Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Bizottsági tagok életrajzai
vett részt. Képviselte a pártot az 1945. évi novemberi párizsi világkongresszuson. A VIII kerületi Kisgazdapárt női szervezetének vezetője’ DR NÉMETHY JENŐ v. nemzetgyűlési képviselő, ügyvéd (VIII., Baross-utca 4L). Született Kebeleszentmártonban, 1887 október 8-án. Középiskoláit Zalaegerszegen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint a Kisgazdapárt tagja nyert törvényhatósági mandátumot. A pártból 1946 március 12-én kizárták. Egyik megalapítója volt a feloszlott Magyar Szabadság Pártnak. OLÁH ELEMÉR székesfővárosi adóhivatali tanácsos (XIII., Frangepán-utca 6.). Született Kroitnicán, 1916 október 24-én. Iskolát tanulmányait Budapesten végezte. A Kisgazdapárt tagjaként a XIII. kerületet képvis'eli a közgyűlésen. A felszabadulás után megalakította a Kisgazdapárt XIII. kerület szervezetét, melynek ügyvezető elnöke. A XIII. kerületi Nemzeti Bizottság tagja. OLT KÁROLY népjóléti miniszter, ország- gyűlési képviselő, (V., Akadémia-u. 17). Született Zágrábban, 1904-ben. Iskoláit Erdélyben és Budapesten végezte. A Magyar Kommunista Párt tagja 1930 óta. Mint kommunista képviselő tagja volt az ideiglenes és az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlésnek. A felszabadulás után a MABI elnöke lett és ezt a tisztjét 1946 októberéig töltötte be. A Magyar Magán- tisztviselők Szabad Szakszervezetének alelnöke. Az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagjá volt. Az 1945-ben megválasztott törvényhatósági bizottságnak alelnöke. 1947 szeptemberében népjóléti miniszterré nevezték ki. DR OLTVÁNYI IMRE v. nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Bank v. elnöke (V., Zoltán-utca 18.). Született Bácsalmáson, 1893 február 20-án. A törvényhatósági bizottságban mint a Független Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt tagja foglal helyet. Középiskolai tanulmányait a bajai cisztercita gimnáziumban folytatta, a budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Elvégezte a Keleti Kereskedelmi Akadémiát is. Az első világháború idején mint zászlós került orosz fogságba. Hazaérkezése után az Országos Földmíves Szövetség főtitkára lett. Később a Magyar Jelzálog Hitelbankhoz került, ahol rövid idő alatt ügyvezető igazgatóvá nevezték ki. A felszabadulás után a Nemzeti Bizottság megbízta a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ újjászervezésével. 1945 áprilisában nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé, majd a kormányban a pénzügy- miniszteri tárcát vállalta. Felmentése után ismét elfoglalta a Nemzeti Bank elnöki tisztségét. Sikeres politikai pályafutása mellett széleskörű irodalmi tevékenységet is fejtett ki, különösen politikai és közgazdasági vonalon. A Politika című hetilap főszerkesztője. A Magyar-Francia Társaság elnöke, a Fórum Club társelnöke, a Fészek Művészek Clubjának elnöki tanácstagja, a Társadalomtudományi Társaság, az Űj Operabarátok Egyesülete, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vezetőségi tagja. Magyarország svájci követe. ORBÁN BÉLA kereskedő (IX., Ráday-utca 5.). Született Budapesten, 1903 augusztus 17-én. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Kisgazdapárt tagja. Politikai szereplését mint a Nemzeti Radikális Párt titkára kezdte. Jelenleg a Kisgazdapárt IX. kerületi szervezetének ügyvezető alelnöke. A Párt országos kereskedői szervezetének ügyvezető elnöke, nagyválasztmányának tagja. A IX. kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke. A Ferencvárosi Sport Egyesület társelnöke. A Boglya Szövetkezet ügyvezető igazgatója. A Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. A KOKSZ alelnöke ; a Zeneszerzők és Szövegírók Egyesületének tagja. ORCSÓ GYULA műszaki vállalkozó (V., Pozsonyi-út 19.). Született Kunszentmárton- ban, 1887 január 1-én. Iskoláit Szolnokon, ipari szaktanulmányait Budapesten végezte. A törvényhatósági bizottságban a Kisgazda- párt tagjaként az V. kerületet képviseli. Tagja az V. kerületi Nemzeti Bizottságnak, elnöke a párt kerületi iparostagozatának, alelnöke a Kisgazdapárt V. kerületi szervezetének. ORTUTAY GYULA vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, egyetemi ny. tanár (VIII., Horánszky-u. 1.). Született Szabadkán 1910 március 24-én. Tanulmányi éveit súlyos szociális nehézségekkel küzdve töltötte Szegeden. Egyetemi hallgató korában Buday Györgygyel Hont Ferenccel, Erdei Ferenccel, Radnóti Miklóssal és a mai haladó értelmiség legfőbb irányítóival megalapítja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát. E mozgalom a falukutatás terén úttörő munkát végez; előadás- sorozatokat tartanak, könyveket adnak ki. Ebben a körben kezd néprajzzal, mesekutatással és a népi társadalom kérdéseivel foglalkozni. Budapestre kerülvén, rövid ideig a Nemzeti Múzeumban, majd a Rádiónál dolgozik. Egymásután jelennek meg könyvei: a Székely népballadák, Nyíri- és rétközi parasztmesék, Magyar népismeret, Parasztságunk élete, Fedics Mihály mesél, Kis magyar néprajz. Magyar népművészet I—II., szerkeszti az Új magyar népköltési gyűjteményt és a Magyarságtudomány című folyóiratot, amely a haladó magyar tudományosság folyóirataként szembehelyezkedett az elmúlt évek bűnös tudomány- politikájával, azonkívül számos cikke és tanulmánya jelenik meg. 1940-ben a szegedi egyetem magántanára, majd 1946-ban a budapesti tudományegyetemen a néprajz nyilvános rendes tanára lett. — Az egyre erősödő német nyomás és a fasiszta kormányzatok idején résztvesz a nemzeti ellenállásban. Előbb 168
