Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
Egészségügyi panaszok. Lásd: Közegészségügyi panaszok c. a. Egészségügyi vizsgálatok az 1876 : XIV. te. alapján történnek. A vegyvizsgálatok végzésére Budapesten kizárólag a székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi városháza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a tiszti orvosa, esetleg vásárfelügyelője vehet, akinek kerületében van az az üzlet, ahol a kifogásolt cikket vásárolták. Magánmintavétel is lehet hiteles, de ez oly körülményes, hogy panasz esetén legcélszerűbb az illetékes tiszti orvoshoz vagy vásárfelügyelőhöz, esetleg magához a Vegyészeti Intézethez fordulni. Egészségvizsgáló Intézet. Lásd : Budapest Székesfőváros Egészségvizsgáló Intézete c. a. Egyesületek alapítására azalapszabálytervezet egyidejű bemutatása mellett, a törvényhatóság első tisztviselőjénél benyújtott és a belügyminiszterhez címzett beadványban kell az alapszabályok láttamozását kérni. Akik bármilyen célú egyesületet óhajtanak alapítani, kötelesek az illetékes rendőrhatóságnak is bejelentett alakuló közgyűlést egybehívni. Ha az alakuló közgyűlés a 77.000/1922. B. M. számú rendelete alapján elkészített alapszabálytervezetét elfogadta, azokat a belügyminiszterhez címzett kérvény kapcsán a polgármesterhez kell beterjeszteni. A kérvényhez mellékelni kell az alapszabályoknak 5 példányát, az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv 5 példányát, az ideiglenes tisztikar teljes személyi adatait tartalmazó (név, foglalkozás, lakás, születési helye és ideje, szülők neve) névjegyzék 5 példányát. Azon egyesületek alapszabályait, amelyek működési körüknél fogva a belügyminiszteren kívül más szakminiszter ügykörét is érintik, 6 példányban kell bemutatni. A beadványban részletesen felsorolandók az egyesület megalakításának és működésének indokai, továbbá részletesen indokolandó, hogy az alakulni kívánó egyesület jövőbeni működéséhez milyen anyagi előfeltételekkel rendelkezik. A felsoroltak szerint felszerelt kérelem a polgármester véleményével lesz felterjesztve a belügyminiszterhez, illetve az illetékes szakminiszterhez láttamozás céljából. A tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és közjótékonysági egyesületek kivételével minden más egyesület a közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványaira és ezek mellékleteire a szabályszerű illetéket tartozik leróni. A kérelemre 6 forint állami és 6 forint városi bélyegilleték, a mellékletekre ívenként (1 ív = 4 oldal) 1 forint állami és 1 forint városi bélyegilleték rovandó le. Egyesületek nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata. A láttamozott alapszabályokkal bíró egyesületeket természetük szerint a polgármesteri IV., IX. és XV. ügyosztályok, valamint a székhelyeik szerint illetékes kerületi elöljárók tartják nyilván. A társadalmi és sportegyesületek, klubok, kaszinók, társaskörök stb. a polgármesteri IV. ügyosztály, a kifejezetten közjótékonyságot végző egyesületek a polgármesteri IX. ügyosztály, az ipari és kereskedelmi és általában ilyen vonatkozású érdekképviseleti egyesületeket a polgármesteri XV. ügyosztály tartja nyilván. Az elsőfokú felügyeletet ugyancsak nevezett ügyosztályok látják el. Az egyesületek ellenőrzését átruházott hatáskörben a székhely szerint illetékes kerületi elöljárók végzik. Az egyesületek elleni vizsgálatot az illetékes miniszter, vagy a polgármester rendeli el. A vizsgálatot ugyancsak a székhely szerint illetékes kerületi elöljárók folytatják le. A lefolytatott vizsgálat eredményéhez képest elsőfokon a polgármester, másodfokon a belügyminiszter, illetve az illetékes szakminiszter határoz. Mindennemű székhelyváltozást a kerületi elöljáró útján a polgármesterhez be kell jelenteni. Az egyesület vezetőségének ezt a bejelentését a magyar rendőrség budapesti főkapitányságához (államrendészeti osztály) is meg kell tenni. Egyéni lap, hadigondozási igazolvány, a hadigondozottak személyi adatait tartalmazó nyilvántartási lap, melyet a kerületi elöljáróságokon működő igénymegállapító bizottságok állítanak ki és őriznek. Egyéni lapról szóló másolatot a fél kérésére a hatóság díjmentesen állít ki. Egyházak segélyezése. Lásd : Felekezeti segélyek cím a. . Egyházi adó megfellebbezése. Ha valamely izr. vallású, budapesti lakos terhére több izr. autonóm hitközség vet ki egyházi (hitközségi) adót, az 1888. évi 1191. számú vallás- és köz- oktatásügyi miniszteri rendelet értelmében a polgármester hivatott elsőfokon eldönteni, hogy melyik autonóm#izr. hitközség jogosult az adóztatásra. Az elsőfokon hozott véghatározat ellen beadott fellebbezés alapján, az 1932. évi 4470. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri körrendelet értelmében másodfokon és végérvényesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Ugyanez az eljárás az izr. hitközség által kivetett adó jogalapjának megtámadása esetén. A r. kát. és a protestáns hitfelekezetek adóügyeit az egyházközségi autonóm fellebbviteli hatóságok intézik. Egyházi hivatalok. — Római katolikus plébániák: Várbeli plébániahivatal, ]., Országház-u. 14. dr Kátay Béla pápai kamarás, plébános ; Tabáni plébániahivatal, I., Döbrentei- utca 20. dr Tille Gyula plébános; Krisztinavárosi plébániahivatal I., Mészáros-u. L, dr Szabó Imre tb. kanonok-plébános budai kerületi esperes. Alsóvizivárosi plébániahivatal, II., Fő-u. 32., Kapucinusrend ; Felsővizivárosi plébániahivatal, II., Batthyány-tér 7. dr Bán Imre plébános ; Országúti plébániahivatal, II., Mártirok-útja 23. Ferencrend ; Újlaki plébániahivatal, III., Bécsi-út 228
