Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Bizottsági tagok életrajzai

TAUSZ JÁNOS magántisztviselő (XIV., Nagy Lajos király-útja 193.). Született Barcson, 1911 március 5-én. Iskoláit Pécsett és Buda­pesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagjaként a XIV. kerületet képviseli a köz­gyűlésen. A Magánalkalmazottak Szakszer­vezete Vegyipari Szakosztályának elnöke. A Hutter és Lever Rt. Ü. B. elnöke. A Ter­mészetbarátok Turista Egyesülete magántiszt­viselő osztályának alelnöke. A Vándor Sport- szövetség tanácstagja. A MABÍ igazgatósági tagja. T,ÓTH BENŐgépkovácsszerelő. (XIII., Váci-'út 25998. hrsz.) Született Püspökladányban, 1899 szeptember 1-én. Iskoláit szülőhelyén végezte, mesterségét Földestn és Békésgyulán tanulta. 1916 augusztus 20-tól tagja a Szociáldemokrata Pártnak, a Vas- és Fémmunkások Szövetségé­nek és a felszabadulás óta a Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetségé­nek, mely utóbbinak alelnöke. Már egész fiatalon csatlakozott a munkásmozgalomhoz, amelyben az édesapja is, mint malomipari munkás, szintén résztvett. Tagja volt az újpesti képviselőtestületnek és 1945 május óta a főváros törvényhatósági bizottságának. A fel- szabadulás után megalakította a Gázművek üzemi bizottságát, amelynek azóta elnöke. Elnöke továbbá a Gázművek szociáldemokrata üzemi pártszervezetének. DR TÖMÖR EDE JÁNOS iparvállalati jog­ügyi osztályvezető. (XIII., Dózsa György-út 62.). Született Sopronban, 1911 november 28-án. Középiskoláit Sopronban, egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte. A Kisgazdapárt tagja, a VI. kerületi Kisgazdapárti Szervezet alelnöke, a párt magántisztviselői csoportjának vezetője. DR TRÓCSÁNYI ZOLTÁN, a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára, az Egyetemi Orosz Intézet igazgatója. (IX., Kinizsy-utca 35.) Született Sárospatakon, 1886 december 25-én. A törvényhatósági bizottságban a Magyar Kommunista Párt részéről a IX. kerület kép­viseletében foglal helyet. Gimnáziumi tanul­mányait Sárospatakon, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem böl­csészeti karán végezte. Egyetemi tanulmányai befejezése után a Magyar Tudományos Akad. könyvtártisztje, később irodaigazgatója, segéd­titkára lett. Múzeumi könyvtár-igazgatóvá nevezik ki, 1945-ben pedig tanárrá az orosz tanszékre. Számos könyve, tudományos érte­kezése, orosz műfordítása jelent meg. TÜRK ÖDÖN vasmunkás (XIV., Tenger­szem-utca 12.). Született Budapesten, 1894 szeptember 10-én. Iskoláit Budapesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagjaként a XIV. kerületet képviseli a közgyűlésen. Közel három és fél évtizede lelkes harcosa a szociál­demokrata munkásmozgalmaknak, amiért súlyos üldöztetésekben volt része. A Vízművek üzemi választmányának alelnöke. Kerületi párttitkár. VARGA ISTVÁN v. nemzetgyűlési képviselő, szerszám- és géplakatos (XIV., Semsey Andor- utca 12.). Született Battonyán, 1905 szeptember 3-án. A törvényhatósági bizotságban a Kom­munista Párt tagjaként a XIV. kerületet kép­viseli. Politikai tevékenységéért a fasiszta rezsim alatt hét évet töltött börtönben és internálótáborokban. Sopronkőhidán halálra­ítélték a nyilasok. A Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezetének titkára. DR VARGA LAJOS államtitkár (II., Hunyadi János-út 1.). Született Tapolcán, 1885 május 21-én. A Kisgazdapárt tagjaként a XIV. kerületet képviseli. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Jog- és államtudományi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta. Mint államvasúti tisztviselő kezdte pályáját. Egyik megalapítója az Egyetemi és Főiskolai, később az Országos Kossuth Szövetségnek. 1945 novembere óta a közlekedésügyi minisztérium politikai állam­titkára. DR VARGA LÁSZLÓ ügyvéd (IV., Galamb­utca 4.). Született Budapesten, 1910 december 18-án. Iskolai és egyetemi tanulmányait Buda­pesten végezte. A Demokrata Néppárt tagja. VAS ZOLTÁN államtitkár, a Gazdasági Főtanács főtitkára. (V., Roosevelt-tér 2.) 1903-ban,Budapesten született. 1919-benrészt- vett a forradalomban, mint a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője. A forradalom bukása után Bécsbe emigrált. 1921-ben vissza­jön Magyarországra, az illegális kommunista pártot szervezi. Ugyanez évben Horthy pribék­jei elfogják, s csak fiatal kora menti meg a bitó­fától. Ekkor tizenöt évre ítélik. 1923-ban az első fogolycsere útján a Szovjetúnióba kerül. 1924-ben visszatér ismét Magyarországra, és itt a munkásosztály szervezéséhez fog. 1925-ben Rákosi Mátyással együtt lefogták. Törvény- ellenesen életfogytiglani börtönre ítélik. Tizen­hat, évet ül egyfolytában börtönben, 1941-ben ismét a Szovjetúnióba kerül. A második világháborúban fegyveresen vesz részt a német fasiszták elleni harcban. Budapest fel- szabadulása után, mint a főváros közélelmezési kormánybiztosa, menti meg Budapestet az éhhaláltól. 1945 májustól novemberig Buda­pest polgármestere. Polgármestersége után miniszteri ranggal a Gazdasági Főtanács főtitkárává nevezik ki. Mindkét országgyűlés tagja. A Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének tagja. VÁMOS SÁNDORNÉ párttitkár. (VIII., Köz­társaság-tér 16.) Született Budapesten, 1902 augusztus 2-án. Iskolai tanulmányait Buda­pesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagja. A párt községi frakciójának titkára. 175

Next

/
Thumbnails
Contents