, az intézet 1912-ben 12 növendékkel nyílt meg. 1924-ben a főváros 40 személyesre építette át és bővítette az intézetet, majd a férőhelyek száma a későbbi évek alatt 48-ra emelkedett. Az otthon vezetője Kelecsényi Ödön tanító. Klotild-leányotthon. (XII., Szilágyi Erzsébet-fasor 8.) Az otthonban elsősorban erkölcsileg veszélyeztetett ellemi iskolás leánygyermekek vannak gondozásban, akik az intézetben végzik tanulmányaikat ú.-aa. munkaiskola keretében. Vannak gondozásban azonban középiskolás és iparostanulók is. Az intézetet dr Baránszky Jób Lászlóné nevelőintézeti helyettes igazgató vezeti. Bánffy-utcai leányotthon. (XII., Bánffy-u. 3.) A főváros 1946-ban vette kezelésbe a feloszlatott Gyermekvédő Liga XII. Bánffy-u. 3. sz. alatti leányotthonát s helyreállítva a főváros ostroma alatt súlyosan megsérült épületet, ott egy 90 személyes leányotthont nyitott meg. Az intézetben 14—18 éves középiskolás és iparostanulóleányokat gondoz a főváros. Vezető : Hoffmann Marianne áll. nevelőintézeti igazgató. Alapítványi fiúotthon, ipari és kereskedelmi nevelőotthon. (III., Szél-u. 11—13.) Az intézet a főváros tóivényhaiósági bizottságának 269/1937. kgy. számú határozata alapján, több gyermek- védelmi célú alapítvány alapító oklevele értelmében, az alapítványok készpénzvagyonából épült 1939-ben, a III., Szél-u. és Kerék-u. által határolt mintegy 2150 négyszögöl nagyságú telken. A telket a főváros az otthon tulajdonául engedte át és hozzájárult ahhoz, hogy a telek és a rajta emelt épület az alapítványok közös tulajdona legyen olyan arányban, mely arányban az alapítványok az intézet létesítéséhez hozzájárultak. A 200 ágyas otthon egy épületben elhelyezve, két különálló részből áll. Az egyik részben átmeneti fiúotthon, a másik részben ipari- és kereskedelmi nevelőotthon működik. Az utóbbi célja az ipari- és kereskedelmi pályára alkalmas fiúnövéndékek gondozása és munkahelyeiken való kiképeztetése. Az átmeneti otthonban 3—6 éves és 6—14 éves átmeneti gondozásra szoruló fiúgyermeket gondoznak. Az óvodások foglalkoztatása az intézetben történik, az iskolásgyermekek a környék iskoláiba járnak. Minthogy az átmeneti gondozásra szoruló gyermekek száma egyre emelkedik, az intézet ma az iparostanulók ágylétszámának csökkentésével elsősorban átmeneti elhelyezésre szoruló gyermekeket gondoz. Az intézetet Máthé János nevelőintézeti megbízott igazgató vezeti. Fiúotthon. (VI., Bajza-u. 53.) A főváros 1941-ben megállapodást kötött az Országos Gyermekvédő LigaésGyermekszanatórium Egyesülettel,melynek értelmében a főváros a Gyermekvédő Liga 1938. óta működő fiúotthonában száz 8—12 éves olyan fiúgyermeket helyezett, akik nem tudnak beleilleszkedni az iskolai közösségbe. Elhelyezést nyernek ebben az intézetben azok a 12 évnél fiatalabb, rendőrség vagy bíróság elé kerülő gyermekek, akik züllésnek indultak vagy a züllés veszélyének vannak kitéve eddigi környezetükben. A fővárost terhelik az intézethez kiküldött tanítók és a segédszemélyzet illetményei, továbbá a gyermekek felruházásával, élelmezésével, a tüzelőbeszerzéssel kapcsolatos és kisebb kiadások költségei. A jelenleg felszámolás alatt álló Gyermekvédő Liga eme intézete a közeljövőben teljesen a fővárosé lesz. Az intézet az ostrom alatt kisebb sérüléseket szenvedett s egyelőre csak 75 gyermek helyezhető el. Az intézet vezetője Molnár Gábor tanító. Fiú- és leányotthonokba való felvétel iránt kérelmet az iskolagondozó útján a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz kell előterjeszteni. A kérelem kivizsgálása után a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ javaslata alapján a felvétel tekintetében a polgármester dönt a gyermek elhelyezéséről. Fizetések a fővárosnál. Lásd : Fővárosi alkalmazottak illetményei c. a. Fogyasztási adók. Lásd : Adók c. a. Fogyasztási adókirendeltségek. 2. Fehérvári-út XI. 268—427 ; 3. Kelenföldi p.-u. XI. 268— 096; 4. Budaörsi-út XI.; 5. Déli sz. p.-u. I.; 6. Budakeszi-út I.; 6/a Normafai m. ház I.; 7. Bécsi- út III. 162—935 ; 8. Szentendrei-út III.; 9. Déli t. p.-u. I.; 10. Váci-út XIII. 201—020 ; 11. Vizafogó p.-u. V/b; 12. Erzsébet királyné-út XIV.; 13. Szent László-út XIII.; 14. Füredi-tér VlI/b.; 15. Kerepesi-út VlI/b ; 17. Külső Jászberenyi-út VIII/a 182—594; 18. Gyömrői-út X.; 19. Ullői-ut VIII/b 383—525; 19/a Hangya VIII/b; 20. Ferencvárosi p.-u. IX/b ; 21. Soroksári-út IX/b 138—913; 22. Dunaparti t. p.-u. IX/a; 23. Budapesti,nagyvásártelep IX/a; 26. Ferenc József- rakpart IV.; 27. Nyugati t. p.-u. Vl/b; 28. Nyugati s'z. p.-u. Vl/b 126—214; 30. Keleti p.-u. XIV. 138—682 ; 31. Józsefvárosi p.-u. VIII/b ; 32. Széchenyi alsó rakpart IV.; 35. Nagykovácsi- út II.; 36. Hidegkúti-út II.; 33. Palotai-út XIII.; 39. Maglódi-út X.; 40. Budapest—Kispest p.-u. VIII/b; 41. Kőbánya alsó p.-u. VlI/b ; 42. Kőbánya felső p.-u. VIII/a; 44. Budapest kitérő p.-u. IX/a; 45. Ferencvárosi kikötő IX/a; 46. Gyáli-út IX/b; 47 Balatoni muut XI. Forgalmiadók. Lásd : Adók c. a. 244