Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

fogyasztás után köbméterenkint 42 fillér, ipari vízfogyasztás után pedig 68 fillér. A Csatornázási Művek a csatornahasználati díjat a házicsatornának a közcsatornába való bekötése időpontjától kezdődően írja elő. Ipari csatornahasználati díj-at ipari és kereskedelmi vállalatok, vagy oly személyek tartoznak fizetni, akik vagy amelyek iparigazolvány vagy iparengedély alapján jövedelmező tevékenységet folytatnak. Az ipari jelleg az üzem tevékenységét csak közvetve előmozdító és segítő felhasználásnál is fennforog (irodahelyiség, öltöző stb.). Háztartási csatornahasználati díj-at kell fizetni az önfenntartással kapcsolatos vízfogyasztás után. Ha valamely víz- fogyasztás ipari és háztartási célt is szolgál, átalányban való kirovásnak, vagy százalékos megállapításnak van helye. Fizetési meghagyás. A Csatornázási Művek fizetési meghagyást negyed- évenkint kézbesít. (30.856/1947—11. p. sz. határozat.) A hárem hónapra kivetett csatorna- használati díjat hárem egyenlő részletben, minden hónap 15-ig kell befizetni. Ezek a részösszegek a késedelmi kamatok felszámítása vagy közadók módjára történő, behajtás szempontjából önálló díjtételek. Külön vízmérővel ellátott bérlemények vízszolgáltatását nem fizetés esetén a Csatornázási Művek a Vízművek útján megszüntetheti. Bérlőváltozás. Ez esetben az ingatlantulajdonos beköltözésénél haladéktalanul, kiköltözésnél pedig 14 nappal a kiköltözés előtt tartozik ingat lantulajdonos a Csatornázási Művek »Elszámoló főosztályának« a bérleményben történt változást hasban bejelenteni, mert ellenkező esetben a csatol nahasznalati díjhátralékért a légi és új tulajdonosok egyetemlegesen felelősek. Felszólamlások. A csatornahasználati díj kivetésének jogossága és mérve ellen felszólalni, vagy közvetlenül a Csatornázási Művek Elszámoló főosztályában (IV., Eskü-tér 3.), vagy az ebben az ügyben ebőfokú hatóságnál : az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi elöljárónál 15 napon belül kell. Az elsőfokú véghatározatok ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. A másodfokú véghatározat ellen a közigazgatási bíróságnál lthet panaszt emelni.

Ebadó. Az ebadó évi összege állatonkint egy évre : a) a tenyészetek ebei, továbbá a ház-, nyáj-, erdő- és mezőőrzés céljából tartott ebek után hat forint, b) különleges célból tartott ebek után huszonnégy forint, c) kedvtelésből tartott ebek után Nagy-Budapest területén kilencven forint, egyéb helyen hatvan forint.

E díjaknak csupán ötven százalékát kötelesek azok fizetni, akik a tulajdonukban levő eb fajtisztaságát az 1947. évi december hó 31. napjáig a) bármilyen fajtájú eb tekintetében a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, b) véreb, spaniel és vizslafajtájú ebek tekintetében az Országos Vizslaklubnak, c) puli, pumi, komondor és kuvaszfajtájú ebek tekintetében a Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesületének, d) német juhászeb, dobermann, airedale- terrier, Schnauzer, boxer, rotweiler, dog, skót juhász (Collie), bernáthegyi, buli-terrier, leonbergi, újfoulandi fajta és ír farkaskutya tekintetében az Országos Magyar Rendőrkutya Egyesületnek, e) tacskó fajtájú ebek tekintetében a Magyar Tacskó Tenyésztők Egyesületének, végül f) egyéb olyan kynológiailag elismert kutyafajták tekintetében, amelyekről a fent említett szakegyesületek önálló törzskönyvet nem vezetnek, a Magyar Kutyatenyésztő Egyesületek Országos Szövetségének a tanúsítványával, az 1948. évi január hó 1. napjától kezdődően pedig bármilyen fajtájú eb faj tisztaságát a Magyar Állattenyésztő és Törzskönyvelő Szervezetek Országos Szövetsége által elismert törzskönyvelő szervnek a tanúsítványával igazolják.

Együttes kereseti és jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezéseket az 58S0/1946. M. E. számú kormányrendelet tartalmazza. Ennek az adónemnek az alanyai a szabadfoglalkozást űzők, tehát azok, akik nem állnak szolgálati és munkabérviszonyban. Az adó megállapítása a különböző keresetforrásoknak megfelelően 1. nyersbevétel alapján, 2. osztálybasorozással,

3. állandó adótételek alkalmazásával, 4. £ dóközösségi rendszerben, 5. testületi átalányozással és 6. a kataszteri tiszta jövedelem alapulvételével történik. Az adó kivetése az adózó által időszakonként beadott bejelentésben foglalt adatok alapján történik. Az adó kulcsa a nyersbevétel alapján adózóknál 15%-tól 70%-ig terjed. Azok az adóalanyok, akik nem főfoglalkozásként tudományos, irodalmi vagy művészeti tevékenységet fejtenek ki 5%-os, az ügynökök és alkuszok pedig 15%-os adókulcs alkalmazásával adóznak. Az osztálybaserozás útján adózók által fizetendő adótételeket az I.-től XXX.-ig terjedő adósztályok adótételeinek megfelelően az adókivető bizottságok állapítják meg. Az I. adóosztályba sorozott adózó havi adótétele 10 Ft, a XXX. adóosztálynak megfelelő adótétel pedig havi 10.000 Ft. A X. adóosztályon felül, negyedévenként adott bejelentés alapján, utólagosan az adózó nyersbevetelének 6%-ban nyer az adóteher megállapítást. Az üzlethely nélkül működő házalók évente 60 forint együttes kereseti és jövedelem- adót fizetnek, a külföldi utazóügynökök adótétele pedig évi 600 forint. Az adóközösség, valamint a testületek által fizetendő adó összegét a pénzügyigazgatóság az adóközösség, illetőleg a testület választott vezetőségével egyességileg állapítja meg, a megállapított adóterhet pedig a közösség, illetőleg a testület saját hatáskörében osztja szét tagjai között. A földbérlő évi együttes kereseti és jövedelemadó fejében, szőlő és kert esetében, az általa bérelt földbirtok kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után 5 forintot, egyéb esetekben pedig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 1 forintot köteles fizetni.

Engedelmi díj. A 12.250/1945. M. E. sz. rendelet értelmében átmenetileg szünetel a szedése.

188