Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Ennek eredményeképen Nagy-Budapestet a következők képviselik a Parlamentben:

Kommunista Párt (19) : Kádár János, Vas Zoltán, Apró Antal, Drahos Lajos, Ratkó Anna, Hahner József, Horváth Márton, Kiss Károly, Döbrentei Károlyné, Gyócsi Jenő, Varga István, Köves András, Földes Mihály, Komnenov Pál, Weil Emil dr, Kovács Béla, Szabó Piroska, Lukács Sándor, Köböl József.

Kisgazdapárt (5) : Dinnyés Lajos, Bognár József, dr Pongrácz Aladár, Katona Jenő, Bereczky Albert.

Szociáldemokrata Párt (17) : dr Ries István, Marosán György, Kelemen Gyula, Száva István, dr Révész Mihály, Dávid János, Kertész Miklós, Halász Alfréd, Ivanics István, özv. Mónus I/Iésné, Vágvölgyi Tibor, Jancsecz Imre, Gyurkovics Károly, Végh Lajos, Kárpáti Antal, Popik János, Antal János.

Nemzeti Parasztpárt (1) : Sebestyén László.

Keresztény Női Tábor (1) : Slachta Margit.

Demokrata Néppárt (3) : dr Barankovícs István, dr Eckhardt Sándor, dr Varga László,

Magyar Függetlenségi Párt (15) : Pfeiffer Zoltán, Zsedényi Béla, Moór Gyula, Vásáry József, Hegymegi Kiss Pál, Pásztor Tamás, Érdy Sándor, Szenner József, Benkő András, Palinay Ferenc, Vándor Ferenc, Futó Dezső, Acsay László, Miklós Imre, Haray Béla.

Magyar Radikális Párt (1) : Zsolt Béla.

Független Magyar Demokrata Párt (4) : Parragi György, Kovács Imre, Kunszery Gyula. Vértes István.

Polgári Demokrata Párt (1) : Supka Géza.

Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben.

Budapest Székesfőváros Központi Javítóműhelye. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben.

Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme. Lásd : Budapest székesfőváros;

üzemei és intézményei című fejezetben.

Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. Lásd: Budapest székesfőváros

üzemei és intézményei című fejezetben.

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben.

Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei cimű fejezetben.

Budapesti lakóhely-községű, vidéken lakó szegények segélyezése. A 6000/1931. M. E. sz_ kormányrendelet életbeléptével (1931 november 1.) megszűnt a községi illetőség a segélyezés feltételéül szolgálni. Ennek helyébe a fentebbi értelemben vett budapesti lakóhely lépett. Ennek alapján a székesfőváros polgármestere (polgármesteri IX. ü.-o.) segélyezi azokat a vidékre költözött rászorultakat, akik a segélyezést megelőzően eltelt utolsó öt év alatt Budapesten egyhuzamban hárem évig laktak, vagy legalább itt a leghosszabb időt töltötték.

Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete. IV., Központi városháza,

I. em. 88. sz. Távbeszélő : 295, 189—650, 189—656. Elnök : Nádor Jenő, ügyvezető : Gárdonyi Jenő. Tagok : Fodor Tibor, VII., Erzsébet-körút 56. 223—540 (Hírlap) : Fogarassy (Wellesz> István, VIII., Vas-u. 2/b I. em 336—646 (Kis Újság) : Gárdonyi Jenő, VIII., Népszínház-u. 31. 138—087 (Magyar Nemzet, Fővárosi Napló) : Kovács György, IV., Kaas Ivor-u. 10. (Magyar Nap) :■ Kulhanek Ferenc, V., Fürst Sándor-u. 38/a. 200—630 (Kossuth Népe) : Lestyán Sándor,

IV., Somogyi Béla-út 20. 189—482 (Friss Újság) : Magyar Imre, XI., Budafoki-út 12. 268—212 (Magyar Nemzet) : Nádor Jenő, XIV., Jávor-u. 5/b 296—396 (Népszava, Fővárosi Napló): Pakots György, IV., Váci-u. 52. 182—255 (Világ) : dr Rátkai Károly, VI., Felső erdősor 12. (Szabadság) : Varjas Imre, II., Fény-u. 2. (M. T. I.) : Vándor Pál, XI., Eszék-u.4(b. (Világosság) : Vedres Mária, VI., Nagymező-u. 8. 420—126 (M. O. T.) : Vigh József, II., Keleti Károly-u. 30—32 457—015 (Szabad Szó).

Burkolási járulék. A székesfőváros által első ízben eszközölt mindennemű burkolás után, kocsiutaknál azonban egy-egy oldalon legfeljebb 8 méter szélességig a burkolás összes költségeinek felerésze, a gyalogutaknál a szegélyezésen kívül legfeljebb 3 méter szélességig felmerülő egész burkolási költség az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat és azok hozadékait terheli s a fővárosnak burkolási járulék címén megtérítendő. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes összegben megtérítendő. Az úttest és a gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges- földmunkák költségei egészben a fővárost terhelik. A Duna balpartján a III—VIII. építési öve222